Az Európai Unió (EU-27) bruttó hazai terméke 0,2%-kal csökkent a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest.
Hazánkban – a kiigazítatlan adatok alapján – a gazdasági teljesítmény 2010 I. negyedévétől kezdődő bővülése 2012 I. negyedévében megtorpant.
A mezőgazdaság teljesítménye az előző évi magas bázist követően 10,4%-kal esett vissza, ezzel -0,4 százalékponttal járult hozzá a GDP csökkenéséhez. Az ipar hozzáadott értéke 0,7%-kal csökkent, ezen belül a feldolgozóipar stagnált. A feldolgozóiparon belül egyre nagyobb súllyal rendelkező járműgyártás területén továbbra is nagymértékű növekedést, míg a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártásában továbbra is jelentős visszaesést mértünk, elsősorban a hazai gyártású híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek keresletének mérséklődése miatt. Az ipar összességében -0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP csökkenéséhez. Az építőipar teljesítményének évek óta tartó visszaesése folytatódott (-10,7%), a termelés mindkét építményfőcsoporton belül csökkent. Az építőipar -0,3 százalékponttal járult hozzá a GDP csökkenéséhez.
A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 1 százalékponttal mérsékelte a GDP változását.
|
A bruttó hazai termék (GDP) termelésének volumenindexei, előző év azonos időszaka = 100,0 |
|||||||
|
|
2011 |
2012 |
|||||
|
Megnevezés (TEÁOR 2008) |
II. |
III. |
IV. |
I. |
II. |
||
|
|
negyedév |
|
|||||
|
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat |
126,1 |
128,4 |
127,8 |
94,2 |
89,6 |
||
|
Ipar |
106,2 |
103,2 |
103,5 |
99,8 |
99,3 |
||
|
Ebből: Feldolgozóipar |
107,3 |
104,3 |
104,5 |
100,3 |
99,9 |
||
|
Építőipar |
91,2 |
85,9 |
98,5 |
89,1 |
89,3 |
||
|
Szolgáltatások összesen, ebből: |
99,1 |
99,2 |
99,3 |
100,0 |
99,8 |
||
|
Kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás |
100,2 |
98,3 |
99,9 |
100,3 |
99,0 |
||
|
Szállítás, raktározás |
100,4 |
100,3 |
100,0 |
98,2 |
99,6 |
||
|
Információ, kommunikáció |
101,8 |
102,8 |
103,1 |
103,0 |
104,5 |
||
|
Pénzügyi, biztosítási tevékenység |
92,6 |
94,4 |
93,6 |
97,5 |
98,3 |
||
|
Ingatlanügyletek |
97,7 |
99,7 |
97,8 |
99,2 |
98,7 |
||
|
Szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység |
99,0 |
95,1 |
98,2 |
100,3 |
100,0 |
||
|
Közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás |
99,3 |
100,4 |
99,7 |
100,7 |
99,8 |
||
|
Művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás |
101,2 |
106,0 |
103,7 |
99,8 |
99,6 |
||
|
GDP összesen (piaci beszerzési áron) |
101,4 |
101,4 |
101,4 |
99,3 |
98,7 |
||
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,2%-kal csökkent, így -0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP alakulásához. Legnagyobb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye csökkent (–1,7%). Ebben a negyedévben is tovább folytatódott a bankok nettó hitelállományának csökkenése: az ügyfelek több hitelt törlesztettek, mint amennyi új hitelt folyósítottak számukra. Továbbá jelentős volt a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések számának csökkenése, ami ezen módozatból történő intenzív lakossági pénzkivonást eredményezett. A szállítás, raktározás ágazat teljesítménye 0,4%-kal esett vissza, összhangban az ipar teljesítményével. A szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint a közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke lényegében változatlan maradt. Ugyanakkor 4,5%-kal nőtt az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke a távközlés és az információ-technológiai szolgáltatások bővülése következtében.
