A budai Millenárison hazánk vezető iparigáz-gyártó és forgalmazó vállalata, a Messer Hungarogáz standján a kíváncsiak az Országos Meteorológia Szolgálat szakembereinek irányításával kipróbálhatják, hogyan kell felengedni egy meteorológiai ballont, összerakni egy meteorológiai szondát. A SkyCam munkatársaival légi felvételeket készíthetnek egy távirányítható ballon segítségével, továbbá összemérhetik ügyességüket a héliumos frizbiben, mini léghajó irányításában.
A kutatóballonok olyan felhajtó gázzal töltött léggömbök, melyeket tudományos kutatási, megfigyelési feladatokra használnak. Általában csak műszereket, kutatóeszközöket szállítanak, ember nélkül repülnek, a megfigyeléseket pedig távvezérléssel irányítják.
Az első hidrogénes ballon, a „Charlière” 1873-ban emelkedett Párizs fölé. Azóta a levegőnél könnyebb gázok – a hélium, vagy hidrogén – felhajtóerejét kihasználó ballonok meghódították a Föld légkörét, a legújabb konstrukciók, találmányok pedig az űrkutatás felé nyitották meg az utat. Ez persze nem jelentheti azt, hogy léghajóval szállunk a Holdra, de a Földet körülvevő légkör magasabb rétegeibe emelkedve körülbelül 30 km-es magasságban, a sztratoszféráig emelkedve – már viszonylag zavartalan környezetből vizsgálják a légköri jelenségeket. A modern térképezésben és légi távérzékelésben pedig a ballonokra rögzített szenzorok a közlekedés megfigyelésére, régészeti lelőhelyek részletes fényképezésére és a földfelszín lézer-szkennelésére is alkalmasak. A kutatók éjszakáján a meteorológia, a planetológia, a térinformatika és a távérzékelés hazai szakértő beszélnek arról, hol tart ma és milyen irányokba fejlődik a jövőben a ballonszondázás. Az esemény alkalmából izgalmas előadások is elhangzanak. Íme:
Ballonos profilmérés a meteorológiában
Horváth Gyula, az OMSZ távérzékelési osztály meteorológusa a magaslégköri állapotjelzőknek a magasság függvényében történő rendszeres mérésébe, a légkör vertikális szondázására használt technológiába avatja be a hallgatóságot.
Ballonok a térképezésben
Dr. Lovas Tamás, a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék docense nagy teherbírású és hosszú időn át egy helyben tartható ballonok szerepéről beszél a légi megfigyelés területén.
Nulla diffúziós ballonkonstrukciók és alkalmazhatóságuk a planetáris kutatásokban
Nehéz Imre feltaláló és az ELTE Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport HunBalloon kezdeményezésének célja a Marson is alkalmazható, minden eddiginél nagyobb élettartamú és jobban kormányozható sztratoszféra-léghajó megalkotása, valamint más gázballon-szerkezetek (napkoncentrátorok, gáztartályok) kifejlesztése.