Bár úgy tudjuk, hogy egy fecske nem csinál nyarat, de egyetlen kutatóra, vagy tudományos műhelyre ez már nem érvényes – fejtegette ma az Akadémia elnöke a Lendület-program eredményhirdetésén. Pálinkás József szerint akár egyetlen világszínvonalú kutatás is átrendezheti ismereteinket, megújíthat egy egész intézményrendszert, meghatározhatja a jövőt.
A Magyar Tudományos Akadémia három évvel ezelőtt indította útjára kutatás-finanszírozási programját, amelynek alapelvei a kiválóság, a felelősség és az eredményesség. A Lendület kutatói modellnek egyaránt nyertesei az egyes kutatók, tevékenységük színterei, vagyis a tudományos intézmények. A kedvezményezettek maguk választhatják meg munkatársaikat, és alakíthatják a kutatás finanszírozását. Az MTA-elnök hozzáfűzte: a pályázat nyertesei nem csupán támogatást nyertek kutatásaikhoz, hanem ezáltal a „tudományos rendszer ébresztőivé és megújítóivá” váltak. „Sokat várunk önöktől, mert tudjuk, milyen sokat tehetnek. És sokat nyújtunk mindehhez, mert tudjuk, a hogy a rendszer így válik élővé, dinamikussá, értékteremtővé” – hangsúlyozta Pálinkás József.
Az idén 1250 millió forintot fordítanak új Lendület-kutatócsoportok finanszírozására, miáltal 37 kutató alapíthat kutatócsoportot akadémiai kutatóközpontban vagy egyetemen. A 2012-i nyertesek közül heten térnek haza külföldről, és harmincan itthon folytatják munkájukat. A programra nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudományos teljesítményt felmutató kutatók jelentkezhettek.
A pályázatot három kategóriában hirdették meg: a Lendület I. az önálló kutatói pályát kezdők kategóriája; a Lendület II. a sikeres önálló kutatói pályát folytatók kategóriája; és az idén először lehetőséget kaptak a részvételre a már kiemelkedően sikeres vezetői kutatói pályát folyató, 40–55 év közötti tudósok (Lendület III.) is. Összesen 133 pályázó jelentkezett, s a nyertes 37 közül a legfiatalabb kutató 29 éves.
A pályázókkal és a jelentkező intézményekkel szemben szigorú követelményeket támasztottak; közöttük szerepelt a megszerzett tudományos fokozat, széles körű kutatási tapasztalat, valamint az önálló tudományos eredmények publikálása. Ugyanakkor az egyetemek és akadémia kutatóközpontok vagy -intézetek is részesednek a sikerből, hiszen finanszírozásuk is javul.
A Lendület III. nyertesei
Nagy László kutatóorvos a génekről tehet szert még több ismeretre a Lendület program támogatásával. A Debreceni Egyetemen a legmodernebb módszereket és kísérleti modelleket használva arra keresheti a választ, miként szabályozódik a gének kifejeződése akkor, ha egy adott sejt külső és belső környezete egészséges állapotban, illetve betegségekben megváltozik. Azt reméli, hogy az alapvető biológiai folyamatok mellett a betegségek patomechanizmusát is pontosabban megismerheti.
„A pályázat elnyerése lehetőséget ad arra, hogy a lehető legmodernebb vizsgálati módszereket és kísérleti modelleket használva munkatársaimmal elmélyedjünk génjeink, genomunk kifejeződésének vizsgálatában.”
Nusser Zoltán neurobiológus az agy működését szeretné minél jobban megérteni, mivel véleménye szerint csak akkor lesz esélyünk számos idegrendszert érintő betegségben feltérképezni agyunk celluláris, molekuláris elváltozásait, ha tudjuk, hogy az egészséges agy hogyan működik. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében csoportjával együtt azért dolgozik, hogy az idegrendszert érintő neurodegeneratív és pszichiátriai betegségek gyógyításában előrébb léphessenek.