A termékadók és -támogatások egyenlege -0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP II. negyedévi változásához.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2012 második negyedévében 1,6%-kal csökkent. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,3%-kal mérséklődött. A háztartások fogyasztási kiadásán belüli nagy súlyú kiadási csoportok között továbbra is csak az élelmiszerek, valamint a szabadidős és kulturális szolgáltatások volumene emelkedett. Volumencsökkenés mutatkozott a közlekedés (elsősorban az üzemanyag-fogyasztás csökkenése miatt) és a lakhatással kapcsolatos szolgáltatások kiadási csoportoknál az előző év azonos időszakához képest. Mind a külföldiek magyarországi fogyasztása, mind a magyarok külföldi fogyasztásában csökkenést mértünk.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 7,8%-kal esett vissza, míg a közösségi fogyasztás 2,9%-kal csökkent. A természetbeni juttatások közül jelentősen csökkent a gyógyszertámogatások és a közlekedési támogatások volumene.
Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 1,8%-kal alacsonyabb lett az előző év azonos időszakához képest és -1,3 százalékponttal hozzájárult a GDP változásához.
A bruttó hazai termék (GDP) felhasználásának volumenindexei, előző év azonos időszaka = 100,0
|
|
2011 |
2012 |
|||
|
Felhasználási tételek |
II. |
III. |
IV. |
I. |
II. |
|
|
negyedév |
||||
|
Háztartások fogyasztási kiadása |
100,3 |
100,3 |
100,1 |
99,8 |
99,7 |
|
Természetbeni társadalmi juttatás a kormányzattól |
99,0 |
99,6 |
99,6 |
97,5 |
92,2 |
|
Természetbeni társadalmi juttatás a háztartásokat segítő non-profit intézményektől |
96,7 |
101,9 |
103,0 |
98,0 |
98,6 |
|
Háztartások tényleges fogyasztása |
99,9 |
100,2 |
100,0 |
99,3 |
98,4 |
|
Közösségi fogyasztás |
98,5 |
97,3 |
98,2 |
101,0 |
97,1 |
|
Végső fogyasztás összesen |
99,7 |
99,8 |
99,8 |
99,5 |
98,2 |
|
Bruttó állóeszköz-felhalmozás |
92,4 |
92,4 |
95,5 |
93,4 |
95,5 |
|
Készletváltozása |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Bruttó felhalmozás |
97,0 |
93,7 |
94,3 |
85,6 |
90,5 |
|
Belföldi felhasználás |
99,2 |
98,5 |
98,4 |
97,0 |
96,6 |
|
Export |
108,6 |
106,7 |
104,9 |
101,9 |
102,1 |
|
Import |
106,7 |
103,8 |
101,7 |
99,7 |
100,2 |
|
Külkereskedelmi egyenlega |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Bruttó hazai termék (GDP) összesen |
101,4 |
101,4 |
101,4 |
99,3 |
98,7 |
a) Ezen tételek esetében a volumenindex nem értelmezhető.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás esetén a visszaesés 4,5%-os volt. Mindez -0,7 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az építési beruházások továbbra is jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbi mértéktől, miközben a gép- és berendezés-beruházások kismértékben csökkentek. Az ágazatokat tekintve a feldolgozóipar beruházásai – az előző évi kiemelkedő növekedés után – a tárgynegyedévben csökkentek, ezért – 2011. évvel ellentétben – nem tudták mérsékelni a nemzetgazdasági szinten bekövetkezett visszaesést. A nagy súlyt képviselő ipari alágak közül számottevően nőttek a beruházások a villamosberendezés-gyártásban, a gép-, gépi berendezés gyártásban és a járműgyártásban. Kiugró mértékű emelkedés következett be az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban, szerényebb a kereskedelemben, míg a szállítás, raktározás és a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágak beruházásai az előző évi szinten maradtak. Mindemellett a nemzetgazdasági ágak többségében továbbra is csökkenés jelentkezett. A nagy súlyú ágazatok közül jelentős a visszaesés az ingatlanügyletek, valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás nemzetgazdasági ágakban.
A készletek állománya a II. negyedévben folyó áron 80 milliárd Ft-tal nőtt, míg az előző év azonos időszakában 125 milliárd Ft növekedést mutatott.
A bruttó felhalmozás 9,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, így -1,8 százalékponttal hozzájárult a GDP változásához.
A belföldi felhasználás az II. negyedévben összességében 3,4%-kal csökkent.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron kiemelkedően magas, 651 milliárd Ft aktívum keletkezett, továbbra is romló cserearányok mellett. Az export 2,1, az import 0,2%-kal növekedett. Az áruforgalom kivitele 3,3, behozatala 0,1%-kal nőtt. A feldolgozott termékek exportja és importja és az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportja az átlagnál nagyobb mértékben növekedett, míg a gépek és szállítóeszközök exportja kismértékben csökkent. Az energiahordozók importvolumene emelkedett a természetes és mesterséges gáz behozatal növekedésének hatására és a kőolaj és kőolajtermékek behozatal csökkenése mellett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 3,7%-kal csökkent, míg az importja 0,5%-kal nőtt.
