A tudomány sokszor titokzatosnak vagy a hétköznapoktól távolinak látszó világa péntek délutántól szombaton hajnalig megmutatja a szórakoztató oldalát. Bemutatkoznak a kutatók, a látogatók pedig megismerhetik azt a csodálatos folyamatot, ahogy „az élet, a világmindenség meg minden” titkait megfejtik. Föltárulnak, kinyílnak különleges, máskor nem látogatható, szigorúan titkos helyszínek. A társadalom valamennyi tagja – óvodáskorúaktól aggastyánokig – megismerhet tudósokat, kutatókat, a legavatottabbakat, akik képesek bemutatni, elmagyarázni akár legbonyolultabb tudományos és kutatási vívmányokat a ma még kívülállóknak. A szervezők célja, hogy a kutatók éjszakájának részvevői, mindenekelőtt a tanulók, a pályaválasztás előtt állók kedvet kapjanak a tudományos életpálya-választáshoz, és meggyőződjenek arról, hogy a tudósok, kutatók éppen olyan hús-vér emberek, mint a többség, ugyanakkor mégis mások: tehetségüket, szorgalmukat a világ és lakóinak a szolgálatában hasznosítják, hogy az emberiség élete még jobb legyen.
Grosschmid Péter, az eseménysorozat sajtófőnöke valamennyi krónikás kíváncsiságát fölcsigázta már az attrakciók fölsorolásával is: repülő drónbicikli; a magyar dr. Csont; tízévesek tudományos konferenciája; a sikeres társkeresést támogató adatbázisok; Hol és kinek fényeskedik az örök világosság?; megmentett műkincsek; égből pottyant kövek; bakancs és spektrométer; szumóbajnokság legó-robotokkal; Káros hatású-e a mikrohullámmal felforralt víz a növényekre?; hőfényképek készítése; IQ-akadályverseny gyerekeknek; tésztahíd-építés…
Aztán megtudhatták a részvevők, hogy az Európai Unió Bizottsága éppen évtizeddel ezelőtt határozta el: a kutató tudósok társadalmi ismertségének növelése és a kutatói pálya vonzóvá tétele végett megszervezi a kutatók éjszakája rendezvénysorozatot az unió valamennyi tagországában. Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council – ERC) hét év alatt 13 milliárd eurót fordít a kutatók és kutatóközösségek támogatására. A csillagászati összegnek csaknem a felét, 6,1 milliárd eurót költi a Marie Skłodowska-Curie Akcióra (MSCA), támogatandó a kutatók képzését és előmenetelét pályájuk bármely szakaszában. Ebből a pénzből finanszírozzák 25 ezer új PhD-hallgató képzését, és járulnak hozzá a nemzeti doktori programokhoz. A Marie Skłodowska-Curie Akció egyik csúcspontja az európai kutatók éjszakája, amelyet Európa-szerte egységesen, szeptember negyedik péntekén tartanak.
A szombat hajnalba nyúló estén újólag bebizonyosodik: hazánk és Európa versenyképességének biztosítéka a tudományos kutatás, amelynek eredményein a gazdaság megújulása múlik. A lengyel származású francia fizikus és kémikus, a radioaktivitás úttörő kutatója, a párizsi egyetem első női professzora, a 19–20. század egyik zsenije, a kétszeres Nobel-díjas tudós nevét őrző Marie Skłodowska-Curie Akció által kiírt pályázatot legutóbb a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., az RCISD Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont, a Hétfa Kutató Intézet és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) alkotta konzorcium nyerte el, ami a magyar tudományos élet, a tudományszervezés és tudományos ismeretterjesztés megbecsüléseként értékelendő.
Tekintettel arra, hogy a kutatók éjszakájának eseményei, rendezvényei nem korlátozódnak a fővárosra, célszerű a http://kutatokejszakaja.hu/2015/ honlapon alaposan körülnézni, hogy az érdeklődők közelében mit kínál a péntek délután kezdődő programkavalkád.
A 10. évforduló alkalmából – éppen azokban az órákban, amikor a beharangozó sajtóeseményt tartották Budán – Brüsszelben az Európai Bizottság központi rendezvényt szervezett. Az ünnepségre meghívták hazánk két jeles, fiatal kutatóját. Tekintettel arra, hogy 2015 „a fény éve”, Szabó Ferenc, a veszprémi Pannon Egyetem adjunktusa a LED-es világítástechnikával kapcsolatos bemutatót tartott, Zsíros László Róbert, a Szertár blog alapítója pedig látványos kísérletekkel kápráztatta el a brüsszeli közönséget.
A kutatók magyarországi éjszakájának egyik szenzációját is megtekinthették (helyszűke miatt, sajnos, nem működés közben) a krónikások. A jövő közlekedési eszközként megálmodott drónbiciklit, a kezdő vállalkozásnak (start up) számító Bay Zoltán Kft. közösségének alkotását. A Flike drónbicikli háromágú, hatrotoros repülőeszköz, amely nem csupán súlyos csomagok, hanem egy átlagos testsúlyú személy szállításra is alkalmas. Tervezői, kivitelezői elmondták, hogy a gyártás költségeinek fedezetére már megtalálták azokat, akik nem kevés pénzzel támogatják a Flike reménybeli sorozatgyártását. A bárki által megvásárolható légi járművet 100–120 ezer euróért kínálják már jövőre.
