Kevesen tudják, hogy az egyetlen hazai alapítású szerzetesrend híveit – a pálosokat (eredeti nevükön „remete barátok vagy ágostonos barátok”) – nemcsak 1945 után, hanem a 18–19. században is üldözték. Budán 1934-ben vehették ismét birtokba – lengyel pálosok segítségével – a Gellért-hegyi Sziklatemplomot, és alapíthattak házakat Magyarországon. Ezt kívánták megköszönni annak a zarándokútnak a résztvevői, akik röviddel a második világháború kitörése előtt, 1939-ben látogattak Lengyelországba.
Az új évezred zarándokvonatai is elsősorban a lengyelországi Częstochowát, illetve Krakkót keresik föl. Ilyenkor Krakkó főterén felhúzzák a magyar lobogót, mint ahogyanaz erdélyiutazások állomásain is lelkes közönség várja a látogatókat.
Egyelőre az érdeklődés egy irányú, azaz Lengyelországból, vagy Romániából nem érkeznek zarándokok Magyarországra.
Valaha gyalog, vagy lovas kocsival tették meg oda-vissza az utat a zarándokok, ehhez képest a vonatozás igencsak kényelmes. Persze, előfordul, hogy várni kell a szerelvényre, hiszen nem menetrend szerinti járatokról van szó. A mai sajtórendezvényen ezt az esetet idézte föl a többi között Soltész Miklós államtitkár, aki maga is részt vett a Misszió Tours által szervezett egyik erdélyi utazáson. Egyelőre kérdéses, vajon ott lesz-e a politikus az idei csíksomlyói Boldogasszony zarándokvonaton, de mint mondta: mindenkinek ajánlani tudja ezt a semmihez sem fogható, különleges élményt. Az államtitkár üdvözölte, hogy egyre több fiatal vesz részt ezeken az utazásokon, és mind többen jönnek a határon túli magyarok képviseletében is. A szervezők egyébként tervezik, hogy az idén magukkal visznek 10–15 fogyatékkal élőt, illetve kísérőiket.
Mitől egyedi a csíksomlyói Boldogasszony és a lengyelországi Fekete Madonna zarándokvonat? Azoktól a közösségteremtő programoktól, amelyekben szerepe van a vonatrádiónak éppúgy, mint a hangulatos étteremkocsiknak, vagy az egyházi személyek közreműködésének, a kapott lelki élményeknek.
Boldogasszony zarándokvonat, május 21–24.
A csíksomlyói búcsúba induló szerelvényre a résztvevők felszállhatnak Hatvan, Szolnok és Püspökladány állomásokon, illetve hazafelé jövet leszállhatnak Nagykárolyban és Debrecenben is. Erdélyben a vonat megáll Nagyváradon, Kolozsvárott és Marosvásárhelyen is. A zarándokvonat második napjának programja Gyimesbükkön, az ezeréves határnál lesz, majd a csíksomlyói búcsún való részvételt követően, Pünkösd vasárnapján, Gyergyószentmiklós főterén szabadtéri szentmise zárja a zarándoklatot.
Fekete Madonna zarándokvonat, június 22–25.
Ötödik alkalommal kel útra a lengyelországi Częstochowába, a magyar pálos szerzetesek által alapított világhírű kegyhelyre. Ott gazdag program keretében két teljes napot és három éjszakát töltenek a résztvevők. A zarándoklat következő célállomása Krakkó, illetve az új II.János Pálbazilika lesz.
A részletes program és további információ ITT olvasható.