A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 1,8 százalékponttal mérsékelte a GDP csökkenését.
A szezonálisan kiigazított adatok[1] szerint 2012 II. negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,2%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 4,4%-kal csökkent, míg az ipar 0,2%-kal nőtt. Az építőipar 2,3, a szolgáltatások összesen pedig 0,1%-kal mérséklődött. A háztartások fogyasztási kiadása 0,1%-kal alacsonyabb lett. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 1,8%-kal csökkentek. A közösségi fogyasztás 0,3%-kal, a végső fogyasztás 1,0%-kal csökkent. Az export 0,1%-kal, míg az import 1,2%-kal kisebb lett.
Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió tagországainak együttes bruttó hazai terméke 2012 II. negyedévében 0,2%-kal csökkent az előző év azonos negyedévhez képes. Magyarország mellett még 11 tagországban, többek között Belgiumban, Csehországban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, és Szlovéniában volt alacsonyabb a GDP volumenindexe az EU átlagánál.
A bruttó hazai termék volumene a II. negyedévben a szezonális és naptárhatás kiszűrésével 1,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához mérten.
Az 1995. évvel induló negyedéves idősorok megtalálhatók a honlapunkon a táblákban.
|
A bruttó hazai termék volumenváltozása az EU tagállamaiban |
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(%) |
|
Ország |
Előző év azonos időszakához képest a) |
Előző negyedévhez képest b) |
||||||
|
2011 |
2012 |
2011 |
2012 |
|||||
|
III. |
IV. |
I. |
II. |
III. |
IV. |
I. |
II. |
|
|
negyedév |
negyedév |
|||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
EU-27c) |
1,4 |
0,8 |
0,1 |
-0,2 |
0,2 |
-0,3 |
0,0 |
-0,2 |
|
Ausztria |
1,8 |
0,4 |
2,0 |
0,2 |
0,0 |
0,2 |
0,5 |
0,2 |
|
Belgiumc) |
1,4 |
0,9 |
0,4 |
-0,4 |
0,0 |
-0,1 |
0,2 |
-0,6 |
|
Bulgáriac) |
1,4 |
0,9 |
0,5 |
0,5 |
0,1 |
0,1 |
0,0 |
0,2 |
|
Ciprusc) |
-0,2 |
-0,8 |
-1,5 |
-2,4 |
-0,8 |
-0,3 |
-0,4 |
-0,8 |
|
Csehország |
1,3 |
0,6 |
-0,7 |
-1,2 |
0,0 |
-0,2 |
-0,8 |
-0,2 |
|
Dánia |
-0,1 |
0,1 |
0,3 |
-0,9 |
-0,3 |
-0,3 |
0,3 |
-0,5 |
|
Egyesült Királyságc) |
0,5 |
0,6 |
-0,2 |
-0,5 |
0,6 |
-0,4 |
-0,3 |
-0,5 |
|
Észtországc) |
8,1 |
5,1 |
3,7 |
2,5 |
1,4 |
0,1 |
0,3 |
0,4 |
|
Finnországc) |
3,0 |
1,1 |
1,5 |
0,6 |
0,9 |
0,0 |
0,8 |
-1,0 |
|
Franciaország |
1,3 |
1,0 |
0,7 |
-0,2 |
0,3 |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
|
Görögország |
-5,0 |
-7,5 |
-6,5 |
-6,2 |
: |
: |
: |
: |
|
Hollandia |
0,9 |
-0,8 |
-0,8 |
-0,5 |
-0,3 |
-0,6 |
0,2 |
0,2 |
|
Írország |
1,0 |
2,8 |
1,2 |
: |
-1,1 |
0,7 |
-1,1 |
: |
|
Lengyelország |
4,2 |
4,3 |
3,6 |
2,1 |
0,7 |
0,8 |
0,6 |
0,4 |
|
Lettországc) |
5,8 |
5,7 |
5,6 |
4,3 |
1,4 |
1,0 |
1,1 |
1,0 |
|
Litvánia |
6,7 |
4,4 |
3,9 |
2,2 |
1,2 |
0,8 |
0,3 |
