Jelképes fegyvervásárlást bonyolított le Magyarország az Egyesült Államokkal – mintegy 230 millió dolláros tételben csak ebben a hónapban, ami elegendő lett ahhoz, hogy elejét vegye a magyar kormány a demokrácia lebontása és az orosz, valamint az kínai befolyás miatti amerikai kritikáknak – olvassuk a republikánusok felé húzó Washington Examinerben.

A 40 éve Magyarország katona- és biztonságpolitikáját nyomon követő Dunay Pál biztonságpolitikai szakértő nyilatkozott az amerikai portálnak, aki – írja a cikk szerzője – a Pentagon által finanszírozott German Marshall Alapítvány európai részlegén dolgozik. Dunay úgy fogalmazott, hogy ez a fegyvervásárlás egyrészt teljes összhangban van NATO-elkötelezettségeinkkel, másrészt Orbán és Putyin kapcsolatépítése 2009-ben vált igazán szorossá, amikor előbbi még ellenzékben politizált. S ez fordulópont volt, mert egy KGB-s operatív tiszt soha nem hibázik, s ez így is történt, amit követtek a közös ügyletek. Lásd a paksi 12 milliárd eurós befektetést, lásd az orosz befektetési bankot, ami egy volt KGB-s ügynök fiának a biznisze, és még titkot sem csinálnak belőle. Kína hasonlóképpen a Huawei-technológia által szerez teret, és kémkedik. Dunay gyanúja szerint a Trump és Orbán közti május 6-i telefonbeszélgetés témája épp a Huawei volt, hogy Magyarország is tartsa magát távol a kínai 5G-s fejlesztésektől. Ha most azt kérdezné tőlem, hogy bíznék-e Magyarországban, mint szoros NATO-szövetségesben – akkor azt mondanám – fogalmazott Dunay az interjúban –, hogy nem.

Magyarország szofisztikált és bonyolult játszmába kezdett, úgy tartja egyensúlyban Nyugattal való kapcsolatát, hogy közben udvarol a nagyon abszurd és diktatórikus rezsimnek. Persze az oroszok Magyarországot soha nem fenyegetik, mint ahogy teszik ezt sok más országgal a térségben, például a Baltikumban. A magyar honvédelmi minisztérium illetékese megnyugtatta a Washington Examinert, hogy az oroszokkal csak üzleti kapcsolatban állnak, semmiben sem befolyásolja NATO-elköteleződésünket. Amit elég egyértelműen bizonyít a módosított költségvetésben szereplő szám is, amely szerint hazánk 21%-kal növeli a katonai kiadásokat, hogy Trump kérésének eleget téve, mielőbb elérje a GDP 2%-ában meghatározott összeget.

A legtöbb hírt persze arról találtam a nemzetközi sajtóban, hogy Magyarország Európában elsőként megnyitotta stadionkapuit a futballszurkolók előtt. Erről ír a többi között a CNN, megemlítve a szigorú előírásokat, amelyek szerint csak minden 4. széken ülhetnek a rajongók és minden második sort üresen kellett hagyni.

Az Euronewsnak írt véleménycikket Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár arról, hogy kedden a kormány visszaadja a parlamentnek a rendkívüli meghatalmazást, és ezzel Orbán Viktor teljesíti az ígéretét. Ebből is látszik – Kovács szerint –, hogy épp csak annyi hatalmat kapott Orbán, mint bárhol máshol világszerte. Persze eközben a nemzetközi közvélemény egyfolytában bírálta őt az úgynevezett teljhatalma miatt, vagy éppen azért, hogy öt évre lecsukatná a rémhírterjesztőket. (Persze kérdés, miért ne aggályoskodtak volna, ha egyszer benne volt a törvényekben.) Vissza a cikkhez: akik ezekkel érveltek, írja Kovács, azok dezinformáltak. Mindent az alaptörvény betűje szerint tettek, és szerinte a parlament bármikor visszavehette volna a kormánytól a felhatalmazást. Idézi Kovács a Johns Hopkins Egyetem koronavírus-adatbázisát, amely szerint 100 ezer főre nálunk 38 fertőzés esett, ami Európában az egyik legalacsonyabb adat, s több ezer idős ember életét tudták megmenteni a sikeres védekezéssel. Megismételte: elvárják, hogy bocsánatot kérjenek a lármázó kritikusok, de hozzátette azt is, tudja, semmi ilyesmit nem fog hallani tőlük.

Kovács cikke egyetlen szóval sem említi, az újabb trükkökkel előkészített felhatalmazás a katasztrófavédelmi törvénnyel és az egészségügyi válsághelyzetre való hivatkozással igyekszik a korábbinál is nagyobb hatalmat biztosítani a kormányfőnek – a parlament kiiktatásával.

A Human Rights Watch részéről Lydia Gall jó hírnek nevezte, hogy Orbán visszaadja a rendkívüli felhatalmazást, de nehogy bárki is bedőljön neki. A veszélyhelyzet végével nem lesz vége az autoriter hatalomgyakorlásnak. Mert nem csupán korlátlan felhatalmazással, ismét rendeleti úton irányíthatja az országot, de intézkedéseit sem az igazságszolgáltatás, sem a parlament sem bírálhatja felül.

Tehát adott esetben annyi az alapjogoknak és a gyülekezési szabadságnak is. Megjegyzi az írás: az Európai Bizottság megint levizsgázott: nem tudta megfékezni Orbánt.