Az EP szerdán üdvözölte a költségetésről, a helyreállítási alapról és a klímacélokról született megállapodást, de figyelmeztetett: a jogállamisági mechanizmus szigorú végrehajtását várja.

„Megállás nélkül dolgoztunk: a tárgyalások intenzívek voltak, de vállaltuk a felelősséget, legyőztük az akadályokat, és Európa érdekében egyezségre jutottunk” – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. „A megállapodás hatalmas lépés előre. Mostantól megvannak a források, új és hatékony jogszabályokkal erősítettük meg a jogállamiságot, és megállapodtunk a 2030-as éghajlati célokban”. Michel kiemelte a járvány elleni küzdelemben, az oltóanyaggal kapcsolbatban és a gazdasági helyreállítás terén elért haladást. „Európa megerősödött, és felnőtt a koronavírus-járvány jelentette kihíváshoz” – tette hozzá.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy a Követekező nemzedék EU helyreállítási program „évtizedek óta a legjelentősebb gazdasági reformhoz vezet majd”. A jogállamisági feltételrendszer kapcsán kiemelte, hogy nem változott a Parlamenttel született egyezség, és a Tanács következtetései „nem írják felül a jogszabályt”. A Bizottság elnöke üdvözölte az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének mértékéről született megállapodást, amely 55 százalékos célt állapít meg. Az Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatról szólva kijelentette: nem tudja megmondani, hogy „lesz-e megállapodás vagy nem, de látszik a megállapodáshoz vezető út – amely keskeny ugyan, de létezik”, az egyenlő versenyfeltételek és a halászat terén továbbra is fennálló nézetkülönbségek ellenére. A koronavírus-védőoltásokkal kapcsolatban elmondta: a cél, hogy minden uniós tagállamban ugyanazon a napon kezdődjenek el az oltások.

A Tanács német elnöksége részéről Michel Roth államminiszter szerint Európa tanult a múltból: „A szolidaritás jelenti a válságból kivezető utat; senkit sem hagyunk hátra”. Európa nem pusztán egy belső piac, jelentette ki. A jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletben „egy szó sem változott a korábban letárgyaltakhoz képest”, mondta. Az Unió hosszú távú költségvetési keretéről (MFF) és a helyreállítási csomagról szólva elmondta, hogy a források a jövő év elejétől eljutnak majd a nehéz helyzetbe került emberekhez és régiókba, Európa „állta a szavát”.

Manfred Weber német néppárti képviselő üdvözölte az MFF-ről született megállapodást. „Nagyon sok pénzről beszélünk: 1,8 milliárd euróról, amelyet mindenekelőtt szolidaritásra kell használni”. A képviselő a jogállamisági mechanizmust üdvözölve kijelentette: „most első ízben vontunk kapcsolatot az uniós pénzek és az uniós alapelvek tiszteletben tartása közé. Elvárjuk a Bizottságtól, hogy január elsejétől készen álljon ezen szabályok független és tényeken alapuló alkalmazására.”

„A koronavírus-járvány arra kényszerített mindannyikunkat, hogy új megoldásokat kerssünk” – mondta Iratxe García Pérez spanyol szocialista képviselő. Példátlan eredményekről van szó, mondta a többéves költségvetésre és a jogállamisági feltételrendszerre utalva, amely „megerősíti az értékeinket”. A képviselő a helyreállítási alapot is üdvözölte: „Megtanultuk a leckét a 2008-as válságból: a megszorítások nem jelenthetik a megoldást, nem hagyhatjuk hátra azokat, akiknek a leginkább szüksége van ránk” – mondta.

Dacian Cioloș, a Renew képviselőcsoport román vezetője szerint 2020 rávilágított az európai projekt gyenge pontjaira. Hiányzott a szolidaritás és a koordináció, határokat zártak le. Ugyanakkor Európa keményen dolgozott, hogy megfelelő választ adhasson a válságra: a képviselő a helyreállítási alapot és az oltóanyag kifejlesztését említette példaként. „Megmutattuk, hogy együtt vagyunk a legeredményesebbek, akkor, amikor közös célok megvalósítása érdekében dolgozunk” – mondta. A jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban a képviselő üdvözölte a Bizottság elnökének szavait, miszerint a jogszabály elsőbbséget élvez a nyilakozatokkal szemben.