0,5 |
|
Luxemburg |
2,5 |
1,1 |
-0,1 |
: |
1,7 |
0,1 |
-1,5 |
: |
|
Magyarország |
1,4 |
1,4 |
-0,7 |
-1,3 |
0,0 |
0,1 |
-1,0 |
-0,2 |
|
Málta |
2,8 |
-0,3 |
-1,0 |
: |
0,2 |
-0,7 |
-0,1 |
: |
|
Németország |
2,6 |
1,4 |
1,7 |
0,5 |
0,4 |
-0,1 |
0,5 |
0,3 |
|
Olaszországc) |
0,4 |
-0,5 |
-1,4 |
-2,5 |
-0,2 |
-0,7 |
-0,8 |
-0,7 |
|
Portugáliac) |
-2,0 |
-2,9 |
-2,2 |
-3,3 |
-0,6 |
-1,3 |
-0,1 |
-1,2 |
|
Romániac) |
3,2 |
2,1 |
0,8 |
1,7 |
1,0 |
-0,2 |
-0,1 |
0,5 |
|
Spanyolország |
0,9 |
-0,4 |
-0,6 |
-1,6 |
0,0 |
-0,5 |
-0,3 |
-0,4 |
|
Svédország |
4,1 |
1,0 |
1,9 |
1,8 |
0,8 |
-0,9 |
0,9 |
1,4 |
|
Szlovákia |
3,0 |
3,4 |
3,0 |
2,7 |
0,7 |
0,8 |
0,7 |
0,7 |
|
Szlovénia |
0,8 |
-2,4 |
0,2 |
-3,2 |
-0,2 |
-1,1 |
0,0 |
-1,0 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
: Az adat nem ismeretes. |
||||||||
|
a) Nyers adat. b) Szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok. A szezonális kiigazítás nem foglalja magában a naptárhatással történő kiigazítást a következő tagállamokban: Dánia, Görögország, Írország, Portugália, Románia, Szlovákia. |
||||||||
|
c) Az előző év azonos időszakához mért adatok szezonálisan kiigazított adatokból számítódnak. |
||||||||
|
|
||||||||
[1] Az előző negyedévvel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján történik.
Júliusban stagnált az ipari termelés
2012 júliusában – előzetes adatok alapján – az ipari termelés az előző év azonos hónapjának szintjén maradt.
A munkanap-hatástól megtisztított index 2,2%-kal visszaesett. A termelés az év hét hónapjában 0,3%-kal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index júliusban 1,2%-kal csökkent.
|
Időszak |
Az ipari termelés volumenindexei |
||||
|
eredeti |
évkezdettől |
munkanappal kiigazított |
szezonálisan és munkanappal kiigazított |
||
|
előző év azonos időszaka = 100,0 |
előző hónap = 100,0 |
||||
|
2011. |
január |
113,6 |
113,6 |
111,1 |
112,1 |
|
|
február |
115,0 |
114,3 |
115,0 |
101,8 |
|
|
március |
109,5 |
112,6 |
109,5 |
96,2 |
|
|
április |
107,0 |
111,2 |
109,5 |
101,3 |
|
|
május |
107,5 |
110,4 |
102,8 |
98,3 |
|
|
június |
98,6 |
108,3 |
100,8 |
99,5 |
|
|
július |
101,1 |
107,2 |
103,4 |
101,6 |
|
|
augusztus |
105,2 |
107,0 |
100,6 |
99,4 |
|
|
szeptember |
103,2 |
106,5 |
103,2 |
102,0 |
|
|
október |
103,4 |
106,1 |
103,4 |
99,6 |
|
|
november |
103,5 |
105,8 |
103,5 |
103,4 |
|
|
december |
102,4 |
105,6 |
107,1 |
93,0 |
|
2012. |
január |
100,6 |
100,6 |
98,3 |
102,8 |
|
|
február |
100,8 |
100,7 |
96,4 |
99,8 |
|
|
március |
98,5 |
99,9 |
100,7 |
100,6 |
|
|
április |
97,1 |
99,2 |
97,1 |
97,7 |
|
|
május |
100,1 |
99,4 |
102,4 |
103,5 |
|
|
június |
100,6 |
99,6 |
100,6 |
97,8 |
|
|
július |
100,0 |
99,7 |
97,8 |
98,8 |
A részletes adatok közzététele az előzetesen jelzett időpontban, szeptember 14-én várható.

