A kutatók éjszakája (Researchers’ Night) programot az Európai Bizottság kezdeményezésére és támogatásával Európa szerte rendezik 2005 óta évente, minden év szeptemberének negyedik péntekjén. Az idén tehát szeptember 28-án. A Tempus Közalapítvány szervezi immáron hetedik alkalommal ezt a nagyszabású programot. Ez alkalommal társa is akadt, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. vesz részt a szervezésben és a program fedezetének előteremtésében.

A kutatók éjszakája központi programjának most a budapesti Műjégpálya ad otthont. Szeptember 28-án a természet-, az orvos-, a műszaki, a  társadalom- és a bölcsészettudományok is mind „a jégen lesznek” (persze, nem jegelik őket!) – garantáltan úgy, ahogy általában nem találkozhatunk velük. Izgalmas és meghökkentő programok mutatják be a kutatókat, tudományos módszereket és eredményeket – érthető, élvezhető és szórakoztató formában.

A programok már délután háromkor elkezdődnek, és tartanak másnap hajnalig. Az izgalmas előadások mellett számos műhelybemutató és interaktív műhely várja majd a látogatókat. Találkozhatunk például Budapesti Corvinus Egyetem Növénykórtani Tanszékével, melynek programjain a gyerekek is kipróbálhatják, milyen igazi kutatónak lenni. Az ELTE Kőzettan-Geokémia Tanszék vulkanológia csoportja a vulkánok világába kalauzol: vulkánkísérletek, vulkánkitörések zajlanak majd egész nap a Műjégen. A „mókás fizika” programon pedig tudományos, interaktív játékokat próbálhatnak ki a résztvevők. Az Erasmus program 25. születésnapja alkalmából indított Erasmus Szabadegyetem évadnyitó előadását is itt rendezik.

A kutatók éjszakája az ország egyik legrangosabb, kutatással és fejlesztéssel foglalkozó eseménysorozata. A rendezvény Budapesten kívül 29 városban, illetve 32 európai ország 320 városában zajlik párhuzamosan, így izgalmas és különleges programokra lehet számítani mindenütt. Tavaly a kutatók éjszakája programjain körülbelül ötvenezer látogató volt, az idén, remény szerint, a látogatószám megközelíti majd a százezret.

A programok ingyenesek, de jó párra regisztrálni kell, mert például egy laborba nem lehet számolatlanul beengedni az embereket, hanem a létszám korlátozott. Érdemes az esemény honlapján tájékozódni arról, hogy hol és mit lehet látni, illetve mire kell feliratkozni.

A kutatók éjszakája sajtótájékoztatóján az Ericsson – amely a rendezvény egyik támogató cége – bemutatta az emberi test segítségével történő adatátvitelt, amit eddig csak a hírek alapján ismerhettünk. Két, egymástól távoli szigetelt lapot a jobb és bal kézzel megtapintva, a két lap között megindul a kommunikáció. Avagy egy preparált okostelefont és az egyik lapot megfogva az okostelefonnal készített képet lehetett átvinni a számítógépre, amely azután megjelenítette.

A rögtönzött bemutatón szerepelt egy robot is, amely emberhez hasonló felépítésű, és beszélni képes. Ezt beteg gyerekek szórakoztatására és a kezelésük elfogadásának segítésére fejlesztették. Láthattunk egy kisautót, amely egy a padlón megrajzolt pályát képes követni és megáll, ha akadályt észlel. Az ELTE-n fejlesztették azt a „fejegeret”, mellyel egy mozgáskorlátozott és beszélni nem tudó személy képes kommunikálni a külvilággal: fejének mozgatásával vezérli a mutatóeszközt.