Hiteles levegővizsgálatok szerint Budapest és a nagyvárosok légszennyezéséért nem csak a járműforgalom a felelős: a fűtési idény beköszöntével is ugrásszerűen növekednek a szennyezési értékek. A hagyományos energiahordozók drágulása miatt a lakosság egy része az alternatív fűtőanyagokat választja, melyeknek az elégetése sok esetben jelentős környezeti terheléssel jár.
Mi lehet megoldás?
A fűtés korszerűsítése, átalakítása hosszú távú feladat, ezért gyors és látványos eredményeket a közlekedésben lehet elérni. Elsősorban a járművek károsanyag-kibocsátásának csökkentése a megoldás. A javulás ellenére a dízel-meghajtású járművek szén-hidrogén- (CH) nitrogén-oxid- (NOx), szállópor-kibocsátása a légszennyezés szempontjából a legkritikusabb. Az Európai Unió területén és néhány környező országban múlt év végén lépett életbe az Euro 6-os szabályozás, amely az Euro 5-höz képest radikálisan, a felénél is kisebbre csökkentette a nitrogén-oxidok kibocsátási normáját.
Sokan úgy vélik, ennél kevesebb károsanyag-kibocsátás már nem megoldható pusztán a dízel-meghajtású járművekkel. A nitrogén-oxidok kibocsátása benzines járművek esetében is súlyos gond. A közlekedési csomópontokban elvégzett NO-/NO2-/NOx-mérések alkalmával a lámpaváltások kiválóan kimutathatók a számokból.
Budapesten egy-egy autómentes nap alkalmával az Andrássy úton a nitrogén-oxidok koncentrációja negyedére, a szállópor mennyisége a harmadára csökkent még úgy is, hogy a szomszéd utcákban zavartalanul haladt a forgalom.
Szmogriadók esetén jócskán korlátozzák a városok forgalmát, vagyis a járművek álló motorral a parkolókban, telephelyeken maradnak. A megoldás tehát kézenfekvő: az álló motor védi legjobban a környezetet.
Az egyéni közlekedés korlátozható ugyan, de a tömeg- és áruszállítás nem állhat meg, így az legjobb megoldás a kettő ötvözése lehet: a járművek álló helyzetben, a dugóban vesztegelve vagy a közlekedési lámpánál állítsák le a motort, és ne alapjáraton üzemeljenek. Így helyileg látványosan csökkenthető az égéstermék-kibocsátás.
A start–stop-rendszerek álló helyzetben, vagy lassításkor 8 km/ó sebesség alatt – például a piros lámpánál, vagy egy kereszteződésben történő megálláskor – leállítják a belső égésű motor működését, amely a kuplungpedál benyomására aztán észrevétlenül újraindul. Az ilyen elven működő korszerű start-stop rendszerek akár öt százalékkal is mérsékelhetik az üzemanyag-fogyasztást, és ezzel összhangban a széndioxid-kibocsátást. Ez az érték csúcsforgalom idején még nagyobb is lehet.
Számos gyártó kínálja már alapfelszereltségként ezt a környezetbarát és nem utolsó sorban üzemanyag-takarékos megoldást járműveihez. A termék további értékét adja az is, hogy a miskolci Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. gyárában 2006 óta évente mintegy kétmillió start-stop rendszer gördül le a gyártósorról. A Bosch 2007 óta további több mint tízmillió start–stop indítómotort készített hildesheimi gyárában. Ez méltán bizonyítja a technika életképességét.
Az indítómotor a vezető számára jóformán észrevétlenül, a háttérben működik. Számos érzékelő figyeli a jármű működését, az akkumulátor-érzékelő például a töltéstároló töltöttségi szintjét ellenőrzi, és csakis akkor állítja le a motort a jármű megállása esetén, ha a gyors újraindítás is biztosított.
Ha az utastér-hőmérséklet túl alacsony vagy éppen magas, a motor mindaddig leállítás nélkül jár tovább, amíg ki nem alakul az utasok által kívánt belső klíma. A feszültség-stabilizátor pedig arról gondoskodik, hogy a kényelmi berendezések, navigáció, mobiltelefon-kihangosító működése tökéletes legyen az indításokkor is.
A motorleállítási technikák fejlesztése természetesen ezzel még nem állt meg: 2016-tól már arra is sor kerülhet, hogy a jármű menet közben, amíg a vezető nem gyorsít – azaz szabadonfutó üzemmódban – megáll. A különféle biztonsági és kényelmi funkciók működőképessége természetesen még a hosszabb motorleállítási periódusok során is mindvégig garantált lesz. A korszerű start–stop-rendszer kiváló és szinte egyedüli megoldás lehet az azonnali és helyi környezetszennyezési problémák megoldására.