A kötetek közül bevezetőként említést érdemel Romsics Ignác történész professzor főszerkesztésében, nyolc szerző által jegyzett, (a krónikás szerint) mindeddig egyedülálló tárgyilagossággal és hitelességgel megírt «Magyarország az első világháborúban» című tanulmánycsokor – történelemkönyv és fotóalbum. Ez utóbbi minősítést külön a reménybeli olvasó figyelmébe ajánlom, mivel a (korhűséget is kifejező, szépia színű) felvételek 90 százaléka – hangoztatta a Kossuth első embere – eddig nem jelent meg sokszorosításban. Jó tudni, hogy mostantól ezek a képek is gazdagítják a kiadói csoport két évvel ezelőtt alakult képügynöksége, a Cultiris szerfölött gazdag, nyolcszázezernél is több fényképet, illusztrációt tartalmazó archívumát, amely a házigazda szerint rövid időn belül meghaladja az egymilliót.
A tudós szerzők, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum képtárának segítségével összeállított kötet hazánk első világháborús szereplését mutatja be. Tucatnyi tanulmányból ismerhetők meg a frontokon vívott harcok, a hátországi élet, a monarchia tengeri és folyami ütközetei, a hadifogság és a háború után megkötött békeszerződés részletei. A fényképek és a mellékletek, rövid életrajzok, dokumentumok, képeslapok, plakátok még hitelesebbé teszik a testes kötetbe összegyűjtött írásokat. Az olvasó végül is azzal a tudattal csukja be a könyvet, hogy az 1914–18 között zajlott, mindaddig a világtörténelem legnagyobb, az Antarktiszon kívül valamennyi földrészt érintő háborúja nem pusztán egy korszak lezárása, hanem egy újnak a kezdete is volt. A korszakváltás kilencmillió ember életét követelte.
Akár párja is lehetne a «Magyarország az első világháborúban» című kötetnek Csonkaréti Károly műve, melynek címe: «Az Osztrák–Magyar Monarchia hadihajói, 1867–1918». Borítékolható, hogy nem pusztán a hajózás kedvelői, megszállottai, hanem az átlagos olvasók is érdeklődéssel forgatják-olvassák majd ezt az egyedülálló összefoglalót Ausztria és Magyarország jó fél évszázadig közös hadiflottájáról. Megtudhatják a többi között, hogy Magyarországnak tengeralattjárói is voltak, amelyek a főváros peremén, az újpesti hajógyárban készültek, ugyanott, ahol az évek aprólékos munkájával felújított és a nyáron bemutatott Lajta monitor…
És ha már történelem, ki ne hagyjuk az ugyancsak a karácsonyi könyvkínálat egyedülállóan izgalmasnak ígérkező kötetét, az «Európai uralkodók sötét titkai» című historikus krimigyűjteményt a 14. századtól napjainkig. Bennünket, magyarokat különösen érdekelhetnek a „véres grófnő”, azaz a bomlott elméjű Báthory Erzsébet viselt dolgai, a szörnyű kínzások és vérfürdők. A Ventus Libori Kiadónál megjelent könyv szerzője a magyar olvasó számára is ismert Brenda Ralph Lewis; az angol írónő és oknyomozó újságró a többi között a tragikus sorsú walesi hercegnéről, Dianáról is írt könyvet.
A mai Kossuth-sajtóeseményen bemutatott mintegy fél száz, a történelmiken kívül gyermek-, tudományos, gasztronómiai és hangoskönyv, enciklopédia bemutatása mellett a kiadó vezérigazgatója szomorú tárgyilagossággal állapította meg, hogy miközben a könyves szakma nagyon várja az olvasási és könyvkultúra fejlesztésére hivatott Márai-program kezdetét, aközben aggódva kénytelen tudomásul venni, hogy a jövő évi költségvetés az eredetileg megígért egymilliárd helyet csak 600 millió forintot irányoz elő a nemes kezdeményezésre. Mint mondta: a magyar könyvszakma jövő évi állami támogatásából még egy kilométer autópályát sem lehetne megépíteni. (A sajtótájékoztató után kapta szerkesztőségünk a hírt, hogy holnap, azaz csütörtökön ismerteti az illetékes államtitkár a Márai-program megkezdését.)
Bizonyára sokak forgatják majd nagy érdeklődéssel a Kossuthnál most megjelent a «Buddhizmus.Képes enciklopédia» című kötetet, Ian Harris művét. Már csak azért is, mert a kötet könnyed, közérthető stílusban nyújt bevezetést és magyarázatot a buddhista történelemhez, filozófiához és gyakorlathoz. A buddhizmus történetének nyomon követését időrendi táblázat, kislexikon és színes térképek segítik.
Az idei karácsony könyvslágerének ígérkezik «A tudományok nagykönyve. Atermészettudományok titokzatos világa». Az Allan R. Glanville professzor főszerkesztésében megjelent terjedelmes és súlyos enciklopédia hét tudományterületre – a fizikára, a matematikára, a kémiára, a csillagászatra, a biológiára, az orvostudományra és a geológiára – kiterjedően összefoglaló áttekintést ad a tudományos ismeretek mai állásáról. A szöveg és a képek segítségével nyomon követhető, ahogy a tudomány a látszólagos összevisszaságban rendet fedez fel, még akkor is, ha ehhez történetesen a káoszelméletet kell alapul vennie…
A több mint fél évszázada alapított Kossuth egyik közkedvelt profilja a könyvsorozatok megjelentetése. A tudományok iránt érdeklődőknek ajánlható az „50 fogalom”-sorozat, amelynek a pszichológia és a genetika tudománya után most a matematika-kötete jelent meg. Ugyancsak sorozat, még hozzá úttörő küldetést teljesítő sorozat «A népek meséi», amelynek kötetei kéthetente jelennek meg. Az Indián népmesék, a Székely népmesék, az Afrikai népmesék után éppen ma tették a könyvesboltok polcaira a Karácsonyi meséket; két nappal karácsony előtt veheti kézbe az ifjú olvasók az Északi népek meséit, jövőre pedig a további tizenhárom kötetet.
Minden bizonnyal nagy sikert arat a másik, ugyancsak az ifjú korosztálynak szánt sorozat, a Ventus Libro Kiadónál megjelenő Klasszikusok képregényben. A világirodalom remekeiből válogatott címek legfrissebb, 4. kötete nem is lehetne más, mint Charles Dickens: Karácsonyi éneke. A nemes kezdeményezés a gyerekek, fiatalok olvasási kedvét igyekszik növelni.
Végezetül a német Heike B. Görtemaker történésznek arra a könyvére hívjuk föl az olvasó figyelmét, amely különösen nagy érdeklődést keltett német nyelvterületen. A Stern magazin címlapsztoriban foglalkozott vele, a Spiegel TV pedig megfilmesítette. Most a Noran Libro Kiadónál jelent meg az «Eva Braun – Életre-halálra Hitlerrel» című, 380 oldalas mű, amely a kiadó ismertetője szerint a történészek által csak jelentéktelen figuraként kezelt „ártatlan szőkeség” (Eva Braun) szerepét helyezi új megvilágításba: „Az emberek mindig azt gondolták róla, hogy nem több egy vonzó nőnél, aki történetesen egy szörnyetegbe szeretett bele, ám Braun fontos szerepet játszott Hitler belső körében.” Az, hogy mi volt ez a fontos szerep, kiderül Görtemaker asszony könyvéből.
