Másképp fogalmazva: Csillebércen felavatták a Wigner Adatközpontot, az ünnepségen a magyar miniszterelnök és az MTA elnöke is ott volt, akárcsak a CERN, az európai részecskekutató intézet vezetői, hiszen az adatközpont éppen a CERN, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet munkáját, infrastruktúráját segíti.
„Sokáig szerettük volna, hogy Magyarország ne csupán a kutatásokhoz, hanem az infrastruktúrához is hozzájárulhasson a CERN-ben. A mai nap áttörést jelent azáltal, hogy a CERN „agyközpontjának” fele az akadémiai kutatóközpontba került” – mondta Pálinkás József. Az MTA elnöke úgy vélte a magyarok, ha akarnak valamit és együttműködnek, akkor nagyszerű dolgokat tudnak véghezvinni.
Rolf-Dieter Heuer, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) főigazgatója szerint a tudomány áttörte az országhatárokat és Magyarország szerves része lett a CERN életének. A tudós kiemelte: az itt dolgozók szaktudása, innovatív szemlélete és a létesítmény megépítésére vállalt rövid határidő miatt döntöttek az MTA kutatóhelye mellett.
A Wigner Adatközpont az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (WIGNER FK) beruházásában 8,5 milliárd forintos kormányzati támogatásból valósult meg a csillebérci kampusz egyik régi épületegyüttesének teljes körű átépítésével. Az adattárolás új korszakát jelentő magyarországi „agyközpont” kialakítása jó példája a felfedező kutatásokon alapuló, gazdaságosan üzemeltethető és az egész ország számára hasznot hozó beruházásnak. Az ünnepélyes külsőségek közt felavatott adatközpont berendezéseit és üzembiztonságát tekintve egyaránt az európai információ-technológiai (IT) rendszerek élvonalába tartozik.
A Wigner Adatközpont első és legfontosabb partnersége az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatási és informatikai támogatása lesz: a CERN ide telepített IT-eszközein a következő néhány évben a természettudomány egyik legizgalmasabb és legintenzívebben kutatott témáját, az elemi részecskék tömegéért felelős, korábban megjósolt és immár szinte teljes bizonyossággal kimutatott Higgs-bozon tulajdonságait vizsgálják a kutatók.
A későbbiekben az elméletileg megjósolt szuperszimmetrikus részecskék kereséséhez járulhat hozzá a létesítmény, de más, nagy számításigényű, nemzetközi kutatásokhoz szükséges feladatokat is elvégezhetnek majd az ide telepített számítógépeken a kutatók. A beruházás hosszú távra megalapozza a CERN és az MTA Wigner FK közötti kutatás-támogatási együttműködést, amellyel Magyarország a következő évtized fejlesztéseit meghatározó, új, európai, kutatási, informatikai trend élére kerül. A csúcstechnológiát képviselő adatközpont várhatóan a hazai akadémiai kutatóintézetek és egyetemek fontos tudásmozgósító rendszerévé fog válni.
A CERN Tier-0 infrastruktúrájának új számítógépeit a Wigner Adatközpontba telepítik, ezeket kétszer 100 Gigabit per másodperc sávszélességű hálózat kapcsolja össze közvetlenül az CERN genfi számítóközpontjával, így a Nagy Hadronütközető (LHC) kísérleti adatai lényegében pillanatok alatt az akadémiai központba jutnak. A CERN számítóközpont és az MTA Wigner Adatközpont közötti optikai kapcsolat hatalmas teljesítményét mutatja, hogy önmagában a teljes hazai internetforgalommal összemérhető adatmennyiséget továbbít majd. A hálózati sebesség néhány éven belül várhatóan megduplázódik.