A fiatal magyar munkavállalókat – elsősorban a férfiakat – mágnesként vonzzák a nemzetközi lehetőségek. A 34 évesnél fiatalabb férfiak négyötöde a megfelelő állásért külföldre is áttelepülne, jó kétharmada pedig itthon is szívesen dolgoznék olyan pozícióban, amely utazással jár.

Bár a nők és az idősebbek is többnyire úgy vélik, hogy az országhatáron túli üzleti út hozzáadott érték, a fiatal férfiakhoz képest jobban tartanak attól, hogy az a magánéletükre kedvezőtlen hatással lenne. A Randstad Award tavalyi felmérése szerint a nők számára különösen fontos a munka és magánélet egyensúlyának a megőrzése. Ezzel is összecseng, hogy a 34 évesnél fiatalabbak körében csaknem háromszor annyi férfi dolgozik olyan pozícióban, amely rendszeres nemzetközi ingázással jár, az ennél idősebbek közül is kétszer annyi férfi tölt be ilyen állást.

A Randstad tanulmányából arra is fény derült, hogy bár a magyarok több mint kétötöde eleve szeretne olyan állást, amely nemzetközi ingázással jár, jelenleg csupán minden tízedik tölt be ilyen pozíciót. A felmérésben vizsgált 34 ország között Magyarország az utolsó. A szomszédos Szlovákiában, Ausztriában és Csehországban is minden ötödik munkavállaló szokott külföldi üzleti útra menni, a fiatalabb korosztályban pedig ennél is magasabb ez az arány. Nálunk a 34 évesnél fiatalabbak körében is mindössze a munkavállalók 18 százalékának van lehetősége itthoni pozícióban nemzetközi tapasztalatot gyűjteni.

A határon átnyúló lehetőségek hiánya lehet az egyik oka annak, hogy Spanyol- és Olaszország mellett Magyarország is a külföldi munkavállalásban leginkább érintett három európai ország között van: ötből hárman egy jó állás reményében országot is váltanának.

A nemzetköziesedésnek és az egyre több munkahelyet kínáló szolgáltató központoknak köszönhetően a tehetségek kiáramlása mellett a külföldi munkavállalók beáramlása is jellemzővé vált hazánkban. Bár a fiatalok szívesen dolgoznának együtt más kultúrájú és származású kollégákkal, a náluk idősebbek kevésbé elfogadóak, csupán 43 százalékuk szeretne vegyes közösség tagja lenni. A magyarországi eredményekre hatással lehet, hogy a hazai munkavállalók számára a sokszínűség elsősorban a munkatapasztalattal kapcsolatos eltérésekben nyilvánul meg, nem a kulturális, nemi vagy életkorbeli különbségekben.