Az ünnepélyes megnyitót csütörtök délután tartották, köszöntötték a díszvendég Olaszországot, és adták át a Budapest Nagydíjat a francia Michel Houellebecq-nek. Az érdeklődők rendhagyó irodalomórán vehettek részt norvég írók és magyar fordítójuk társaságában, hat magyar kiadó képviselői pedig a közeli múlt kedvenc európai regényeiről tartott kerekasztal-beszélgetést.
Az érdeklődők szép számmal látogatták e rendezvényeket is, ám tömegekre inkább pénteken, illetve az azt követő hétvégén számíthat(ott) a regionális jelentőségű könyvvásár. Érdemes a családoknak, felnőtteknek és gyerekeknek együtt eljönni a fesztiválra. Nemcsak azért, hogy a kisebbek minél korábban megbarátkozzanak a könyvekkel, hanem a rengeteg élmény kedvéért is. Feltűnő, hogy nagyon sok a gyerekkönyv, és van olyan kiadó, amelynek a reklámemberei indián jelmezben csalogatják May Károly reménybeli olvasóit. A gyerekek kérhetnek arcfestést, lesznek játékok totyogóknak, babasarok, bábok, társasjátékok, rajzpályázat a Meseutca kuckójában és gyöngyfűzés. A Kerekerdő Óvoda kisgyermekei és óvónői Benedek Elek meséiből adnak elő részleteket, a szabadtéri színpadon pedig szombat délután Állati zenés ABC címen Bíró Eszter koncertje egyaránt nyújt szórakozást gyerekeknek és felnőtteknek.
Aki már megfordult a majna-frankfurti könyvvásáron, tanúsíthatja, milyen felemelő, de egyszersmind milyen nyomasztó is a forgolódás az ijesztő mennyiségű kiadvány között. A budapesti messze nem akkora, mint a németországi, ám itt is eszünkbe juthat: kár megkongatni a vészharangot a könyvkiadás fölött. Az utóbbi évtizedekben annyiszor keltették a Gutenberg-galaxis közelgő halálhírét, hogy már-már hajlamosak lennénk elsiratni a nyomtatott betűt. Ám az e-könyvek, az internet korában is változatlanul a nagy keresletnek örvendenek a fikciós és nem-fikciós történetek, szakkönyvek, szótárak stb.
Húsz évvel ezelőtt nem kis kétkedés fogadta a budapesti könyvfesztivál megalapítását. Vajon az ünnepi könyvhét mellett megmaradhat-e, van-e létjogosultsága? Szerencsére az ötletadók eleve nem egy kicsinyített Frankfurti Könyvvásárt, üzleti fórumot akartak szervezni, hanem az irodalomszerető magyar közönség figyelmére akarták alapozni a budapesti könyvfesztivált.
Új kezdeményezésként rendezik meg – az idén immár a tizenharmadik alkalommal – az uniós tagországok fiatal prózaíró tehetségeit bemutató Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját is. Évente mintegy húsz pályakezdő írót látnak vendégül a Millennárison, s eddig csaknem 180 fiatal író mutatkozhatott be a magyar fővárosban. Az irodalombarátok először itt figyelhettek föl például Dragomán Györgyre, Grecsó Krisztiánra, Szvoren Edinára, Horváth Viktorra.
A jubileumi, XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége Itália.Az olaszirodalom bemutatásának már volt előzménye, hisz’ néhány évvel ezelőtt Umberto Eco, tavaly pedig – mintegy az idei olasz díszvendégséget előrevetítve – Claudio Magris vette át a Budapest Nagydíjat.
A könyvfesztivál egyébként a Millennáristól is születésnapi ajándékot kapott, hiszen most az egykori Csodák Palotájának csarnokában állíthatták fel a kiállítók a standokat. A tágasabb tér lehetővé teszi a színvonalas bemutatkozást, felületet ad például a könyvillusztrátorok műveinek megismertetésére. Érdekesség, hogy a díszvendég Olaszország mellett Franciaország, Románia, Izrael, Kína, Spanyolország, Szaúd-Arábia is nagy területen hívja föl magára a figyelmet, csakúgy, mint Törökország, a jövő évi díszvendég.
Bár a magyar könyvpiacot is sújtja a gazdasági visszaesés, ám ennek ellenére sem csökkent a magyar kiállítók száma. A tavalyi jelenléthez hasonlóan az idén is csaknem1600 négyzetméteralapterületű standon állítanak ki a külföldi és magyar cégek.