„Munkánk hozzájárul egy olyan – nemzetek között sok ezer kutató munkáját magába foglaló – heroikus erőfeszítéshez, amelynek következtében nemcsak megértjük az idegrendszert érintő neurodegeneratív és pszichiátriai betegségek agyi elváltozásait, hanem gyógyítani is tudjuk őket.”
Winkler István pszichológus, villamosmérnök az MTA Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetében folytathatja munkáját. Célja az emberi agy működésének jobb megismerésével a hallásjavító készülékek intelligens funkciónak fejlesztése. Ennek révén a hallókészülékkel élők egy fontos problémáján segíthetnek, mégpedig hogy a felhasználók a mindennapi helyzetekben is ki tudják emelni egy adott beszélő hangját több párhuzamosan folyó beszélgetésből.
„A Lendület pályázat komoly előrelépésre ad lehetőséget egy jelentős magyar hagyományokkal rendelkező tudományos terület, a hallási észlelés pszichológiai és idegrendszeri alapfolyamatainak hazai kutatásában.”
Guttman András kémikus kutatásai a rák elleni eredményes küzdelemhez járulhatnak hozzá. Az immár negyed évszázada külföldön kutató, az Egyesült Államokból a Pannon Egyetemre hazatérő professzor terve a Lendület program támogatásával egy hazai transzlációs glikomika iskola megalapítása. Ennek célja elsősorban a sejtfelszíni cukorszerkezetek minden részletre kiterjedő vizsgálata, amely közelebb viheti a kutatókat a rák diagnosztikájának és terápiájának tökéletesítéséhez.
„Immáron lassan 25 éve külföldön dolgozva lehetőségeimhez mérten mindig hozzájárultam a magyar tudomány fejlődéséhez, a hazai diákok képzéséhez, de most a Lendület III program keretében az MTA segítségével sokkal nagyobb mértékben tehetem ezt meg.”
A Lendület II. nyertesei
Abért Miklós matematikus kutatásainak középpontjában a csoportelmélet áll. A Lendület program keretében az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben a csoportok struktúráját vizsgálja, eszközként használva a gráfkonvergencia nemrég született elméletét, illetve az ergodelméletet. Az interdiszciplináris jellegű kutatási program a matematikai távoli területeit köti össze. A tapasztalatok alapján a kutatók az egyik területen szerzett ismereteket és eszközöket más területeken sikerrel használják.
„Az alapkutatások során a siker lassabb és nehezebben mérhető, mint az iparban vagy az üzleti szférában, ugyanakkor alapkutatás nélkül nincs fejlődés. Éppen ezért alapvetően fontosak tartom az olyan kezdeményezéseket, mint a Lendület program.”
Bajnok Zoltán elméleti fizikus a kvantumtérelmélet kutatója. A négy alapvető kölcsönhatást – erős, gyenge, elektromágneses, gravitációs – és az anyagi világot felépítő elemi részecskék közös elméletét vizsgálja. Az MTA doktorának célja egy olyan csoport létrehozása az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézet Részecske- és Magfizikai Intézetében, amely a különböző tudományterületeket összekapcsolva kerülhet közelebb a természet titkainak megértéséhez.
„Nagy lehetőség létrehozni egy csoportot, amely összekapcsolja a különböző tudományterületeket: a gravitációt az erős kölcsönhatású magfizikával, és ezáltal feltárja a természet titkait.
Barta Zoltán szakterülete a viselkedésökológia. A Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára az állatok társas viselkedésének és életmenet-evolúciójának szakértőjeként szerzett hírnevet. A Lendület program egyedülálló lehetőséget biztosít szerinte az egyedi különbségek – személyiség, belső állapot vagy társadalmi státusz – állati közösségekre gyakorolt hatásának tanulmányozására. Reméli, hogy a debreceni csoport kutatásaival az emberi társadalom alapműködésének teljesebb megértéséhez és jobbításához is hozzájárulhat.
