A 38 esztendős Little Gabriel Weevil kiváló énekes, gitáros és dalszerző neve tengerentúli sikerei nyomán névjeggyé vált. Első, teljes egészében saját számokat összegyűjtő szólólemeze Southern Experience címmel 2008-ban az Egyesült Államokban jelent meg. Azóta további két lemezt adott ki, a Moving albumát a Blues Music Awardsra jelölték, ez a legrangosabb elismerés ebben a műfajban.
Külföldi fellépésein számos világhírű zenésszel zenélt együtt, például a Grammy-díjas Shemekia Copelanddel, Johnny Winterrel, a The Holmes Brothersszel, a The Neville Brothersszel Terry Evansszel, az egyik példaképével, valamint Anson Fundenburgh-gel és Sam Myerszel. A nagy öregek közül találkozott Pinetop Perkins harmonikással és John Hammond gitárossal is. Mindig megragadja az alkalmat a hazai fellépésekre: az év első felében például fellépett a budapesti Kobuci-kertben.
Little G. Weevil e sorok szerzőjének adott egyik interjújában John Lee Hookert és Anson Fundenburghot nevezte meg fő példaképeinek, mindemellett még sokan vannak, akik nagy hatással voltak rá. Jó ideig Alabama, Tennessee államban élt és zenélt, jelenleg a georgiai Atlanta a székhelye. Elmondta: 16 országban játszott, így panaszra nincs oka. Azóta, hogy visszaköltözött Angliából Amerikába, játszhatna egyfolytában, de arra törekszik, hogy Atlanta környékét megismerje – és persze a helyiek őt is. A „röghöz ragaszkodás” főoka a házasság meg a gyerek, így aránylag keveset utazik. Nem engedheti meg magának, hogy „aprópénzért” lépjen fel, s zenésztársainak is tarozik ennyivel. Csak oda megy, ahol szívesen látják, s megadják a tiszteletet és az elvárható tiszteletdíjat neki és társainak. A blues-zene már gyermekkora óta élete része, boldoggá teszi, ha hallgathatja vagy játszhatja.
A magyar Little G. Weevil arról is beszélt, hogy elektromos blues-zal kezdte a zenélést, de ma már akusztikus hangszerrel is játssza, nem egyszer egyedül. „Akár egyénileg játszom, akár zenekarral, mindig igyekszem a maximumot adni. Nemcsak energiával, a szívemmel is. Remélem, hogy ezért tetszik az embereknek” – vallja.
Tekintette arra, hogy az utóbbi időszakban nem minden szervező engedheti meg magának egy egész zenekar finanszírozását, Weevil is igen nagy részt szólóban lép fel. „Ha ritkábban megyünk is, ám boldogan, oda, ahol a zenekart megtisztelik: nem csupán anyagiakban, hanem fogadtatásban is. Minden koncert ünnep, csak jó koncerteket adunk, havolta akár 14-et is. Megtehetem azt, hogy válogatok, azaz nem vállalok el bármit, bármikor, bárhol. Koncertjeim, koncertjeink magas színvonalára törekszem, ebben nem vagyok az engedmények híve…”
Más zenészek koncertjeit főleg fesztiválokon hallgatja meg. Little G. Weevil itthon játszott Fekete Jenővel (Palermo BoogieGang, Muddy Shoes), Szabó Tamás szájharmonikással a Spo Dee-O-Dee zenekarban, majd Pure Blues néven ő maga alakított együttest. Nemrégiben Ripoff Raskolnokov 60. születésnapi koncertjének vendégzenésze volt. Gyakori szereplő Pakson, a blues legjobb hazai és külföldi zenészeit felvonultató Gastroblues fesztiválon. Felkérték, hogy szerepeljen az egyik tehetségkutató tévéműsor zsűrijében, sokan onnan is ismerik.
Egy kis ízelítő Little G. Weevil zenéjéből; tessék kattintani!
