A használatba vett lakások számának 15%-os emelkedése évekig tartott, folyamatos visszaesésnek vetett véget 2014-ben. A 2014-ben felépített lakások száma azonban továbbra is alacsony, a válságot megelőző 2008. évinek alig egyötöde. A 2013. évi adatokkal összevetve az idén a kis városokban24, aközségekben 21%-kal több lakás épült. A megyei jogú városokban mindössze 3%-os volt az emelkedés, és Budapesten is az átlagos alatt maradt (13%).

A dunántúli régiók mindegyikében átlagot meghaladó, Közép-Magyarországon az átlagossal egyező a növekedés üteme, a keleti régiókban pedig általában csökkent a lakásépítés. A kivétel Észak-Alföldön a fellendülés egyetlen településre korlátozódik: Debrecen 573 új lakásával a teljes régió lakásépítésének több mint felét adta.

A 2014-ben kiadott 9633 új lakásépítési engedély 28%-kal több az előző évinél. Minden település­típusban és minden régióban több lakás építését tervezik, mint 2013-ban. Az összes engedély 39%-át Közép-Magyarországon, 27%-át Nyugat-Dunántúlon adták ki. Győr-Moson-Sopron megyében 2122 új lakás építését engedélyezték, többet, mint Budapesten vagy Pest megyében. A Győr-Moson-Sopron megyében mért 58%-os növekedés lényegében három településre koncentrálódik: Győrött 678, Sopronban 373, Rajkán 371 új engedélyt adtak ki. Kisebb mennyiségű, ám hasonló arányú volt a lakás­építési engedélyek számának emelkedése Hajdú-Bihar (58%) és Somogy (57%) megyében, ahol első­sorban a Debrecenben és Siófokon engedélyezett új lakások (345, illetve 225) indokolják a növekedést.

Tavaly az építtetői kör összetétele megváltozott az egy évvel azelőttihez képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 59%-ra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig 40-ről 39%-ra mérséklődött. Budapesten az összes lakás 59%-át építtették vállalkozók. A tárgyidőszakban 180 lakás épült önkormányzati megbízásból.

Az új lakások építési célok szerinti megoszlását jellemzi, hogy a saját használatra épült lakások aránya nőtt (53-ról 56%-ra), az értékesítésre épült lakásoké (43-ról 41%-ra) csökkent, bérbe adásra 4% épült.

Kivitelezői csoportok szerint a jogi személyiségű gazdasági társaságok a használatba vett lakások 65, az egyéni vállalkozások 30%-át építették.

Az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 57-ről 56%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 39-ről 35%-ra csökkent, a lakóparki lakásoké 1-ről 7%-ra nőtt.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 m2 volt 2014-ben, gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel előtte. Az új lakások 40%-a 100 m2-esnél nagyobb, 30%-a 60 m2 alatti.

A vizsgált időszakban 1724 lakás szűnt meg, ebből 315 önkormányzati tulajdonú volt; 227 üdülőépületben 297 üdülőegységet építettek, és 313 üdülőépületben 432 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 5%-kal csökkent, az engedélyezetteké 37%-kal nőtt. Az új üdülők átlagos alapterülete 94 m2, 7 m2-rel nagyobb, mint az előző évben.

A kiadott új építési engedélyek alapján 5132 lakóépület és 5033 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 15%-os bővülés, a nem lakóépületeknél 6%-os visszaesés. A nem lakóépületek közül 5%-kal nőtt az ipari épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági és a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 27, illetve 21%-kal csökkent.