„A Lendület pályázat egyedülálló lehetőséget biztosít, hogy érdekfeszítő problémák – a szociális szerveződések szerkezetének vizsgálatával vagy az egyedi különbségek állati társadalmakra gyakorolt hatásainak adaptív szempontú – vizsgálatával foglalkozzunk.”
Benczúr András az MTA SZTAKI kutatója az általa vezetett Informatikai Kutatólaboratórium eddigi eredményeinek elismeréseként értékeli a Lendület pályázaton elért sikerét. A kiválósági program segítségével a nagy hálózatok adatbányászata területén jelentkező óriási méretű információhalmaz feldolgozásából adódó problémákat kívánja tanulmányozni csoportjával. Olyan eredményekre számít, amelyek révén a nagy külföldi cégek technológiabeszállítóiként öregbíthetik a hazai informatikai kutatások hírnevét.
„A támogatás segítségével olyan tudományos eredményeket kívánunk elérni, amelyekre a nemzetközi ipar felfigyel, és a hazai kutatóbázisra építve nagy külföldi cégek technológiai beszállítójává válhatunk. Munkahelyeket teremtünk, magasan kvalifikált szakembereket tartunk itthon a kutatás, oktatás területén.”
Frei Zsolt asztrofizikus az általános relativitáselmélet igazolásának szempontjából fontos gravitációs hullámokat kutatja. Ezek nem csak az elméletet igazolnák, rendszeres észlelésük új lehetőséget nyitna az asztrofizikában az univerzum tanulmányozására. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatója csoportjával továbbra is szeretne részt venni az amerikai Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory munkájában, és közreműködni a nemzetközi extragalaktikus megfigyelésekben.
„A Lendület program segítségével az univerzum szerkezetét feltáró legnagyobb nemzetközi asztrofizikai megfigyelési projektek részesei lehetünk az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kialakított csoporttal.”
Fuxreiter Mónika biokémikus azt vizsgálja, hogy a fehérjék szerkezeti sokfélesége milyen biológiai következményekkel jár – elsősorban betegségek kialakulása szempontjából. A Lendület program keretében a Debreceni Egyetemen állítja fel kutatócsoportját. Fő célja a rendezetlen fehérjekomplexek szerepének megismerése és gyógyszercélpontként történő alkalmazásuk. A Lendület lehetőséget ad szerinte egy teljesen új koncepció kidolgozásához, amely nemcsak szemléletformáló, hanem a gyógyszerkutatás-fejlesztés számára is hasznos lesz.
„A Lendület program lehetőséget ad egy teljesen új koncepció kidolgozásához, amely várhatóan nemcsak szemléletünket formálja át, hanem hasznos lesz a gyógyszerkutatás és -fejlesztés számára is. Mindezt csak stabil alappal, támogatással lehet véghezvinni.”
Hájos Norbert agykutató régi álma megvalósulását várja a Lendület program keretében folytatódó kutatásaitól. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében az érzelmi reakciók mögött meghúzódó idegélettani folyamatokat tanulmányozhatja. Szerinte az új, önálló kutatási irány eredményei segíthetnek megérteni egyes kóros érzelmi reakciók – például a szorongás vagy a pánik – mögött meghúzódó idegélettani folyamatokat, és lehetőséget teremthetnek új gyógyászati megközelítésük kidolgozására.
„A Lendület pályázat lehetővé teszi egy régi álmom valóra válását, az érzelmi reakciók mögött meghúzódó idegélettani folyamatok kutatását. E nívós megmérettetés jelentős lendületet ad a további munkához.”
Homolya László biológus az élettani szempontból fontos, ún. ABC-transzporterek működését kutatja. Ezek hibás működéséhez köthető például a tumorok széles körű drogrezisztenciája. A kutató azt reméli, hogy az MTA Természettudományi Kutatóközpont Molekuláris Farmakológiai Intézetében működő csoportja nemcsak a sejtek élettanával és a transzportfolyamatokkal kapcsolatos ismeretek bővítéséhez járulhat hozzá, hanem újabb terápiás megközelítések kidolgozásához is lehetőséget teremt.
