A lakásépítésben 2008-ban bekövetkezett fordulat óta évről évre egyre kevesebb új lakás épül. Tavaly már csak egyötöde az újonnan épült lakások száma a 2008. évinek és a megelőző, 2012. évhez mérten is 30,9%-os a csökkenés. A vállalkozások lakásépítési tevékenysége már 2011-re nagymértékben esett, ehhez képest a saját használatra építő háztartások beruházásai egészen 2013-ig mérsékeltebb ütemben csökkentek.

A vállalkozások lakásberuházásainak esése lassult 2013-ban, ugyanakkor a magánépíttetők tevékenységében nagyarányú csökkenés következett be. Így 2013-ban már főképp a lakossági építtetők tevékenységének visszafogása okozta a lakásépítések további hanyatlását.

Alig volt olyan város (csupán Győr, Kecskemét, Sopron és Szeged) 2013-ban, ahol az új lakások száma meghaladta a 200-at. Budapesten néhány nagyobb beruházás befejezésének eredményeként a lakásépítés növekedni kezdett, az év folyamán összesen 1770 lakást vettek használatba. A községekben, ahol az átlagosnál jóval nagyobb volt a lakásépítés csökkenése, 2013-ban mindössze 1270 új lakás épült, fele annyi, mint egy évvel előtte.

Az építési engedélyek száma tavaly a 2008. évinek az ötödét sem éri el (17,2%), a 2012. évihez képest pedig 28,9%-kal alacsonyabb. Az új építési engedélyek kiadása szintén a községekben esett vissza a legnagyobb mértékben (40%-kal), de valamennyi településtípusban kevesebb új lakás építését tervezik, mint egy évvel azelőtt. Tavaly 3%-kal több új építési engedélyt adtak ki, mint amennyi új lakást használatba vettek.

Az építtetői kör összetétele az egy évvel azelőttihez képest megváltozott: a természetes személyek által épített lakások aránya 68-ról 57%-ra mérséklődött, a vállalkozások által épített lakások aránya pedig 31-ről 40%-ra emelkedett. Budapesten az összes lakás kétharmadát vállalkozók építtették. Mindössze 55 lakás épült önkormányzati megbízásból 2013-ban.

Az építtetői kör átrendeződésével összhangban csökkent a saját használatra épített lakások aránya (64-ről 53%-ra), az értékesítésre szánt lakásoké pedig nőtt (33-ról 43%-ra). Bérbeadásra a lakások 2%-a épült, ugyanúgy, mint egy évvel korábban.

Jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 60%-ának, az egyéni vállalkozások a lakások 30%-át építették (2012-ben 50, illetve 34%). Az új lakások 7%-a (egy évvel előtte 12%-a) lakossági kivitelezésben készült el.

Az újonnan épült lakóépületek között 64-ről 57%-ra csökkent az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké nagyobb lett (27 helyett 39%). A lakóparki lakások aránya 1%-os (egy évvel előtte 4%-os) volt.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete tavaly 101 m2 volt, 6 m2-rel kevesebb, mint előtte. A 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakások aránya 46-ról 41%-ra csökkent. Mindez az építtetői kör átrendeződésének következménye, ugyanis általában a nagyobb alapterületű, családi házas építkezések valósulnak meg lakossági beruházásban és ezek aránya csökkent 2013-ban.

A vizsgált időszakban 1251 lakás szűnt meg, 43%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában; 276 üdülőépületben 314 üdülőegységet építettek, és 267 üdülőépületben 315 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett és engedélyezett üdülőegységek száma 41%-kal csökkent. Az új üdülők átlagos alapterülete 87 m2, a 2012. évinél 5 m2-rel nagyobb.

 

A kiadott új építési engedélyek alapján 4467 lakóépület és 5330 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez27, anem lakóépületeknél 13%-os visszaesés. A nem lakóépületek közül 2%-kal nőtt az ipari épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma6, akereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 12%-kal csökkent.