Meg a pompás terepasztalokat is, amelyek egyikén lego-járművek közlekednek. És látni lehet majd a távközlés muzeális darabjait, réges-régi távírókat például.

Az aprópót a kutatók éjszakája program adja, amelyet huszonhat városban, ötvenöt helyszínen tartanak meg szeptember 23-án ezerféle programmal. A hatodik alkalommal megtartandó eseményt az Európai Bizottság kezdeményezésére és támogatásával 2005 óta rendezik meg Európa-szerte minden év szeptemberének negyedik péntekén. A tudományos fesztivál célja, hogy megváltoztassa a kutatókról kialakult általános képet, bemutassa a tudósok érdekes, izgalmas életét, és ezáltal minél több fiatalt győzzön meg arról, hogy érdemes a kutatói életpályát választani.

A hazai rendezvénysorozatot a Tempus Közalapítvány szervezi, másodízben az idén a kutatási közalapítvány az esemény társszervezője.

Kurucz Katalin, a kutatók éjszakájának főszervezője (Tempus Közalapítvány) az Ericsson Magyarország sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a hazai egyetemeken és kutatóintézetekben a programok lebonyolításában ezernél több szakember vesz részt. A kémia nemzetközi éve kapcsán az idén országszerte kiemelt szerep jut a vegyészetnek.

Tájékoztatása szerint Debrecenben bemutatkozik a magfizikus mint modern alkimista, Sopronban az érdeklődők kiszámolhatják az ökológiai lábnyomukat, Egerben pedig azt lehet megtudni, hogy megszerethetők-e a denevérek. Martonvásáron a szervezők megmutatják, melyik kukorica tartalmazza a boldogság vitaminját, Szegeden a résztvevők közül bárki „igazi” meteorológussá válhat egy éjszakára. Budapesten a központi rendezvényeknek a Gödör Klub ad otthont, ahol egyebek közt bemutatják, hogy a sci-fi irodalom miként inspirálja a tudományt. A Semmelweis Egyetem komplett baleseti helyszínnel települ ki a klubba.

Felde Imre, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány megbízott főigazgatója arról beszélt, hogy egy ország szempontjából meghatározó, mennyire hasznosítja gazdasága a kutatás és fejlesztés eredményeit. Mint mondta, a közalapítvány öt kutatóintézetében olyan szellemi műhely alakult ki, amely a gazdaságban jól eladható termékeket hoz létre.

Ali Shah, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy cége épp száz éve, 1911-ben telepedett meg Magyarországon, és húsz éve, 1991 óta foglalkozik itt kutatással és fejlesztéssel. Az Ericsson Magyarország az egyik legnagyobb hazai K+F szervezet: 1700 alkalmazottjából 1200 (közte száz PhD-fokozattal rendelkezik) foglalkozik kutatással és fejlesztéssel.

Jakab Roland, az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese a vállalat által a kutatók éjszakáján kínált érdekességeket ismertetve elmondta, hogy a telekommunikáció száz évét és jövőjét kívánják bemutatni az érdeklődőknek, akik egyebek mellett megtudhatják, hogy szót ért-e egymással a morzegép és az okostelefon.

Az Ericsson Science Parkban a Budapesti Műszaki Egyetem VIK Méréstechnikai és Információs Rendszerek tanszékével együttműködve látványos előadást tartanak a videotechnika fejlődéséről, a szemüveg nélküli 3D-s technika lehetőségeiről.