„Számos »fiókban lévő« ötletemet vehetem elő, és bővíthetem a kutatási palettámat ezeknek az igen érdekes kérdéseknek a vizsgálatával. Folyamatos építkezésre lesz lehetőségem egy stabil, kiszámítható környezetben.”
Józsi Mihály Krisztián immunbiológus a kórokozók elleni védelem szempontjából fontos komplementrendszer fő szabályozófehérjéjét, a H-faktort kutatja. A komplementrendszer működési zavarai számos betegségben, például az időskorban vakságot okozó makuladegeneráció vagy a súlyos veseelégtelenség kialakulásában játszanak szerepet. A Németországból hazatérő kutató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatja munkáját, amelytől azt várja, hogy új ismereteket szerez egyes betegségek kialakulásáról és gyógyítási lehetőségeiről.
„A Lendület-kutatócsoport létrehozása lehetővé teszi számomra, hogy kedvező körülmények között itthon folytassam kutatómunkámat, amelynek révén reményeim szerint új ismeretekhez juthatunk egyes betegségek kialakulásáról és gyógyítási lehetőségeiről.”
Katz Sándor fizikus számára a Lendület a folytonosságot jelenti. Néhány éve megalakult kutatócsoportja új munkatársakkal kiegészülve a már megkezdett munkát folytathatja az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Céljuk, hogy pontosan megismerjék a protonok, a neutronok és a kvark-gluon plazma közti átmenet jellemzőit. Eredményeik hozzájárulhatnak a világ legalapvetőbb törvényeinek megértéséhez. A számításokhoz használt speciális számítógépes infrastruktúra pedig a tudomány más területein is hasznosítható.
„A felfedező kutatások társadalmi haszna elsősorban hosszú távon mérhető, és több példa bizonyítja, hogy értéke akár felbecsülhetetlen is lehet. Példamutatónak tartom, hogy az MTA felismerte ezen kutatások támogatásának kiemelkedő fontosságát.”
Legeza Örs elméleti fizikus a kvantumfizikai rendszereket tanulmányozza, vagyis azokat a szisztémákat, amelyek esetében a klasszikus fizika törvényei a kis méretek miatt nem alkalmazhatók. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetébe Svájcból tér haza. Olyan, a kvantummechanika alaptörvényeire épülő új matematikai algoritmusok kifejlesztése a célja, amelyek lehetővé teszik a korábbiaknál jóval komplexebb rendszerek vizsgálatát. Mindez elvezethet a kvantumszámítógép vagy a programozható molekulák létrehozásához.
„Most lehetőséget kaptam mindazon tudás továbbadására itthon, amelyet eddigi kutatómunkám során kaptam hazai és külföldi tanítómestereimtől.”
Molnár Lajos matematikus az Egyesült Államokból tér haza, hogy a Debreceni Egyetemen alakuló kutatócsoportjával a modern matematika egyik igen fontos területe, a funkcionálanalízis problémáit vizsgálja. Ennek keretében választ keresnek többek között arra a kérdésre, hogy különböző struktúrák egyes részeinek hasonlóságából mikor lehet az eredeti nagy struktúrák hasonlóságára következtetni. Eredményeik a funkcionálanalízis alkalmazási területén, például a kvantummechanika matematikai leírásaiban is hasznosak lehetnek.
„A pályázat elnyerésének köszönhetően itthon különösen jó körülmények között végezhetem tudományos munkámat, és hozzájárulhatok ahhoz, hogy tehetséges fiatal matematikusok nagy lendülettel indulhassanak el kutatói pályájukon.”
Pál Csaba biológus az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában azt vizsgálja, miként válnak a különböző gyógyszerekkel, antibiotikumokkal szemben ellenállóvá egyes kórokozó baktériumok. A Lendület program keretében csoportja több tudományág módszertanát ötvözve keresi a gyógyszeripar számára komoly kihívást jelentő folyamat okait és lelassításának lehetőségét, ami kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a meglévő gyógyszerek hosszú távon hatékonyak maradhassanak.
