A világ valamennyi országát magában foglaló, szerfölött részletes és az emberjogi szervezettől megszokott módon pontos és korrekt 2015/16. évi riportját ma délben mutatta be Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója és Demeter Áron, az AI Magyarország kampánykoordinátora a magyar sajtó meghívott munkatársainak Budapesten.

„Az emberi jogaid veszélyben vannak: világszerte számos kormány semmibe veszi őket” – figyelmeztet Salil Shatty, az Amnesty International főtitkára. „Emberek milliói szenvednek az államok és a különböző fegyveres csoportok jogellenes fellépéseitől, miközben a kormányok az emberi jogok védelmét a biztonságra, a nemzeti jogrendre és a nemzeti ’értékekre’ elleni fenyegetésként tüntetik fel.”
Sokkoló adatokat és tényeket tár a világ nyilvánossága elé a könyvnyi jelentés. A budapesti tájékoztatón is elhangzott: a benne leírtak úgy értelmezendőek, hogy ez valamennyi bizonyított. A teljes igazság – a múlt évtizedek tapasztalatai szerint – ennél csak rosszabb lehet. Tavaly 120-nál több országban alkalmaztak kínzást vagy más kegyetlen, embertelen bánásmódot emberek ellen – nemre, korra való tekintet nélkül, és legalább harminc, vagy még több állam kényszerített menekülteket arra, hogy olyan országokba menjenek vissza, ahol életük veszélyben forog. Bizonyítottan 19 országban követtek el kormányok, fegyveres csoportok háborús bűncselekményeket, vagy sértették meg egyéb módon a háborús jogot.
Az Amnesty International arra a mind aggasztóbb gyakorlatra is figyelmeztet, hogy a kormányok egyre gyakrabban veszik célba és támadják az emberi jogi aktivistákat, ügyvédeket, újságírókat, civileket és mindazokat, akik az emberi jogok védelmében munkálkodnak. „A kormányok mindent megtettek avégett, hogy az emberi jogok «szitokszóvá» váljanak az emberek szemében, és szembeállították a nemzetbiztonsági érdekekkel, a nemzeti jogrenddel és a nemzeti értékekkel” – hangsúlyozta Salil Shetty.
Az egyik legnagyobb probléma az emberi jogi szervezetek – ENSZ, Nemzetközi Büntetőbíróság, Európa Tanács, az emberi jogok Amerika-közi rendszere – és a kormányok közötti hiányos kommunikáció és rossz együttműködés. Az emberi jogi szervezetek jelentéseit és a hozzájuk kapcsolódó javaslatokat a kormányok támadásnak veszik és elzárkóznak a párbeszédek folytatásától.
A nemzetközi példák közül Demeter Áron Szaúd-Arábiát, földrészünkön pedig Törökországot emelte ki, mint a jogsértésben tavaly élenjáró országokat. Szaúd-Arábiában brutálisan léptek fel azok ellen, akik kiálltak a reformok mellett, illetve kritizálni merték az ottani kormányzatot. Háborús bűncselekményeket követtek el a Jemenben végrehajtott bonbatámadásokkal, és a szaanai kormányzat keményen ellenezte, hogy az ENSZ vizsgálatot indítson a konfliktusban részt vevő felek erőszakos cselekedeteinek feltárása végett.
Törökország élen járt a véleménynyilvánítás szabadságának a korlátozásában, és figyelmen kívül hagyta a menekültválság humanitárius kezelésére irányuló megegyezést az Európai Unióval. Ez utóbbi célra Törökország hárommilliárd euró támogatást kapott az EU-tól, azonban a menekültek befogadása és integrálása helyett az országba érkező migránsokat a tranzitzónákban történt rövid idejű elszállásolás után visszafordította.
Az emberi jogi jelentés magyar vonatkozásai közül Jeney Orsolya három fő területet emelt ki:
A civilek elleni alaptalan támadásokat, a civil szervezetek megfélemlítését – utalva a Norvég Alapból támogatott szervezetek körüli kutakodásokra és fenyegetésekre. Ide sorolta azt is, hogy nincs törvényes fellépés a rasszista és gyűlöletkeltés ellen, valamint azt, hogy a vallásszabadság sérült, amikor egy 2011-ben meghozott törvény szerint számos csoportot kizártak az elismert egyházak köréből. „Ha a civil szervezeteket támadja az ország, akkor saját magát támadja” – szögezte le az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Az emberjogi szervezet kemény bírálatát közvetítette a tisztségviselő, amikor rámutatott, mennyire ellenségesen és embertelenül kezelte a magyar állami és politikai vezetés a menekültügyet, félrevezette a társadalmat akkor, amikor a terrorizmust és migrációt összemosó nemzeti konzultációt kezdeményezett, plakátkampánnyal szította az ellenszenvet az igen nagy többségben a saját és családjuk életük megmentéséért útra kelt földönfutók ellen, végül tavaly ősszel vasfüggönnyel zárta el a menekülők útját.
„A jogvédők nem a menekültek korlátlan beengedését kérik, hanem olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a menedékkérelmek benyújtását, mérlegelését és elbírálását” – szögezte le Jeney Orsolya.
A miskolci romákkal szembeni diszkrimináció, a lakhatáshoz való jog is része az Amnesty International országjelentésének. „Annak ellenére, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosa és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyaránt megállapította: az önkormányzat hátrányosan megkülönböztette a miskolci számozott utcák főként kisgyerekes roma családjait, a hivatal nem hajlandó felfüggeszteni a kényszer-kilakoltatásokat és igazságot szolgáltatni azoknak, akik a hatóságtól való félelmükben menekültek el otthonaikból” – mondta el Jeney.

A világ ma számos olyan kihívással néz szembe, amelyet eredendően kormányok által gerjesztenek vagy tartanak fenn, rezsimek saját és más államok polgárainak az életével játszadoznak a politikájuk recsegő színpadain. A konfliktusok kiteljesedésével menekültek milliói kénytelenek szenvedésben élni, a fegyveres csoportok pedig szándékosan támadnak civilekre, illetve követnek el egyéb szörnyűségeket. Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára leszögezte: „A világ vezetői rendelkeznek azzal az erővel, hogy megakadályozzák a hasonló bűncselekmények kontrollálatlan terjedését. A kormányoknak nem kell szüntetniük jogellenes cselekedeteiket, és meg kell erősíteniük azokat a védelmi rendszereket, amelyeket jogaink védelmében húztak fel. Az emberi jogok szükségeletek, és nem kiegészítők.”
Az Amnesty International magyar nyelvű jelentése itt tanulmányozható, tetszés szerint letölthető; tessék kattintani!

