Külső beavatkozástól tartanak a polgárok az EU-parlamenti választások okán

Az Európai Bizottság ma és holnap tartja éves alapjogi kollokviumát Brüsszelben. A „Demokrácia az unióban” című tanácskozáson politikusok, kutatók, újságírók, nem kormányzati szervezetek és aktivisták azt vitatják meg, hogyan lehet az európai demokráciákat a mostaninál ellenállóbbá és befogadóbbá tenni, a civil társadalmat támogatni, illetve a szabad és tisztességes választások védelmében még hatékonyabban fellépni.

A rendezvénynek külön aktualitást ad a demokrácia és a választások témájában készített friss Eurobarométer-felmérés, amelynek eredményeit ma tette közzé a Bizottság. A felmérés azt is vizsgálta, milyen várakozásokkal néznek az európaiak a 2019. májusi európai parlamenti választások elé, és mi motiválná őket szavazásra. A válaszadók szerint az késztethetne többeket a voksolásban való részvételre, ha:

  • az emberek többet tudnának az EU-ról és arról, milyen hatást gyakorol az EU az életükre (EU:43%, Magyarország: 38%);
  • több fiatal jelölt lenne (EU: 31%, Magyarország: 27%);
  • több női jelölt lenne (EU: 20%, Magyarország: 19%).

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az uniós polgárok többsége tart a választásokba való beavatkozástól. A válaszadók uniós szinten elsősorban a kibertámadásokat (61%), másodsorban külföldi szereplők és bűnöző csoportok titkos befolyásolási kísérleteit (59%), harmadsorban pedig a választások végeredményének manipulálását (56%) nevezték meg aggasztó lehetőségként. A magyarországi válaszadók legnagyobb arányban a végeredmény manipulálása (71%) miatt aggódnak, de sokan tartanak a külföldi szerepelők és bűnöző csoportok titkos befolyásolási kísérleteitől (65%) és a szavazatvásárlástól (65%) is.

Ugyanakkor az európai és a magyar válaszadók döntő többsége (EU: 74–81%, Magyarország: 79–82%) egyetért abban, hogyan kellene kezelni ezeket a fenyegetéseket:

  • átláthatóbbá kellene tenni az internetes közösségi oldalakat, világosan feltüntetve, kik állnak az online hirdetések mögött;
  • minden politikai párt számára egyenlő esélyeket kell biztosítani ahhoz, hogy a választópolgárok figyelmének elnyerése céljából hozzáférjenek az internetes szolgáltatásokhoz;
  • az online közösségi hálózatoknak és más internetes felületeknek átláthatóaknak kell lenniük a tekintetben, mennyi pénzt kapnak a politikai pártoktól és kampánycsoportoktól, és ők maguk mennyi támogatást nyújtanak a pártoknak és csoportoknak;
  • biztosítani kellene a jelöltek és politikai pártok számára a válaszadás jogát a közösségi médiában;
  • a hagyományos médiához hasonlóan az interneten is be kellene vezetni a kampánycsend időszakát.

Az is kiderült a felmérésből, hogy a választások előtti időszakra nézve az internet és a közösségi hálózatok vonatkozásában leginkább az aggasztja a válaszadókat mind Magyarországon (79%), mind az EU egészében (73%), hogy félrevezető tájékoztatásban részesülnek, és hamis információkat kapnak kézhez.