„A Lendület program egy befektetés. Lehetővé teszi, hogy további külföldi pályázatokat nyerjünk, szabadalmakat, alkalmazásokat hozzunk létre, és munkahelyeket teremtsünk.”
Pálffy Géza történész az általa vezetett interdiszciplináris Lendület-kutatócsoporttal az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében a magyar tudományosság óriási adósságát, a magyar koronázás és a Szent Korona 1526 és 1916 közötti históriáját kívánja feltárni. Azt reméli, hogy eredményeikkel döntő mértékben hozzájárulnak a magyar állami és nemzeti szimbólumok történetének gazdagításához, valamint a nemzeti identitás erősítéséhez.
„A hazai viszonylatban kivételes kutatási lehetőségeket nyújtó Lendület program során a tudomány és a nagyközönség számára nemzeti kincseket szeretnénk felfedezni és ismertté tenni.”
Takács Gábor elméleti fizikus az úgynevezett erősen korrelált kvantumrendszerek kutatója az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Háromdimenziós világunk egyes anyagainak alacsony dimenziós modellekkel való leírásától és megértésétől azt reméli, hogy újfajta, akár forradalmi technológiák kialakulásához vezethet. Mivel a kvantumtérelmélet egyben az alapvető részecskék és kölcsönhatásuk modellezésének is eszköze, a jobb megértéséből adódó eredmények önmagukban is hasznosíthatók lehetnek.
„A Lendület pályázatnak köszönhetően megalakuló kutatócsoportba a doktori fokozatuk megszerzése óta külföldön dolgozó, sikeres tanítványaim hazatérhetnek, és közreműködésükkel számos új, érdekes probléma megoldásába vághatunk bele.”
Tasnádi Attila szakterülete a matematikai közgazdaságtan. A Budapesti Corvinus Egyetemen az információ közgazdaságtanának eszköztárát használva és továbbfejlesztve csoportjával elsősorban az állam hatékonyabb piaci szerepvállalása, az egyes piacokon megfigyelhető folyamatosan romló termékminőség és a korrupció kérdéseit vizsgálja. Céljuk a piaci szereplők összejátszását, valamint a megtévesztő magatartást gátló mechanizmusok révén a társadalmi jólét növelése.
„Egy átfogó kutatási projekt megvalósításához szükséges csapatmunka szervezeti keretét, anyagi támogatását biztosítja, és közvetetten a projekt számára nagyobb időkeretet jelent.”
Tusnády E. Gábor biológus az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetében a biológiailag rendkívül fontos, ugyanakkor nagyon nehezen tanulmányozható membránfehérjék szerkezetét kívánja újfajta kísérletes és bioinformatikai módszerekkel feltárni. Az energiatermelő folyamatokban, a fotoszintézisben, valamint a sejtek közötti anyag- és információáramlásban is fontos transzmembránfehérjék jobb megismerése új lehetőségeket nyithat a gyógyszertervezésben.
„A pályázatom címével összhangban valóban egy új dimenzió nyílik előttem: önálló kutatócsoportot alakíthatok, és hosszú távon tervezhetem a kutatásaimat, amelyekhez a legmodernebb számítógépeket és eszközöket használhatom.”
Tusor Péter történész a magyar egyházi elit római és bécsi integrációját vizsgálja a középkortól 1918-ig. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen felálló csoportjától azt várja, hogy a korábbi hatalmi központok: Róma és Bécs forrásőrző helyein végzendő politika-, diplomácia-, egyház- és művelődéstörténeti esetvizsgálatok támpontul szolgálhatnak a távlatos politikai gondolkodás számára. Bízik benne, hogy kutatásaik növelik a magyar történelemtudomány nemzetközi kooperációs lehetőségeit.
„A változás nagyságrendjét érzékeltetve: körülbelül olyan ez, mintha az általam fabrikált kétfedelű, légcsavaros repülőgép, amely ugyan megbízhatóan, szépen repült, de varázsütésre sugármeghajtású Lockheedre cserélődött volna.”