Az olasz Marco Zanni képviselő az ID képviselőcsoportból bírálta a jogállamisági mechanizmust, mert szerinte „a megállapodás nem egyértelmű és tényszerűtlen, és ennek a vitának egy abszolútista EU-t ünneplő, örömteli hangvétele is elhibázott. Rendkívül aggasztó a nemzeti függetlenségre leselkedő veszély. Ebben a konkrét esetben a demokrácia útja kizárólag az egyhangúság lehet”.

Ska Keller német zöldpárti képviselő örömét fejezte ki, hogy „végül, a 11. órában, az Európai Tanács zöld utat adott a járvány által sújtott európai polgárok és gazdaságok támogatásának”. Azonban „aggasztó tendencia rajzolódik ki a döntések hátterében. A legutóbbi pár hétben a magyar és a lengyel kormány saját antidemokratikus céljai érdekében megakasztotta a folyamatot, és túszul ejtette a helyreállítást” – mondta a képviselő. „A 2030-as éghajlati lépések még mindig messze vannak attól, ami a tudományos konszenzus szerint szükséges”, tette hozzá.

Az ECR képviselőcsoport részéről Johan Van Overtveldt képviselő üdvözölte az MFF-ről született megállapodást, amely álláspontja szerint tekintettel van az Unió prioritásaira. „Ugyanakkor megpróbálhattuk volna jobban a jövő felé fordítani az Uniós költségvetés magját, és a járványkezelés és az éghajlatváltozás költségei sem szerepelnek kellő súllyal”.

A francia, baloldali képviselő, Manon Aubry szerint „A kis EU-Piroskát megette az Orbán-farkas”: a képviselő sajnálatát fejezte ki, hogy az unió vállalt céljait, például a demokrácia, az emberi jogok, vagy az éghajlat védelmét nem tükrözik a tettei. A képviselő bírálta a hosszú távú uniós költségvetésről született megállapodást, mivel az 200 milliárd euróval a Parlament eredeti álláspontja alatt maradt, és így kevesebb forrás jut a mezőgazdaságra, az oktatásra, a kutatásra, a környezetre és az egészségre.

A Parlament döntésével kötelező érvényű európai jogszabállyá vált a jogállamisági feltételrendszer

• a jogállamiságot megsértő uniós kormányok az európai pénzek elvesztését kockáztatják

• a képviselők elérték, hogy megelőző hatású legyen a jogszabály, és azt a rendszerszintű jogsértésekre is alkalmazzák

• a jogszabály 2021. január elsejétől hatályos

A Parlament szerdán jóváhagyta a rendeletet, amely az uniós források védelmét szolgálja a jogállamiságot torzító kormányok visszaéléseivel szemben.

Az új rendelet értelmében az uniós kifizetések visszatarthatók azoktól az országoktól, ahol az uniós források kezelése kapcsán bebizonyosodik a jogállamiság megsértése. Ugyanakkor az Unió garantálja, hogy a számlát nem a végső kedvezményezettek állják.

„Megcsináltuk! Most már ez a törvény, és ezen nem változtat semmilyen egyoldalú nyilatkozat. A feltételrendszer segítségével mostantól megvizsgálhatjuk azokat a kétes törekvéseket, amelyek az unió értékeivel ellentétes célokra szánnák az uniós forrásokat” – mondta Petri Sarvamaa finn néppárti társ-jelentéstevő.

„A Parlament bebiztosította, hogy minden lényeges elem a rendelet részévé váljon, és hogy a szöveg ép maradjon. Elvárjuk, hogy a Szerződések őrének szerepét betöltő Bizottság 2021. január elsejétől elkezdje a rendelet független végrehajtását. Az európai polgárok is ezt várják el” – tette hozzá a képviselő.

