És ha már pénzről, bevételről, rekordról van szó, tegyünk hozzá egy másik, igaz, a magyar Konica Minoltára
vonatkozó adatot is: a képviselet vezetése azzal számol, hogy 2013-ra eléri a nyolcmilliárd forintos árbevételt, ami
éppen tízszerese annak, mint amennyivel 2008/09-ről 2009/10-re sikerült növelni ezt a fontos mutatót. Ha tovább
kutakodunk a számok között, akkor kideríthető az is, hogy a most talán még merésznek látszó 2013-i tervszám arra
enged következtetni, hogy a Konica Minolta Magyarország 2008–2010 éppen megkettőzné a bevételeit. Valljuk be:
elszokott a krónikás és az olvasó is az ilyen nagyívű fejlődés felvázolásától az utóbbi évek világot megrengető
gyászos hírei és történései, nem utolsósorban a még mindig tartó „utórengések”, a megszorítások közepette. A
digitális nyomtatók és nyomdagépek, berendezések vezető gyártójának meggyőződése – derült ki a cég hazai
leányvállalata vezetőinek szavaiból –, hogy teljesíthetők a nagyravágyó elképzelések.
Mindenekelőtt azáltal, hogy a Konica Minolta (és itt talán nincs is értelme a világ kilencven országában jelen lévő
nemzetközi vállalat és magyarországi lánya el- és szétválasztásának) éppen a globális pénzügyi és gazdasági válság idején dolgozta ki és alkalmazta azokat a módszereket, amelyekért nem pusztán törzs-ügyfelei ragaszkodtak hozzá, hanem újak is a céget választották. Az ok egyszerű és szerfölött éssszerű megfontoláson alapul: nem akarták mindenáron ráerőltetni üzletfeleikre az új és újabb gépeket, berendezéseket, hanem rokonszenves, együttérző módon igyekeztek segíteni nekik a költségeik csökkentésében. Roman Tihelka, az Ukrajnába távozó magyarországi ügyvezető igazgató és (ugyancsak cseh és szintén brnói) utóda, Václav la Rosé Kovařík egybehangzón arról beszélt, hogy a Konica Minolta Magyarország közösségének sikerült hasznosítható tanácsokat adnia a költségcsökkentés és költséghatékonyság ügyében. „A nyomtatási kiadások optimalizálásával és a meglévő tartalékok hatékonyabb felhasználásával a Konica Minolta partnereinek ezért nem feltétlen kellett munkavállalók elbocsájtásához, fájdalmas átszervezésekhez folyamodniuk, így megtarthatták versenyképességüket.”
Konkrétabban: tetemes pénz takarítható meg a nyomtatási teendők racionalizálásával. A magyar Konica Minolta
olyan eszközöket és módszereket kínált meglévő és reménybeli üzletfeleinek, amelyekkel egy közepes vállalkozás
évente akár húsz–harmincmillió forinttal csökkenthette a nyomtatással kapcsolatos kiadásait. A többi között azzal,
hogy dolgozóit nyomtatásra jogosító kártyával látta el. Ilymódon a nyomtatók minden percéről személyre bontható
kimutatás készíthető, tudható, hogy a munkatársak mit nyomtatnak, indokolt-e, a cég, vállalkozás, szervezet
érdekeit szolgálja-e a nyomtatás. Hihetetlennek tetszik, ám legalább harmadával (sőt, többel) csökkent a nyomtatók
használata. Megszűnt a gyakran a festék- és papírpazarlást okozó magatartás, „a cég állja a cechet” szemlélet. Az
ekként megtakarított pénzt sok vállalat éppen a nyomtatóparkja korszerűsítésére költötte, miáltal a Konica Minolta is jól járt, hiszen nőtt az árbevétele.
Václav la Rosé Kovařík, a Konica Minolta Magyarország új ügyvezető igazgatója első sajtófellépésén megerősítette,
hogy folytatja hivatali elődje stratégiáját, az ügyfélre szabott szerződések megkötését, a rendszeres technológiai
tanácsadást, a széles körű szolgáltatást. Továbbra is igen nagy gondot fordítanak a gépek és berendezések
szervizelésére, javítására, a kis, irodai nyomtatókéra épp úgy, mint a komplett nyomdai gépsorokéra.
Kötelességüknek tartják, hogy órákon belül elhárítsák a hibát, kicseréljék az elromlott alkatrészt. Az egész földrészt
kiszolgáló németországi raktárukból egyik napról a másikra a helyszínre érkezhet a cseregép vagy cserealkatrész.
Elhangzott a mai sajtóeseményen, hogy a Konica Minolta Magyarország az irodai berendezéseihez egyedülálló
távfelügyeleti rendszert, kihasználtsági adatszolgáltatás-protokollt és országos szervizhálózatot kínál. Az optimalizált nyomtatási megoldások (szaknyelvi rövidítéssel: OPS) révén a cég ügyfelei minden eddiginél hatékonyabban használhatják ki a berendezéseikben és nyomtatástechnológiai rendszereikben rejlő lehetőségeket. „Egyértelműen olyan irodai megoldások felé haladunk, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak az elektronikus adatkezelésre, a munkafolyamatok optimalizálására, a dokumentum- és adatbiztonságra, közvetetten a költségcsökkentésre és a környezet védelmére” – szögezte le Kispál Péter szolgáltatási igazgató.
Újságírói kérdésre adott válaszában Václav la Rosé Kovařík és Székely Dániel üzletfejlesztési igazgató kifejtette: a
japán gyártó szeretné növelni részesedését a digitális nyomdagépek és -berendezések magyarországi piacán. A
törekvés első eredménye máris kézzelfogható: a tavalyi üzleti forgalom negyede már ennek az ágazatnak
köszönhető. A digitalizáció a nyomdaiparban is hódít, miután az új technológiájú eszközök gyakorlatilag ugyanolyan
minőséget produkálnak, mint az évtizedekig a szakma zászlóshajóinak tekintett ofszetmasinák. A digitális gépek
hatalmas előnye, hogy egészen kis példányszámú nyomtatványok is gazdaságosan készíthetők velük.
Ha már említtetett Székely Dániel neve, el ne feledjük megírni, hogy a harmincas évei közepén járó szakember
meglévő teendői mellé újabbat is kapott: a Konica Minolta Szebia megszervezését, ami a magyarországinak
leányvállalataként működik az ígéretes gazdasági fejlődés előtt álló országban.

