Koronavírus: még egyértelműbb rendelkezéseket utazási korlátozások esetében

Az Európai Bizottság ma tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot fogadott el, hogy uniós szinten biztosítsa azoknak az intézkedéseknek az összehangolását és egyértelmű kommunikálását a lakosságnak, amelyek révén a tagállamok a koronavírus-világjárvány miatt a szabad mozgást korlátozzák.


A vírus terjedésének megfékezése, a polgárok egészségének védelme, valamint az Európai Unión belüli, biztonságos körülmények közötti szabad mozgás fenntartása céljból jól összehangolt, kiszámítható és átlátható megközelítésre van szükség a mozgás szabadságát érintő korlátozások bevezetése esetében. Ez rendkívül fontos azoknak az uniós polgároknak a számára, akik naponta milliószám kelnek át a tagállamok közötti belső határokon, és döntő jelentőségű a gazdaság biztonságos újraindítására irányuló uniós erőfeszítések szempontjából is.
 
Javaslatában a Bizottság négy olyan kulcsfontosságú területet határoz meg, amelyen a tagállamoknak szorosan kell együttműködniük: 

  • Közös kritériumok és küszöbértékek megállapítása a tagállamok számára annak eldöntéséhez, hogy indokolt-e utazási korlátozások bevezetése;
  • A közös kritériumok alapján besorolt területek elfogadott színkódokkal történő feltüntetése;
  • A magas kockázatú területekről érkező utasok esetében alkalmazandó intézkedések közös keretrendszerének kidolgozása;
  • A nyilvánosság egyértelmű és idejében történő tájékoztatása az esetleges korlátozásokról.

A Bizottság azt javasolja, hogy korlátozó intézkedések bevezetésekor minden tagállam vegye figyelembe az alábbiakat: 

  • az adott területen az utóbbi 14 napban regisztrált új Covid19-esetek teljes száma 100 000 főre vetítve;
  • az adott területen az utóbbi 7 napban elvégzett összes Covid19-tesztből a pozitív eredményt hozó tesztek százalékos aránya;
  • az adott területen az utóbbi 7 napban elvégzett Covid19-tesztek száma 100 000 főre vetítve.

Abból kiindulva, hogy az indulási hely szerinti tagállam 100 000 főre jutó heti tesztelési aránya meghaladja a 250-et, a Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok ne korlátozzák a más tagállamból beutazó személyek szabad mozgását, ha: 

  • az adott területen az újonnan regisztrált Covid19-esetek teljes száma az utóbbi 14 napban 100 000 lakosra vetítve kevesebb, mint 50 fő, vagy
  • az adott területen elvégzett összes Covid19-tesztből a pozitív eredményt hozó tesztek százalékos aránya kevesebb, mint 3%.

A Bizottság azt javasolja továbbá, hogy a tagállamok által szolgáltatott adatok alapján az Európai Betegség-megelőzési és Járványvédelmi Központ tegye közzé az uniós tagállamok és az EGT-országok hetente frissített térképét, közös színkód alkalmazásával segítve a tagállamok és az utasok tájékozódását: 

  • Zöld szín: azok a területek, ahol az utóbbi 14 napban az újonnan regisztrált Covid19-esetek száma 25-nél kevesebb, ÉS az ott elvégzett összes Covid19-tesztből a pozitív eredményt hozó tesztek százalékos aránya kevesebb, mint 3%;
  • Narancssárga szín: azok a területek, ahol az utóbbi 14 napban az újonnan regisztrált Covid19-esetek száma 50-nél kevesebb, DE az ott elvégzett összes Covid19-tesztből a pozitív eredményt hozó tesztek százalékos aránya legalább 3% VAGY az újonnan regisztrált Covid19-esetek teljes száma 25 és 150 között mozog, DE az ott elvégzett összes Covid19-tesztből a pozitív eredményt hozó tesztek százalékos aránya kevesebb, mint 3%;
  • Piros szín: azok a területek, ahol az utóbbi 14 napban az újonnan regisztrált Covid19-esetek száma 50-nél több ÉS az ott elvégzett összes Covid19-tesztből a pozitív eredményt hozó tesztek százalékos aránya legalább 3% VAGY az újonnan regisztrált Covid19-esetek teljes száma az utóbbi 14 napban 100 000 lakosra vetítve több, mint 150 fő;
  • Szürke szín: ha nem áll rendelkezésre elegendő információ a Bizottság által javasolt kritériumok értékeléséhez VAGY az adott területen elvégzett Covid19-tesztek száma 100 000 főre vetítve kevesebb, mint 250.