„Az unió nem egy à la carte étterem, ahol megtarthatjuk a jogainkat akkor is, ha a kötelességeinknek nem teszünk eleget. Egy közös értékeken alapuló közösségről van szó, a közös értékek fenntartása pedig a tagállamoknak és a polgároknak egyaránt feladata. Az uniós költségvetést a jogállamiság tiszteletben tartásához kötő, ma elfogadott mechanizmus a Parlament kiemelkedő sikere” – fogalmazott Eider Gardiazabal Rubial spanyol szocialista társ-jelentéstevő.

„A Parlament gondoskodott róla, hogy a rendelet értelmében kiszabható büntetések közvetlenül a kormányokat, és ne a végső kedvezményezetteket sújtsák. A diákokat, kutatókat, vállalatokat és civil szervezeteket nem érinti az uniós szankció, hiszen biztonsági hálóval védjük őket” – tette hozzá a képviselő.

Hogyan működik?

Miután a Bizottság megállapítja a jogsértést, javasolja, hogy az adott tagállam kormánya ellen indítsák el a feltételrendszerhez kapcsolódó eljárást, ezt követően pedig vágják meg vagy fagyasszák be a tagállamnak az uniós költségvetésből járó forrásokat.

A Tanácsnak ezt követően egy hónap (kivételes esetben három hónap) áll rendelkezésére, hogy minősített többséggel – azaz a tagállamok leglább 55 százalékának a szavazatával úgy, hogy a szavazatok az Unió lakosságának 65 százalákát képviseljék – szavazzon a javasolt intézkedésekről.

A képviselők elérték, hogy az uniós intézményi döntési mechanizmus időtartamát 12-13 hónapról 7-9 hónapra rövidítsék.

A jogszabály egyszeri és rendszerszintű jogsértésre egyaránt vonatkozik

A Parlamentnek köszönhetően az új jogszabály nem csak akkor érvényes, amikor például korrupció vagy csalás révén konkrétan visszaélnek az uniós forrásokkal. A jogszabály akkor is alkalmazható, ha a minden tagállam által tiszteletben tartandó alapvető jogok – például a demokrácia vagy az igazságszolgáltatás függetlensége – rendszerszintűen sérülnek és ennek hatása van – vagy hatása lehet – az uniós források kezelésére.

A képviselők a tárgyalások során elérték, hogy egy külön részben példákkal egyértelműsítsék az elképzelhető jogsértéseket. A példák között többek között az igazságszolgáltatás függetlenségét érő fenyegetés, az önkényes vagy jogszerűtlen határozatok kijavításának hiánya, és a jogorvoslat korlátozása szerepel.

Védelem a végső kedvezményezetteknek

A jogszabály megoldást talált arra, hogy ne az uniós támogatásokra számító vagy azoktól függő végső kedvezményezettek szenvedjék meg kormányaik jogsértéseinek következményeit. A támogatást elnyert diákok, gazdálkodók vagy civil szervezetek panasszal élhetnek a Bizottság erre a célra felállított weboldalán, ahol segítséget kapnak ahhoz, hogy hozzájussanak a számukra megítélt összeghez.

A Bizottság arra is jogosítványt kapott, hogy az adott tagállamnak járó támogatás soron következő részletének csökkentésével kiigazítsa a tagállamnak járó kifizetéseket.

A következő lépések

A Parlamentben ma elfogadott és ezáltal törvényi erőre emelkedett új rendelet minden, 2021. január elsejétől az Unió és a tagállamok közös kezelésében álló forrásra érvényes.

A Parlament a rendelet elfogadása mellett egy állásfoglalásról is szavaz, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg a Tanács és a Bizottság számára a feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásával kapcsolatban. Az állásfoglalás tervezete itt olvasható.

Az Európai Tanács legutóbbi ülésének következtetéseiről, a többéves költségvetésről, az új saját forrásokról és a jogállamisági feltételrendszerről közösen megrendezett szerdai vita magyar felszólalói: Gyöngyösi Márton (független), Cseh Katalin (Renew).