A Lendület I. nyertesei
Chinopoulos Christos az emberi sejt „erőművét”, a mitokondriumot szeretné jobban megismerni a Lendület program keretében. A szakmai pályafutása jelentős részét az Egyesült Államokban töltő kutató eddigi legnagyobb lehetőségének nevezte az Akadémia támogatását. A Semmelweis Egyetemen létrehozandó csoportjával olyan új gyógyszercélpontok és terápiás megoldások megtalálásához szeretne közelebb jutni, amelyek számos ma még nem gyógyítható betegségre kínálhatnának megoldást.
„Eddig sehol máshol nem kaptam akkora lendületet, mint most a Lendület programnak köszönhetően. Eltökélt szándékom, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki a kapott lehetőségből.”
Csanády László kutatóorvos egy speciális fehérje szerkezetét és működését tanulmányozza. Ennek a működészavarai okozzák a jelenleg még gyógyíthatatlan cisztikus fibrosis betegséget és a szekréciós hasmenések, például a kolera okozta kiszáradást. A Semmelweis Egyetem kutatója csoportjával a CFTR szerkezetének és működésének jobb megismerésével egyebek mellett a gyógyszerkutatást, illetve a szekréciós hasmenések hatékonyabb terápiáját kívánja elősegíteni.
„Ez a kivételes lehetőség kivételes felelősséget jelent: mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy munkánk valóban értékes felfedezéseket eredményezzen.”
Dalos Anna zenetörténész egy 20. és 21. századi magyar zenei archívum megteremtésére kapott lehetőséget a Lendület keretében. Az MTA BTK Zenetudományi Intézetében csoportjával közösen a korszakkal kapcsolatos források sokaságát kívánja összegyűjteni, szerzői kéziratokat éppúgy, mint hangzó felvételeket, írásműveket, illetve az oral history dokumentumait. Tervezett gyűjtései nem csupán a komolyzene, azon belül a kortárs zene területét érintik, hanem Magyarországon elsőként – egyenrangú kutatási témának tekintik a szórakoztató zenét, valamint a zenei interpretációs gyakorlatot is.
„Elsődleges célom, hogy a 20. és 21. század magyar zenéje, az a hatalmas repertoár, amely Magyarországon a komoly- és a szórakoztató zenében létrejött, megismerhetővé és elismertté váljon.”
Deák Andrea vegyész kutatásainak középpontjában újszerű tulajdonsággal rendelkező egyedülálló anyagok előállítása áll. Az itthoni munkáját az MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézetében folytató kutató a Lendület pályázaton elnyert támogatást eddigi eredményei elismerésének, egyúttal nagy felelősségnek is tartja. Azt reméli, hogy a csoportjával kidolgozott módszerek közelebb vihetnek a rák, az AIDS és a malária ellen hatékony új gyógyszerek kifejlesztésében.
„A támogatás elnyerése az itthon folytatott kutatói munkám elismerését jelenti számomra, egyúttal nagy bizalmat és felelősséget is, amelyet a kutatási témám »lendületes« megvalósításához kaptam.”
Gyuranecz Miklós kutató-állatorvos eddigi munkája során a vad- és haszonállatokat veszélyeztető, de az embert is megfertőzni képes, úgynevezett zoonótikus baktériumokkal foglalkozott. E kórokozók kutatása speciális laborhátteret igényel. A Lendület program segítségével az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézetében szeretne olyan feltételeket teremteni, amelyek lehetővé teszik a kórokozók felderítését, valamint diagnosztikájuk és gyógykezelési lehetőségeik fejlesztését.
„A Lendület program lehetőséget teremt arra, hogy nemzetközi színvonalú kutatócsoportot hozzunk létre Magyarországon. Reményeim szerint sok fiatal kutatót és hallgatót sikerül majd bevonni a munkába, s megszerettetni velük a kutatást.”