A Bizottság szorgalmazza, hogy a tagállamok ne tagadják meg a más tagállamokból érkező személyek beutazását. Azok a tagállamok, amelyek saját döntéshozatali eljárásaik alapján korlátozzák a szabad mozgást, megkövetelhetik a következőket: 

  • a „piros” vagy „szürke” besorolású területről utazó személyek vagy vonuljanak karanténba, VAGY az érkezésüket követően végeztessenek Covid19-tesztet – a Bizottság ez utóbbi opciót részesíti előnyben.

A Bizottság azt szorgalmazza továbbá, hogy a tagállamok minden héten részletesen tájékoztassák a tagállamokat és a Bizottságot a szabad mozgást érintően általuk bevezetni vagy megszüntetni kívánt korlátozásokról. A tagországoknak a hatályba lépés előtt egy héttel kell értesítést küldeniük a változásokról.
 
A következőkben a Tanács meg fogja vitatni a Bizottság javaslatát, melynek elfogadására a tervek szerint heteken belül sor kerül.

Az Európai Bizottság tanácsi ajánlásra irányuló javaslata

Európai zöld megállapodás

Az Európai Bizottság ma nyilvános konzultációt indított az ökológiai gazdálkodás előmozdítását célzó cselekvési tervről, melyet várhatóan 2021 elején fog elfogadni. A biogazdálkodásra fontos szerep hárul majd abban, hogy az EU elérje az európai zöld megállapodásban, „a termelőtől a fogyasztóig” elnevezésű stratégiában, valamint a biodiverzitási stratégiában meghatározott célkitűzéseket. Prioritás, hogy az ökológiai gazdálkodási ágazat rendelkezzék a megfelelő eszközökkel, valamint egy jól működő és konszenzuson alapuló jogi keretrendszerrel. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a 2030-ra a kitűzött célnak megfelelően a mezőgazdasági területek 25%-án ökológiai gazdálkodás folyjék. Az ökológiai termelésről szóló, 2018-ban elfogadott új rendelet szilárd alapot biztosít ehhez, de a még el nem fogadott másodlagos jogszabályoknak is állniuk kell az idők próbáját. Ezért a Bizottság ma azt indítványozta, hogy az ökológiai termelésre vonatkozó új jogszabályok a tervezettnél egy évvel később, 2022. január 1-jén lépjenek hatályba.

Azér, hogy 2030-ban a mezőgazdasági területek negyedén valóban ökológiai gazdálkodás folyjék, a Bizottság a következő kulcsfontosságú eszközöket vezeti be:

  • Az ökológiai gazdálkodás előmozdítását célzó cselekvési terv a kereslet és a kínálat szintjén is hozzájárul majd az ágazat fellendítéséhez. Három fő célja, hogy a fogyasztói bizalom megőrzése mellett ösztönözze a biotermékek iránti keresletet, segítse az EU-ban a biogazdálkodás alá vont területek térnyerését, és megerősítse az ökológiai termelés szerepét a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A tervről ma kezdett nyilvános konzultációban november 27-ig adhatnak jelzést a témában a polgárok, a nemzeti hatóságok és az érdekelt felek.
  • Az ökológiai termelésre vonatkozó új jogszabályok tükrözni fogják e gyorsan növekvő ágazat folyamatosan változó jellegét. Az EU az új szabályozást úgy alakította ki, hogy tisztességes versenyt kínáljon a mezőgazdasági termelők számára, megelőzze a csalásokat, és megőrizze a fogyasztói bizalmat. Tekintettel a kidolgozás alatt álló másodlagos jogszabályok összetettségére és fontosságára a Bizottság ma a hatályba lépésük egy évvel történő elhalasztását javasolta, hogy zökkenőmentes átmenetet biztosítson, továbbá hogy az ágazat és a tagállamok teljes mértékben fel tudjanak készülni az új szabályok végrehajtására. A halasztást a tagállamok, az Európai Parlament, nem uniós országok és más érdekelt felek kérték.
  • Az agrár-élelmiszeripari termékek népszerűsítését szolgáló uniós szakpolitika a belső piacon és az EU-n kívüli országokban folytatott promóció révén támogatja az európai mezőgazdasági ágazatot. A Bizottság azt tervezi, hogy a promóciós politika keretében 2021-re 40 millió eurós költségvetést irányoz elő az uniós ökológiai ágazattal kapcsolatos promóciós intézkedések és tájékoztató kampányok finanszírozására.