Liszt Ferenc, a lokomotív – jártában zenél egy picit

Mielőtt azonban még a rejtvény megfejtésébe kezdenénk, netán megírnánk a megfejtést, a tudósító tiszte beszámolni a 2011-ben esedékes, valójában holnap kezdődő Liszt-év „felütéséről”. Ma délben nevet kapott a GySEV (Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút) tucatnyi Taurus villanymozdonya közül a harmadik is: a kétszáz esztendővel ezelőtt (1811-ben) született Liszt Ferenc hírét, dicsőségét, zseniségét hirdeti az ízléses, szépen megtervezett 
fóliadeokorációnak köszönhetően. (A GySEV eléggé nem dicsérhető módon példával jár elöl: két villamos mozdonyát 
– hasonló jubileumok alkalmából – már elnevezte Joseph Haydnról és Széchényi Istvánról. A ma ünnepelt mozdony 
borítását Tranta Péter, a Grafik Dekor Kft. ifjú munkatársa készítette, a kivitelező pedig az ötletgazda Németh László 
vezette Loc&More Vasúti Modellező Kft.  

Nem Dark Vader...Mindjárt lehull a lepel. Génie oblige! – A zsenialitás kötelez!Méltó módon tisztelgett az 1876 óta töretlenül működő és az utóbbi időben látványosan fejlődő magyar–osztrák 
tulajdonú vasúttársaság Liszt Ferenc emlékének. Miként a GySEV fizikailag összeköti Magyarországot és Ausztriát, továbbá a két országot Európa többi országával is, akként köti össze lélekben, szellemiségben Liszt Ferenc (1811–86) a magyarokat és osztrákokat. Mert amikor megszületett, Doborján, a szülőhelye még Magyarországhoz tartozott; és bár nyelvünket nem beszélte, mindvégig és egyértelműen magyarnak vallotta nagát, magyar útlevéllel járta Európát, gyermekeit is magyarnak jegyeztette be. Csakhogy fordult a történelem kereke, Doborján – miként a Várvidék valamenyi helysége a Trianon után – német nevet kapott, Raiding lett, emellett az osztrákok is magukénak vallják Lisztet. De csak annyira, hogy ne legyen belőle kapcsolatrontó vita, úgy, miként a Fertőt is, melynek neve a túloldalon Neusiedlersee. És miként Európa legnyugatibb sztyepptavának víze, akként Liszt Ferenc zenéje is ugyanazt a két népet boldogítja, gazdagítja mindenekelőtt: a magyart és az osztrákot, végső soron Európa, a világ valamennyi népét.

Ez az áldásos kettősség – Dávid Ilonának, a GySEV Zrt. nemrégiben kinevezett elnök-vezérigazgatójának a szavaival – mostantól az újabb „tematikus mozdonyban” is kifejezésre jut. „A Liszt-mozdony, olyan mozgó emlékmű, amely úgy tiszteleg a nagy zeneszerző emléke előtt, hogy hírét viszi mindenüvé, ahová csak eljut. Ilymódon is szeretnénk elejét venni a tévhit terjedésének, amely szerint Liszt Ferenc osztrák zeneszerző lenne…” 

A Liszt Ferenc mozdony teljes szépségében.És viszi a mozdony Liszt zenéjét is, mert a képeket, feliratokat hordozó, időjárásálló fóliával borított, 86 tonnás, akár 230 kilométeres óránként sebességgel robogó lokomotív különlegessége, hogy zenél is! Liszt Ferenc II. Magyar Rapszódiájának szívet-lelket rezegtető- melengető dallamait játssza valamennyi vasútállomáson, ahol megáll. Ma késő délután, amikor az Ikva IC élén behúzott a budapesti Keleti pályaudvarra, legyőzve a szokásos pályaudvari zajt, fölcsendült Liszt zenéje. Az utasok fölkapták a fejüket, és meghatódott csodálkozással figyeltek a szűzútja első végállomására begördülő vonatra. Az útvonal megválasztása egyébként szintén Liszt életének két, meghatározó állomását jelzi: tízévesen Sopronban adta első hangversenyét, Pesten viszont éppen Liszt Ferenc lakásán alakult meg 1875-ben a Királyi Zeneakadémia, a mai Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, aminek első elnöke, Erkel Ferenccel eyütt pedig zongoratanár a névadó volt.

Kuzsner Péter Lisztet játszik.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy még Sopronban, a GySEV szerelőcsarnokában megtartott keresztelőn dr. Horváth Imre plébános emlékeztette az ünnepség részvevőit Liszt Ferenc életének utolsó harmadára, amikor is korának rajongott zeneszerzője és előadóművésze (a gyengébb nem zsenge ifjúkorától körülrajongott bálványa) így vallott a hit iránti elkötelezettségéről: „Beléptem az egyházi rendbe – de semmi esetre sem a világ iránt megvetésből vagy még kevésbé, mert ráuntam a művészetre … A katolicizmushoz való vonzalmam gyermekkorom óta jelen van és egy állandóan jelenlévő és uralkodó érzés lett…” 


Hangjegyek
. A soproni ünnepség kellemes meglepetése volt az „üzemi hangverseny”: a mozdonynévadónak helyet adó szerelőcsarnokban, egy pőrekocsira állított zongorán Kuzsner Péter zongoraművész Liszt-darabokat játszott. Hallhattuk a többi között A gondolkodót, a 104. Petrarca-szonettet, a Legendákat… És a krónikás végre megtuhatta, mely Liszt-műből valók a mozdonyon látható kottasorok. A megoldás: „Vígasztalások – Hat költői gondolat”. Íme az egyik részlet Vladimir Horowitz (1903–89), a 20. század talán legnagyobb zongoravirtuóza előadásában.