Hettyey Attila biológus arra keresi a választ, hogy az állatok hozzáigazítják-e kémiai védekezésüket a ragadozók, a versenytársak, illetve a kórokozók jelenlétéhez. A kémiai védekezés szabályozása a kevéssé ismert területek közé tartozik. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjában felálló kutatócsoport Ausztriából hazatérő vezetője szerint vizsgálataik nemcsak az evolúciós és környezetvédelmi kutatások szempontjából lesznek jelentősek, de mezőgazdasági és gyógyászati alkalmazásokon keresztül gazdasági hasznot is hajthatnak.
„A Lendület pályázat nagy megtiszteltetés, felelősség és lehetőség. Lehetővé teszi számomra egyrészt azt, hogy hazatelepüljek, és ideális körülmények között ütőképes kutatócsoportot hozzak létre, másrészt pedig azt, hogy öt ország vezető tudományos műhelyeiben gyűjtött tapasztalataimat végre itthon kamatoztathassam.”
Horváth Róbert biofizikus a bioszenzorok fejlesztésének lehetőségeit kutatja. Ezeknek az orvosi diagnosztikát alapjaiban megváltoztató eszközöknek a révén a költséges és hosszadalmas laboratóriumi vizsgálatok helyett egyetlen csepp emberi vérből is lehetővé válik a rákos elváltozások korai és gyors felismerése. Horváth Róbert az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében hozza létre csoportját, amelynek eredményeit a gyógyszerkutatás és a biotechnológia különböző területein alkalmazhatják.
„A támogatás egy rendkívül szilárd alapot biztosít ahhoz, hogy hosszú távon a nano-bioszenzorika legmodernebb területeit kutassuk.”
Kern Zoltán a klímaváltozás kutatója. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja Földtani és Geokémiai Intézetébe a svájci Bernből hazatérő tudós egyik célja új módszerek meghonosítása a paleoklimatológia területén. Az éghajlatváltozás kérdése és hatása a Kárpát-medencére napjaink egyik legizgalmasabb tudományos témája, amelyet jelentős társadalmi érdeklődés övez. Kern Zoltán bízik benne, hogy eredményeik a társadalmi/gazdasági döntéshozatalban is hasznosulnak majd.
„A Lendület projekt számomra kiszámíthatóságot és biztonságot jelent, és ez nagyon fontos a zavartalan és eredményes kutatómunkához. A projekt lehetővé teszi, hogy új módszereket honosítsunk meg a hazai paleoklimatológia területén.”
Kukovecz Ákos a nanotechnológia kutatója. A Lendület program keretében a Szegedi Tudományegyetemen a fluidumok (gázok és folyadékok) és a nanorészecskékből álló mezo-, illetve makropórusos hálózatok kölcsönhatását szeretné minél jobban megismerni. Eredményeivel előmozdíthatja a nagy teljesítőképességű analitikai szenzorok fejlesztését, kutatócsoportját pedig – tudatos műszerparképítő tevékenységét is folytatva – szeretné nemzetközileg is elismert, önálló nanotechnológiai műhellyé fejleszteni.
„A Lendület program keretében létrehozott kutatócsoportomat szeretném nemzetközileg is elismert, önálló nanotechnológiai műhellyé fejleszteni.”
Novák Zoltán kémikus az eddig ismert, úgynevezett katalitikus eljárások kiváltását lehetővé tévő módszereket keres. Célja az új, C-H aktiváláson alapuló hatékony szerves kémiai módszerek kifejlesztése, megértése és szintetikus alkalmazhatóságuk vizsgálata. Reményei szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen felálló csoportjával együtt hozzájárulhat ahhoz, hogy bizonyos kémiai átalakítások egyszerűbben, kevesebb energia felhasználásával és környezetbarát úton is megvalósíthatóvá válhassanak.
„A támogatási rendszer számos nagyobb kockázattal járó ötlet és elképzelés megvalósítását teszi lehetővé, és nélküle a kutatói pálya perspektívájának kiszélesítése csak nagyon nehezen lenne megvalósítható.”
