Mára divatszóvá lépett elő nálunk a „projekt” – a köznyelv része lett, s bár kísérletezhetünk magyarításával, ez csak részben sikerülhet. Egyaránt jelenti ugyanis a családi utazást, a nagybevásárlást, a beruházást, az építkezést stb. (A szerk megj.: tulajdonképpen a gondolkodásra rest, fantáziátlan emberek lényeget elfedő homályszava.) A projektmenedzser pedig az a személy, aki ennek a tervnek, programnak a megvalósulását megszervezi, irányítja, ellenőrzi. Az építésvezető éppúgy projektmenedzser, mint az a szociális munkás, aki beosztottjai segítségével gondoskodik róla, hogy a hideg beálltával ne fagyjanak meg a hajléktalanok. (A szerk. megj.: megint csak arról van szó, hogy a nyelvi lustaság egy mániákusan ismételgetett hangzósorban lepleződik le.)

Amikor alapítását követően tíz évvel ezelőtt először ítélték oda „Az év projektmenedzsere” díjat, még inkább idegen, és nem közszóként tartották nyilván a „projektet”, s még ma is sokak fülét sérti. Ám nincs mit tenni: ahogy a „telefon”, „monitor”, s még több száz idegen eredetű szó ma már közkeletű, így lesz ez valószínűleg a „projekttel” is. (A szerk megj.: A telefonról, monitorról, radarról stb. az első látásra, hallásra tudható, hogy mit jelent, a „projektről” viszont nem, mert gyakorta még a szövegkörnyezetből sem hámozható ki a konkrét értelme.)

Tíz év alatt a díjat megkapták a Belügyminisztérium egyik központi hivatala, bankok, telefontársaságok, valamint egy-egy szolgáltató és termelő vállalat is. A feladatok végrehajtásának ütemezése, a megvalósulás irányítása és ellenőrzése, változáskezelés, stratégiák kidolgozása – röviden: összetett teendők garmadájával kell megbirkózniuk a  projektmenedzserek. Gondos munkájuk nélkül felügyelet nélkül maradnának a nemzetgazdaságnak azok a kulcsfontosságú területei, ahol az uniós pályázatokon elnyert és a költségvetésben e célra félretett pénzeket felhasználják. Míg azonban a vállalkozásoknál elsősorban a piaci verseny kényszeríti ki a felkészült és tapasztalt projektmenedzserek bevonását, addig az állami szereplők esetében a közérdek hatékony szolgálata teszi szükségessé a hasonló megoldások alkalmazását.

Az állam mindamellett felelősséggel tartozik a hazai és uniós adófizetőknek azért, hogy befizetéseiket a közpénzek elszivárgását megakadályozó és gyorsan működő pályázati rendszeren keresztül sikerüljön eljuttatni a fejlesztések gazdáihoz. Figyelemreméltó, hogy a források felhasználása a kormányváltás óta jelentősen felgyorsult: a heti kifizetések értéke az átlagos 5,5 milliárd forintról több mint négyszeresére, mintegy 21 milliárd forintra nőtt az Új Széchenyi Tervben.

Nem kétséges, hogy a hazai fejlesztések megvalósítása nagymértékben függ a projektmenedzsment minőségétől. Jelenleg 500-800 személyesre tehető az a jól képzett gárda, amelyet ez az ágazat foglalkoztat. A napokban tartott díjátadón elhangzott: az alapító hazai szervezetek célja, hogy a magyarországi projektmenedzsment egy-egy szakemberének (ügygazda?) elismerésével ráirányítsák a figyelmet a projektmenedzseri tudás és szakma értékére, fontosságára.

A „projektmenedzsment-kiválóság tábla” (hát nem gyönyörű!? – a szerk.)által meghirdetett elismerést tizenegyedik alkalommal az idén adták át, ezúttal Schőberl Krisztinának, a Hewlett-Packard Magyarország programvezetőjének. A projektmenedzsment-világnap eseményeihez kapcsolódik a november 9-én 13 órakor kezdődő körkapcsolásos konferencia is, amely egy aktuális témáról „Projektmenedzsment a Social Media és a Web 2.0 tükrében” szól.