A tájékoztató házigazdái azt is hangsúlyozták, hogy hazánk szerencsés a Liszt-bicentenárium megünneplését illetően, miután az emlékév első fele egybeesik azzal a hat hónappal, amikor Magyarország látja el az Erópai Unió Tanácsa soros elnökségét. Ennélfogva kétszeresen is ránk irányul a figyelem, a jubileum és a politikai-diplomáciai eseménysorozat akár erősítheti is egymást.
Itt szükséges újólag leírni: Liszt Ferenc személye, munkássága egyszerre magyar és európai. Miközben többször is leszögezte, hogy ő magyar állampolgár és gyermekei is azok, hivatása gyakorlása közben hazafi, európai és világpolgár volt egy személyben. Mai, divatos kifejezéssel: országhatárokat nem ismerő kultúraközvetítő. „…minthogy Magyarországon születtem, illő, hogy itt hasznát vegyék, bármily csekély mértékben is, zenei tehetségemnek. Anélkül, hogy frázisokkal fitogtatnám hazaszeretetemet, inkább azon vagyok, hogy a vele járó feladatokat teljesítsem” – foglalta össze magyarságának lényegét. Liszt maradéktalanul teljesítette is a sors és önmaga által a reá kirótt feladatokat: magyarként mutatta meg mindenekelőtt Európának önnön zsenialitását, és a földrész, a világ nemzeteinek azt, hogy hozzá hasonló tehetségek teremnek magyar földön.
Zeneművészeti alkotásaiban a szülőföldjén keletkezett megannyi dallamsort használt föl ugyanis és csiszolt műveiben tökéletessé, miáltal ország-világ számára bizonyította: zenéjében, dallamvilágában is egyedülállóan tehetséges nép sarja.
Kocsis Zoltán Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója, a magyarországi Liszt-év nagykövete a sajtóeseményen rámutatott Liszt Ferenc személyiségének kettősségére: egyszerre volt magába zárkózó újító (emiatt kortársai közül nem kevesen elutasították) és virtuóz. A zseni kisugárzása máig hat, miközben az általános értékváltozás közepette némelyek álságos módon megkísérlik kisebbíteni hatását, értékeit, zsenialitását. A magyar Liszt kora valamennyi nagy zeneszerzőjére – Richard Straussra, Dvorákra, Rahmanyinovra és a többire – hatással volt. Mindazt a rengeteg értéket, amit Liszt Ferenc a nemzetére, hazájára, Európára és a világra hagyományozott a ma emberének kötelessége számba venni és újólag, folyamatosan fölmutatni korunk valamennyi, mindenekelőtt ifjú nemzedékeinek. A felelősen gondolkodó és cselekvő értelmiség, a művészvilág aktuális és történelmi küldetést teljesíthet azáltal, hogy a lehető legteljesebb spektrumát kínálja Liszt Ferenc munkásságának.
A Liszt-év programjait felvázoló házigazdák – Rubovszky Rita, a hazai eseményeket szervező, koordináló Hungarofest ügyvezető igazgatója, Zimányi Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont igazgatója, Csonka András, a Művészetek Palotája vezérigazgató-helyettese, Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora,
Eckhardt Mária, a Liszt Ferenc Társaság társelnöke és valamennyiük sok-sok kiváló munkatársa – hangoztatta: Liszt Ferenc a 19. századi Európa lenyűgözően színes személyisége és gazdag életű muzsikusa volt. A bicentenárium évében szervezett programokon keresztül egyszerre ismerhetjük meg magyarságát és európai látókörét, művészi elmélyültségét és világfias eleganciáját, zajosan ünnepelt virtuozitását és meghitt vallásosságát. Liszt felvilágosult, művelt, fesztelenül európai világpolgár, zeneszerző, zenepedagógus is volt, aki jószerint saját pesti lakásában indította el a Zeneakadémia működését. Az emlékév programjai éppen ezt a sokrétűséget is hivatottak bemutatni.
Elhangzott a többi között, hogy rövidesen bejelenthetik a magyar kezdeményezésre szerveződő Nemzetközi Liszt Társaság meglakulását, melynek célja, hogy ernyőszervezetként összefogja azon magyar és külföldi szakmai intézményeket, szakembereket és fesztiválokat, akik/amelyek Liszt életművének lehető legszélesebb körű megismertetését és a Liszt-hagyomány folytatását tűzték ki célul.
Hazánk zeneművészeti életének legjobbjai, a Budapesti Fesztiválzenekar, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar járják majd London, Madrid, Bécs, Bayeruth, a Baltikum, Róma hangversenytermeit a magyar Liszt és műveinek megismertetése céljából. Zenetörténeti esemény lesz a júniusi Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon az egyetlen Liszt opera, a már kamaszként is zseni fiú Don Sanche operájának a bemutatója magyar–német–osztrák–szlovák együttműködéssel történő bemutatója…
Lehetetlenség itt és egyszerre közreadni a Liszt-emlékév valamennyi eseményét. Arra viszont szívesen vállalkozik az Infovilág – a hiteles hírportál, hogy közzé tegye a jubileum kiválóan szerkesztett, folyamatosan frissülő honlapjának a címét, ahol gyakorlatilag valamennyi rendezvény (időponttal, helyszínnel, szereplővel) megtalálható. Akinek viszont nincs internet-hozzáférése, annak ajánlható a Liszt-2011-honlap (pillanatnyi) tartalmával lényegében megegyező nyomtatott kiadvány („Liszt 2011” – ugyancsak magyarul és angolul) a Hungarofest Nonprofit Kft. gondos szerkesztésében.
Végezetül egy nagyon fontos bejelentés is elhangzott a mai, budapesti sajtótájékoztatón: a Hungarofest KLASSZ Zenei Iroda és a Magyar Zenei Tanács kezdeményezésére Liszt-világnap (World Liszt Day) lesz mához egy évre, Liszt ferenc 200. születésnapján. Aznap Budapesten, Győrött, Bécsben, Párizsban, Londonban, Szöulban és Földünknek még sok-sok pontján egyidejűleg csendül föl majd a 19. századi magyar zeneszerző zseni grandiózus
Krisztus-oratóriuma.
A Liszt-emlékév rendezvénysorozatának nyitóeseményeként értékelhető a ma délután öt órakor kezdődő Liszt Ferenc születésnapi hangverseny a régi Zeneakadémián; ebből az alkalomból kiosztják a 35. Liszt Ferenc Nemzetközi Lemezdíjat is.