Orbán Gergő fizikus az Egyesült Királyságban kutatott mostanáig. Vizsgálatai a kognitív tudomány, az idegtudomány és a gépi intelligencia határterületeit érintik. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetében az idegrendszer jellemzőit kutatja a gépi intelligencia segítségével. A matematikai eszközök a kognitív tudományt annak megértésében segítik, milyen számítások mennek végbe az idegrendszerben, az idegtudományban pedig azt segítenek formalizálni, hogy az idegsejtek miként járulnak ezekhez hozzá.
„A Lendület program egy kristálytiszta példája annak, hogy egy olyan nagy ívű terv, mint a finanszírozáshoz és az erőforrásokhoz való hozzáállás megváltoztatása, nemzetközi példák adaptálásával és a helyi környezethez való igazításával megvalósítható. Reform, a szó legjobb értelmében.”
Pál András asztrofizikus csoportjával a rovarok összetett szeméhez hasonló, mintegy húsz egyedi kis távcsőből álló, mozaikszerű műszert épít a kiválósági program keretében. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete ezzel olyan teljeségbolt-kamerával gazdagodik, amellyel egy adott helyről az ég bármilyen változása azonnal rögzítő digitális formában, s aminek köszönhetően a világ legnagyobb égboltfelmérő programjaiban is fontos partnerek lehetnek.
„A nemzetközi viszonylatban is rendkívül versenyképes támogatási formával egyedülálló és megtisztelő lehetőséget kaptunk, hogy a világ legnagyobb égboltfelmérő programjaiban Magyarország is részt vehessen.”
Pós Zoltán biológus az emberi immunrendszer egy jórészt ismeretlen részét, az egyes szervek védelmére specializálódott, úgynevezett szöveti rezidens T-sejteket vizsgálja a Semmelweis Egyetemen. A rezidens T-sejtek szabályozásának pontosabb megértésének köszönhetően, új, célzott, kevesebb mellékhatással járó immunterápiával könnyebben kezelhetővé válhatna például az 1-es típusú diabétesz a hasnyálmirigyben, illetve a vékony- és vastagbél gyulladásos betegségei vagy a sclerosis multiplex.
„A program elsőként teszi kézzelfoghatóan elérhetővé azt a kutatási színvonalat és egzisztenciális környezetet, presztízst és megbecsülést, amely eddig egy tehetséges, fiatal magyar kutató gyors önállósodásához és sikeressé válásához a hazai környezetből hiányzott.”
Tapolcai János az internet megbízható működése szempontjából kritikus problémákat vizsgálja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A Lendület keretében gerinchálózatok és hozzáférői hálózatok a jelenleginél sokkal hatékonyabb és átfogóbb védelmi módszereit kutatja, és javaslatot tesz a kezelésükre. A több évig teljesen hibamentesen működő internet olyan erős bizalmat építene ki szerinte az emberekben, ami akár a távgyógyászatot is lehetővé tenné.
„Jelenleg nagyszerű csapatban dolgozunk együtt. A külső csábítás viszont nagy volt, és aggódtam, hogy tagjai szétszélednek a világban. Most viszont minden esélyünk megvan arra, hogy a távközlés kutatása továbbra is Magyarország egyik erőssége legyen.”
Takács Károly szociológus a Corvinus Egyetemen újszerű kutatási programjában a negatív társas kapcsolatok, például az utálat és a relációs agresszió dinamikáját vizsgálja. Társaival közösen egyebek mellett történeti adatokat gyűjtenek a Rákosi-korszak politikai hálózatairól, elméleti modelleket dolgoznak ki, és a gyakorlatban próbálják megvizsgálni a negatív társas kapcsolatok eredetét és az együttműködésre, teljesítményre, kohézióra és etnikai integrációra kifejtett hatását.
„A Lendület pályázat nem pusztán saját kutatási terveim megvalósításához nyújt páratlan lehetőséget, hanem egy elismerő jelzés, amely a magyar társadalomtudomány megújulásának mutat irányt.”
Bővebb információ a Lendület-programról és a nyertesekről ITT.
