Az Amnesty International megbízásából készült világméretű felmérés szerint az emberek négyötöde tárt karokkal fogadná a menekülteket, sőt, sokan közülük akár az otthonukba is készek lennének befogadni őket.

A GlobeScan nemzetközileg elismert közvélemény-kutató és tanácsadó hálózat által több mint 27 ezer ember részvételével végzett felmérésen alapuló új „menekültbefogadási index” minden földrészről összesen 27 országot rangsorol aszerint, hogy az ott élők mennyire hajlandóak a menekülteket beengedni az országukba, a városukba, a környékükre és az otthonukba.

 

A felmérés szerint az emberek – elmondásuk szerint – elképesztően sokat hajlandóak tenni azért, hogy a menekültek úgy érezzék, szívesen látják őket. A felmérésből az is kiderül, hogy a menekültellenes politikai retorika nincs összhangban a közvéleménnyel.

„A számok magukért beszélnek. Az emberek szívesen fogadnák a menekülteket, de a kormányok menekültválságra adott embertelen reakciói nem tükrözik a saját állampolgáraik nézeteit” – mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára.

„A menekültbefogadási index felfedi, ahogy a kormányok szégyenletes módon rövidtávú politikájukkal kockára teszik a háború és elnyomás elől menekülők életét. A kormányoknak meg kell hajolniuk az eredmények előtt, amelyek azt mutatják, hogy az emberek készek és hajlandóak menekülteket fogadni országaikba.”

„A kormányok nem engedhetik meg, hogy a menekültválságra adott válaszaikban az újságok szalagcímei korlátozzák őket. A menekültellenes retorikával sokszor a nagyobb népszerűséget hajszolják. A felmérésből kiderül, hogy nem figyelnek a befogadó állampolgárok csendes többségére, akik személyesen is érintve érzik magukat a menekültválságban.”

Kína az első a menekültbefogadási index rangsorában, majd Németország és az Egyesült Királyság következik. Az utolsó helyeken Oroszország, Indonézia és Thaiföld áll.

Kínában a megkérdezettek csaknem fele (46%) azt mondta, az otthonába is befogadna menekülteket.

Németországban a válaszadók több mint fele (57%) nyilatkozott úgy, hogy elfogadnák, ha a környékükre menekültek érkeznének, további 10%-uk pedig az otthonában is szívesen látná őket. Csaknem minden német (96%) befogadná a menekülteket az országába, csupán 3%-uk tiltaná meg számukra a belépést.

A Nagy-Britanniában élők a második legbefogadóbbak, ha azt nézzük, hányan engednének menekülteket az otthonukba (29%). Ezen felül további 47% mondta, hogy nem bánná, ha a környékére menekültek költöznének. Az országban élők túlnyomó többsége (87%) beengedne menekülteket az Egyesült Királyságba.

Az olyan országokban élők, amelyek már nagyszámú menekültet fogadtak be, továbbra is nyitottak maradtak, Görögország és Jordánia is Németországhoz hasonlóan a rangsor első 10 országa között szerepel.

A menekültbefogadási index rangsora 27 országban 27 ezer ember megkérdezésével jött létre, akinek egy skálán kellett elhelyeznie, hogy milyen közel engedné magához a menekülteket: az otthonába, a környékére, a városába, az országába – vagy egyáltalán nem is engedné, hogy belépjenek az országba.

Az eredményekből kiderül, hogy az emberek hihetetlenül sokat tennének azért, hogy a menekültek úgy érezzék, szívesen látják őket:

  • Világszerte minden tízedik ember befogadna menekülteket a saját otthonába: ez az arány Kínában 46%, az Egyesült Királyságban 29%, Görögországban 20%, Oroszországban azonban csak 1%, Lengyelországban pedig 3% .
  • Világszerte a megkérdezettek 32%-a fogadná el a menekülteket a saját környékén, 47%-uk a városában/falujában és 80%-uk az országában.
  • A 27 országból 20-ban a válaszadók több mint 75%-a beengedné a menekülteket az országába.
  • A világszerte megkérdezetteknek csupán 17%-a mondta azt, hogy nem engedné, hogy menekültek lépjenek be az országába. Csupán egy olyan ország volt, Oroszország, ahol a válaszadók több mint harmada (61%) nem engedné be a menekülteket a hazájába.

A index létrehozásához használt felmérésben két másik kérdést is feltettek a menedékjoghoz való hozzáférésről és a jelenlegi menekültügyi politikáról.

Menedékjoghoz való hozzáférés:

  • Az emberek 73%-a egyetértett abban, hogy a háború vagy üldöztetés elől menekülőknek menedéket kell biztosítani más országokban.
  • A menekültjoghoz hozzáférés támogatási aránya különösen magas Spanyolországban (78% határozottan egyetért), Németországban (69% határozottan egyetért) és Görögországban (64% határozottan egyetért).

A kormányoknak többet kellene tenniük a menekültek segítéséért:

  • Az emberek 66%-a mondta azt, hogy kormányuknak többet kellene tennie a menekültek segítéséért.
  • Több, a menekültügyi válság középpontjában lévő országban a megkérdezettek legalább háromnegyede szerint a kormányuk még mindig nem tesz eleget. Többek között Németországban (76%), Görögországban (74%) és Jordániában (84%).
  • A kormány további fellépését a legkevésbé Oroszországban (26%), Thaiföldön (29%) és Indiában (41%) támogatták.

