Tanulók százai maradhatnak hoppon, akik éveken keresztül az idegen vagy nemzetiségi nyelvű érettségi készültek. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ezért az ombudsmanhoz és az oktatási jogok biztosához fordult.
Az érintett tanulókat a hirtelen jogszabályváltozás kétféle hátránnyal is sújtja. Egyrészt: a május-júniusi vizsgaidőszak előtt mindössze 3 hónappal kénytelenek elkezdeni felkészülésüket az érettségi vizsga egy olyan típusára, amelyre a múlt évek során nem készültek a jogszabályok ismeretében meghozott döntésük következtében. Másrészt: a nemzetiségi vagy idegen nyelven tett érettségi vizsga további előnyökkel is járt az érintett tanulók számára, amelyeket most más módon kell megszerezniük. Az idegen nyelven tett érettségi vizsgák bizonyos eredmény mellett ugyanis akár felsőfokú (C1) komplex, államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékűnek számítanak.
Aki tehát megalapozottan jogosultnak véli magát a nemzetiségi vagy idegen nyelven történő érettségi vizsgázásra, joggal számít rá, hogy megfelelő színvonalú teljesítménye esetén további nyelvvizsgák nélkül élhet az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal járó előnyökkel mind a továbbtanulás (pl. felvételi többletpontok, oklevélszerzés feltételeinek teljesítése), mind a munkaerő-piaci elhelyezkedés közben (pl. nyelvpótlék, vagy egyszerűen versenypiaci előny stb.).
Az érintett tanulók ezektől az előnyöktől egy csapásra elestek, és a hosszadalmas nyelvvizsgáztatás miatt nem is várható, hogy – akár tetemes, saját költségen – pótolni tudnák a május-júniusi érettségi vizsgaidőszak, illetve a felsőoktatási felvételi pontszámítás lezárultáig. Mégha ez lehetséges lenne is, az eddig tervezettől teljesen eltérő vizsgára, vizsgákra felkészülés szintén óriási szellemi és anyagi erőforrásokat, továbbá az érettségi vizsgára való készülés kárára időbeli áldozatot is követelne az érintett tanulóktól.
Az érettségi szabályok ilyen hirtelen, radikális változtatása súlyosan sérti a jogbiztonságot, ezért ellentétes a jogállamiság alkotmányos elvével.
Az érettségi jelentkezés feltételeinek módosítása csak akkor alkotmányos, ha felmenő rendszerben történik, az érintettek számára kellő felkészülési időt hagyva. Álláspontunk szerint az érintett középiskolai tanulóknak, illetve az őket felkészítő pedagógusoknak legalább két évvel a tervezett módosítás hatályba lépése előtt értesülniük kell a várható változásokról.
A TASZ ezért az oktatási jogok biztosához és az alapvető jogok biztosához fordult, és arra kérte őket: állapítsák meg a jogbiztonság sérelmét, és hívják fel a kormányt az azonnali korrekcióra. Az érintett tanulók jogait ugyanis csak az orvosolhatja, ha még a jelentkezési határidő előtt rendeletileg visszaállítják – és legfeljebb felmenő rendszerben törlik el – azokat az érettségi jelentkezési lehetőségeket, amelyek szerint a tanulók évek óta tervezhették életüket.
„Az érettségiről hozott döntések nagyon erősen hatnak egész későbbi jövőnkre, a továbbtanulástól a munkavállalásig. Példátlan, hogy a kormány ezt az átgondolt, felelős döntést és a felkészüléssel töltött évek gyümölcsét az utolsó pillanatban csavarja ki az érettségiző fiatalok kezéből. Nekik most nagy erőbevetéssel kell dolgozniuk azért, hogy aztán egy kevesebbet érő papírral legyenek kénytelenek boldogulni” – mondta Mráz Attila, a TASZ tanszabadság-programjának vezetője.
