Kormányzati nagyzási mánia? Titokzatos és méregdrága repülőtér-építések tervei

(Szerző: helyben.hu) Békéscsaba, Nyíregyháza, Börgönd, Kiskunlacháza közelében épülne új, vagy bővülne-korszerűsödnék nemzetközi reptér, tucatnyi pedig üzleti célra. A csak kiszivárgó hírekből annyi hámozható ki, hogy sok százezer millió forintos állami fejlesztésekről álmodnak. Szakértő szerint a rövid határidő kérdésessé teszi a realitást, másik inkább a ferihegyi reptérre helyezett nyomást lát ebben. Debrecenbe addig is dől a pénz. (A nyitó képen: jó barátok, ha találkoznak – az Audi győri repterén…)

Pár hete egy konferencián beszélt arról Magyar Levente, a külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára, hogy az állam öt-nyolc év alatt négy-öt nemzetközi repülőteret alakítana ki, továbbá tucatnyi üzleti célú légikikötő is szerepel az átfogó repülőtér-fejlesztési stratégiában.

Az összességében nyilván sok százezer milliós beruházási csomagban található állítólag a békéscsabai reptér, ami 30-35 000 millió forintból a tervek szerint 2025-re készül el. A fejlesztés valóban fontos lehet, mert a közeli Gyulán épül az Airbus-gyár (ami része a német–francia cégnek adott helikoptervásárlási megrendelésnek). Ott a futópályát 2500 méterre hosszabbítanák, hogy legalább az Airbus A320-as közepes utasszállító repülőgép és teherszállító fel- és leszállhasson. A fejlesztés előkészítésére a múlt végén 154 millió forintot adott a kormány. A beruházás talán jövőre elkezdődik.

A nyíregyházi reptér is része a csomagnak. Ott is szó van legalább másfél kilométer hosszú futópályájáról. Állítólag a tervek közt van a börgöndi és a kiskunlacházi reptéri infrastruktúra modernizálása is. Utóbbi a Budapest–Belgrád vasútvonal miatt válhat fontossá (már ha ez végül megépül).

Magyarországon hivatalos adat szerint 119 reptér van, amiből Ferihegy mellett még négy nemzetközi besorolású: a debreceni, a sármelléki (Hévíz-Balaton), Győr-Pér és Pécs-Pogány.

Szintén Magyar Levente tavaly beszélt arról, hogy a kormány minden nagyobb várost elérhetővé tenne legalább kisrepülőgéppel, gazdaságfejlesztési célból.

Neve mellőzését kérő szakértő – előre bocsátva, hogy semmit sem tud a kormány terveiről – úgy látja, hogy az nem lenne kirívó példa, ha egy-egy régió gazdaságfejlesztése végett nem feltétlenül üzleti alapon épül-korszerűsödik reptér közpénzből. Ahogyan utat, vasutat sem a megtérülést várva finanszíroznak. Ilyenre uniós támogatás is elnyerhető. Azt kérdésesnek tartja, hogy négy-öt nagy és tucatnyi kisebb légikikötőre valóban szükség van-e. Ha viszont üzleti alapon (is) képzelik az üzemeltetést, ahhoz nagy forgalom szükséges. A szakértő a nagy gép–kis gép-felosztással vitatkozik, mert a beépítendő infrastruktúra lényegében azonos mindegyikben, legfeljebb a futópálya hosszában lehet különbség.

Ami a szakembernek szemet szúr a megjelent elképzelésben, az a rövid határidő. Szerinte a békéscsabai építés 2025-i befejezése irreális. Még korszerűsítés esetén is szükség lehet öt-hat évre, zöldmezős beruházás ennél is tovább tart. A legnagyobb probléma az egész csomaggal az, hogy jóformán a teljes szellemi tőke hiányzik az országban, ilyen szakembert nem is képeznek itthon. Sok pénzért természetesen lehet hozni külföldről hozzáértő csapatokat – mondta.

Egy mási szakember gazdaságilag teljesen indokolatlannak tartja az egészet. Mint mondja, már jelenleg is elérhető rövidebb-hosszabb utazással nemzetközi repülőtér, még többet létrehozni felesleges. A sokkal gazdagabb Ausztriának is csak négy nemzetközi repülőtere van. Idéz egy tanulmányt, ami minimálisan 200 ezres utasforgalom esetén tartja nem veszteségesnek reptér fenntartását (Ferihegyen „békeidőben” évente 16 millióan fordulnak meg). A jelenlegi feltételekkel sosem térülne meg új repülőtér megépítése, szerinte a debreceni is ráfizetéses, ennek beismerése az, hogy egy éve többségi tulajdont szerzett az állam. A keleti reptérre politikai alku alapján telepített gépeket a WizzAir, cserébe állami támogatást kap a balkáni útvonalak fenntartásához. Még így is csak négy célpontra repülnek Debrecenből. Győrben is alig két járat közlekedik naponta, őket az Audi tartja fenn.

A szakértő pontos számokat nem ismer egy reptér üzemeltetési kiadásairól, de azt mondja, hogy nagyon drága: minimálisan közelkörzeti légiirányítás, akár tucatnyi légiirányító kell, akit évekbe telik kiképezni, mert a piacról „megvenni” elképesztően drága. Kell terminálépület, 20-25 kilométeres biztonsági kerítés, ehhez személyzet, hótakarítási és egyéb műszaki szolgáltatás.

Szerinte vagy blöff az egész terv, vagy a kormányra jellemző megalománia áll a háttérben. Illetve elképzelhető – tette hozzá –, hogy a ferihegyi reptér visszavételének tárgyalásait kívánta meggyorsítani. Azzal, hogy konkurensek „belengetésével” csökkenne Ferihegy hosszabb távú bevétele.

Ami azonban már biztos, az a debreceni reptérbe áramló milliárdok. Az Európai Bizottság az ősszel engedélyezte új futópálya tervezését, tűzoltó járművek és eszközök beszerzését, tűzoltó-laktanya építését, informatikai és utasbiztonsági fejlesztéseket – mindezek magyar kormányzati finanszírozását 2500 millió forintból. A reptér egy évea koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére kapott 730 millió forint állami támogatást, amit fele-fele arányban működtetésre, illetve a járatindítási támogatási programra kapta.

Ez utóbbiból a Wizz Air a járatfejlesztési pályázaton elnyert állami támogatás segítségével Brüsszel-Charleroi és Kijev-Zsuljani repülőtérre indít járatokat Debrecenből. A reptér működésének megerősítésére tavaly ősszel már kapott 2200 milliót a kormánytól, szintén uniós engedéllyel. És egy éve lesz, hogy az állam 51 százalék többséget szerzett a Debrecen International Airport Kft-ben.

A legújabb hír az, hogy a kormány versenyeztetés nélkül eladja a taszári, egykoron katonai repteret, kereskedelmi repülőtér kialakítása céljából. A Kapos-T cikke szerint a rendeletben kijelölt vásárló az idén májusban bejegyzett SGF Silu Global Fund Holding Zrt. lesz, fő tevékenységük vagyonkezelés. Vezetője Cseke István és Németh János, a pápai Németh és Cseke Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tulajdonosai. Ez a cég 2018 eleje óta létezik, padló- és falburkolás a főtevékenysége, tavaly 962 milliós árbevétellel és 20 milliós nyereséggel zárt. Az viszont nem derül ki a cégadatbázisból , hogy kié a SGF Silu részvényeinek többsége.