A Budapesti Műszaki Egyetem Műszakik Pneumobil Teamje építette meg (és mutatta be működés közben) a sűrített levegővel hajtott környezetbarát járművét. A gépész és mechatronikai mérnökhallgatókból álló csapat érdeme a teljesítmény-elágazásos, fokozatmentes hajtómű. Az abszolút környezetbarát, levegő hajtotta háromkerekű (pneumobil) csak az idén hét első díjat szerzett az ilyen járművek versenyében.
Eredeti ötletéért is dicsérendő a magyar Ericsson, amely Roboskicc Challenge című felhívásában arra ösztönözte a fiatalokat, köztük a gyerekkorúakat is, hogy építsenek otthon található dolgokból, például régi játékok, sétálómagnók alkatrészeiből, filctollakból vagy bármiből „olyan kütyüt vagy ketyerét, ami magától megy, berreg, zümmög, prüntyög és mindeközben rajzol is”. Az ügyesek akár programozhatják és hálózatba is kapcsolhatják a robotjaikat. A firkáló robotok egyedülálló rekordkísérletre készülnek: a kutatók éjszakája késő délutánján a világ legnagyobb, roboskiccek által rajzolt képét hozzák létre a budai Science Parkban, a mai sajtóeseménynek is helyt adott Ericsson K+F Központban.
Kutatók éjszakája az Országos Széchényi Könyvtárban
A nemzeti könyvtár különleges estjének címe az idén: Nyomozás elveszettnek hitt kéziratok és műtárgyak után. Három, kitűnő előadót köszönthetnek szervezők és vendégek: detektíveket lepipáló kitartással és elszántsággal, furfangos módszerekkel nyomoznak olyan műtárgyak, kéziratok és történelmi események után, melyekről valaki, valamikor, valamit hallott vagy látott, ám a tárgyak és tények pontos feltárása még nem történt meg.
Barki Gergely: WANTED! Elveszett modernizmus – a magyar Vadak – a Nyolcak és a magyar kubisták lappangó műveiről beszél.
A művészettörténész az idén már vendége volt az OSZK-nak egy hasonló című, lélegzet-elállító előadással. Most folytatja a beszámolót arról, hogy a magyar Vadak, a Nyolcak és a magyar kubisták ma fellelhető csodálatos festményei csupán a jéghegy csúcsát mutatják, és továbbra is elképesztő számú elveszett, megsemmisült, vagy lappangó művükről van tudomásunk, nem beszélve azokról, amelyeket még dokumentumokból sem ismerünk. E lappangó – sok esetben főműveknek számító – képek felkutatása, előkerítése nagyban hat a korszak művészetéről korábban kialakított nézetekre. Az eddigi kutatásokon számos, elveszettnek hitt mű került elő, és az utóbbi évek nagyobb kiállításain (Magyar Vadak, A Nyolcak, Allegro barbaro, stb.) már be is mutatták valamennyit. Barki Gergely előadásában a korszak leginkább keresett műveinek ismertetése mellett föleleveíti a legizgalmasabb előkerülés-történeteket is.
Farkas Gábor Farkas előadásának címe: II. Lajos csele. Nyomozás egy rendkívüli haláleset kapcsán
„Csak még egy kérdés” idézzük a Los Angeles-i rendőrség munkatársát, Columbo hadnagyot. 1526. augusztus 29-én baleset vagy gyilkosság történt Mohácstól nem messze? Mit lehetett megtudni a tanúvallomásokból, mit árult el a helyszíni szemle és mit mondott az esetről a kirendelt igazságügyi orvos szakértő és az antropológus? Mi volt a véleménye a nyomozást folytató detektívnek? Hogyan vetődött fel a gyilkosság vádja, hol történhetett a bűncselekmény és kik lehettek a legfőbb gyanúsítottak? Milyen szerepet játszott a feltételezett felbujtó és mi köze volt ehhez egy házassági szerződésnek? Mindezekre keresi a választ az előadó.
Baróthy Zoltán: „S csókolt minden az ég alatt” – az OSZK új Ady-kéziratának története a keletkezéstől mostanáig
Ady Endre Májusi zápor után című versének kéziratát 2013 óta őrzi az Országos Széchényi Könyvtár. Mivel lappangó, ám bizonyíthatóan eredeti Ady-kézirat igen ritkán bukkan fel manapság, a költő ceruzával írt papírlapjait érdemes a lehető legalaposabban szemügyre venni, sőt, amennyire lehet, utána is kell járni a vers keletkezési körülményeinek. A Májusi zápor után 1908. június 1-jén jelent meg a Nyugatban, majd fél évvel később helyet kapott az „Illés szekerén” című kötetben is.
„Ady legszebb élethimnusza” – a versre több helyen így hivatkozik a szakirodalom. Megírásának helyszíne lehetett Ady szülőfaluja, Érmindszent, netán a zajos, modern Párizs is. Mely érvek szólnak amellett, hogy a szülői házban, és melyek amellett, hogy Ady párizsi hotelszobájában íródott? (A költemény értelmezése a keletkezési hely függvényében teljesen más utakra tévedhet…) Ki őrizte meg a vers eredetijét ilyen hosszú időn át? És egyáltalán: mi történt vele 105 esztendő alatt, 1908 és 2013 között, amikor egyszer csak kiderült: az elveszettnek hitt kézirat Kanadában volt évtizedekig, és tulajdonosa a nemzeti könyvtárnak szeretné adományozni? Ezekre az izgalmas kérdésekre válaszol az elóadó
A látogatók számára minden program ingyenes. Kezdés: szeptember 25-én, pénteken este 7 órakor. Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, I. kerület, Budavári Palota F épület.