„Nem számítottunk a menekültekkel való ilyen mértékű szolidaritásra, de az eredmények a háború elől menekülőkkel való példaértékű emberi együttérzést bizonyítják. Az emberek mindent meg akarnak tenni, hogy segítsenek, nem fordítanak hátat a menekülteknek. A politikusoknak is így kellene gondolkodniuk – hangsúlyozta Salil Shetty. – Úgy tűnik föl, az emberek elkötelezettebbek a nemzetközi jogban lefektetett elvek mellett, mint sok kormány, amelyek egyre inkább felrúgják vagy figyelmen kívül hagyják a 65 éve fennálló kötelezettségeiket.”

A világméretű menekültválságra adott válaszként az Amnesty International arra szólítja fel a kormányokat, hogy 2017 végéig telepítsenek le 1,2 millió menekültet. Ez jóval több a kormányok által eddig befogadott évi 100 ezernél, viszont a világon jelenleg élő 19,5 millió menekültnek kevesebb mint egytizede.

Az Amnesty International felszólítja a jövő héten (május 23-34-én) Isztambulban sorra kerülő humanitárius csúcstalálkozón részt vevő kormányokat, hogy kötelezzék el magukat a menekültek befogadására és segítésére vonatkozó új, állandó felelősség-megosztási rendszer mellett. Ezt a „felelősség-megosztásról szóló globális megállapodást, amelyet az ENSZ még május 9-én javasolt, szeptember 19-én egy magasabb szintű ENSZ-csúcson fogadnák el a világ vezetői. A Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár által összehívott mindkét csúcs témája az elmúlt 70 év legnagyobb humanitárius- és menekültválsága.

A humanitárius csúcstalálkozón részt vevő kormányoknak az ENSZ által 2016 elején kimutatott, a humanitárius segítségnyújtásban keletkezett 15 milliárd dolláros pénzügyi hiánnyal is foglalkozniuk kell. Ennek megoldására az ENSZ azt javasolja, hogy több pénzzel támogassák mind a menekülteket, mind a nagyszámú menekültet befogadó országokat.

„A kormányok azon igyekezete, hogy a háború és üldöztetés elől menekülőket kizárják az országaikból, ellentétes a saját állampolgáraik által mutatott emberséggel és szolidaritással, nem beszélve a nemzetközi jogban meghatározott kötelezettségeikről. A menekülteket segíteni, megvédeni és befogadni kell, nem pedig menekülttáborokban és őrzött központokban tartani” – jelentette ki Salil Shetty. „Itt az ideje, hogy a politikusok ne az intoleranciát és a megosztottságot támogassák, hanem a népükre hallgassanak, akik segíteni akarnak embertársaiknak. Meg kell oldaniuk azt a szégyenletes egyenlőtlenséget, hogy a világ menekültjeinek 86%-át a szegény országok fogadják be, míg a gazdagabb országok elhanyagolják kötelességeiket.”

Így dolgozták ki a menekültbefogadási indexet

A menekültbefogadási index egy 0-tól 100-ig terjedő skálán rangsorolja az országokat, ahol a 0 azt jelenti, hogy az összes válaszadó elutasítja a menekültek beengedését az országába, a 100 pedig azt, hogy minden válaszadó beengedné a menekülteket a környékére, vagy akár az otthonába.

A indexet úgy számolják ki, hogy az országok pontszámot kapnak a következő kérdésre adott válaszok alapján: „Ön személy szerint mennyire engedné közel magához a háború vagy üldöztetés elől menekülőket?”. A válaszokat egy 100-as skálán a következőképpen jelenítették meg: 0=„Nem engedném, hogy belépjenek az országomba.”; 33=„Beengedném őket az országomba.”; 67=„a városomba/falumba”; és 100=„a környékemre vagy a lakásomba”.

„Mind a felmérést, mind a indexet úgy dolgoztuk ki, hogy tükrözze a menekültügy összetettségét. Az embereket elborítja a sokféle politikai és érzelmi érv, mi azonban arra voltunk kíváncsiak, hogy emberként hogyan látják a humanitárius válságot” – mondta Caroline Holme, a GlobeScan igazgatója.

A GlobeScan információszerzésre, valamint ügyfelei megítélésére, fenntarthatóságára és vállalati céljára specializálódott tanácsadó hálózat. Globális vállalatoknak és nemzetközi civil szervezeteknek segít abban, hogy erősebb, bizalommal teli kapcsolatokat építsenek partnereikkel a hosszú távú siker érdekében.

A GlobeScan több mint 90 országban végez kutatást, és az ENSZ globális megállapodásának résztvevője. Az 1987-ben alapított GlobeScan független, saját tulajdonú vállalat, amelynek irodái Torontóban, Londonban, San Franciscóban, Fokvárosban, São Paulóban és Hongkongban vannak. 

(Szelestey Lajos, Klubrádió) Az illetékes uniós biztos főként a visegrádi államokat sürgette, hogy tegyenek eleget tavaly vállalt kötelezettségüknek és fogadják be a rájuk jutó menedékkérőket abból a 100 ezerből, aki Olaszországban és Görögországban várakozik sorsa rendezésére – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Avramopulosz meglehetősen csalódott, mert idáig 20 ezer embert kellett volna áttelepíteni, ehelyett csupán 1500 költözhetett máshová. Görögország, ahol jelenleg 46 ezren élnek úgy, ahogy a táborokban, humanitárius katasztrófával néz szembe.