Sok tekintetben mondható, hogy ehhez hasonló film Magyarországon még nem készült, amire elsősorban a fiatal közönség lesz vevő. A történet egy sosemvolt Magyarországon játszódik, amely külsőségei, pl. divatja alapján az 1960–80-as éveket idézi, de a létezett szocializmus nélkül, hiszen csak nyugati autók, Mekk Burger gyorsétterem és hasonlók veszik körül hőseinket. Két jelenet erejéig megidéződik a mesés Japán, sőt egyszer még valami élet és halál között lebegő köztes tér is. Az alaptörténet ugyanis két fő szálból táplálkozik: az egyik Pozsgai Zsoltnak a Liselotte és a május című tragikomédiája, amely úgyszintén a kapcsolatteremtés lehetetlenségének tragikomédiája, másfelől a japán és kínai misztikus kísértettörténetek, amelyeknek eddig csak kosztümös változatait ismertük.
Hegedűs Bálint és Ujj Mészáros Károly forgatókönyve mindezeket összekeveri magyar és japán nyelven elhangzó szövegekkel, japán popzenével, és valamiféle nyomozásos krimi-paródiával, amitől az egész olyan lesz, mint a filmben feltálalt juharszirupos ponty – és csodák csodája: mégis működik, mégis fogyasztható, legfeljebb szokatlanul újszerű. Hát ilyen film a Liza, a rókatündér.
Főhősünk Liza (Balsai Móni) egy naiv, a világról nem sokat tudó, nem is túl művelt ápolónő, aki 12 éve csak Márta néni (Molnár Piroska) ellátásával foglalatoskodik. Márta néni, a japán nagykövet özvegye japánra tanítja a szingli lányt, aki szabad idejében egyrészt valami japán romantikus szerelmes regényt olvasva annak bűvöletében várja a nagyŐ-t, másrészt oly előszeretettel hallgatja a több éve elhuny japán popénekes, Tomy Tani (David Sakurai) felvételeit, hogy lelki szemei előtt állandóan megjelenik neki a sztár, és ilyenkor együtt énekelnek, táncolnak. Liza a születésnapján végre két órára elszabadul, és a Mekk Burgerben várja, hogy felbukkanjon élete szerelme, ám távollétében Márta néni leesik az ágyról és meghal.
A rokonság széthordja a lakásból, ami értékesebb, csak a nőcsábász Henrik (Schmied Zoltán) kel némiképp a védelmére, hogy a jövedelem nélkül maradt lány legalább a lakásban maradhasson. Liza próbálkozik társkereső apróhirdetéssel, albérlet-kiadással, de valami átok ülhet rajta, mert akikkel olyan kapcsolatba kerül, hogy azok megkívánnák, szeretnének vele lenni, így-vagy úgy, de sorra hullazsákban végzik. Igaz, előtte a popénekes szelleme mindig rájuk fúj valami füstöt
A nagyszámú áldozat és a késsel mesterien bánó Liza felkelti a rendőrség különösen az Ezredes (Reviczky Gábor) érdeklődését, és a finn népzenéért rajongó, különc helyszínelő, Zoltán zászlós (Bede-Fazekas Szabolcs) nyomozni kezd, még be is költözik albérlőnek. Általa Liza, a szellem aktív közreműködésével, arra a következtetésre jut, hogy ő egy elátkozott rókatündér. (A japán mondavilágban azokat a gyönyörű, de elátkozott női démonokat nevezik így, akikbe ha valaki beleszeret, az nem számíthat hosszú életre. Ez alól csak akkor szabadul meg, ha szerelme önzetlenül tiszta és rendíthetetlen, ugyanakkor ez a szerelem viszonozva felszabadítja a rókadémont is az átok alól.)
De addig, amíg idáig eljutunk, még sok férfi meghal, sőt Liza is beveszi a túl nagy adag gyógyszert, mi pedig ámulunk a szokatlan képi megoldásokon és nevetünk a szatirikus helyzeteken és poénokon. Mert a történet romantikus, de nem lehet komolyan venni, ám a mélyében itt is a kapcsolatteremtés lehetetlenségei, a pechsorozatok egymásutánisága figyelmeztet az élet furcsaságaira.
A Liza, a rókatündér több rétegben működik: egyszerre igényesen szórakoztató, magával ragadó, egyben művészi mozidarab is. Nem negédes, hanem szatirikus, vicces, sok fekete humorral, ezzel együtt érzelmes. Nagyon közép-európai, sőt magyar, de a maga szokatlan módján olyan univerzális témát tárgyal, mint a szerelem, a boldogság keresése veszteseknek hitt kisemberek között.
A film karakterei remek színészi alakításokban jelennek meg. A Jászai Mari-díjas Balsai Móni (Társasjáték, Couch Surf, Berni követ, Csicska) visszafogott játéka példamutató, szinte ettől is buknak rá a férfiak. Ahogy ráébred titkos sorsára, majd megretten tőle, ugyanakkor képes gyönyörű vonzerejét is felszínre hozni az mély belső szerepépítkezésről vall. A színésznő időnként meglepően hasonlít a fiatal Eszenyi Enikőre is. Az sem lehetett kis feladat, hogy a dalokat japánul és finnül meg kellett tanulnia.
Bede Fazekas Szabolcs (Angyalbőrben, Tűzvonalban, Európa Express, Valami Amerika) Zoltán nyomozó zászlós szerepében szinte burleszkfigura. Mint a csodálatos mandarint, őt sem pusztítja el semmi, kitartóan tör célja, a lány elérése felé. Szenvtelen visszafogottsággal, de tettekkel fejezi ki állhatatos szerelmét, és még a lány ártatlanságát is sikerül igazolnia akár nyakmerevítő, akár fejtámasztó van is rajta. Amikor ő is japánul fakad dalra, az külön csúcspoén.
David Sakurai Tomy Tani szellemeként inkább szórakoztató, semmint ijesztő, bár mikor vörösen felizzanak a szemei, vagy zöld füstöt, port látunk körülötte, netán megszólal, akkor mindig baj lesz. Ha énekel, táncol, akkor jó. A Dániában élő fiatal japán színész (Eastern Army Az eltűnés sorrendjében, Echoes of a Ronin, Lilyhammer, Le Accelerator) jelenleg az USA-ban építgeti karrierjét.
Schmied Zoltán (Kisváros, Gyilkosok, Tesó, Állítsátok meg Terézanyut!, Szabadság, szerelem, Konyec – Az utolsó csekk a pohárban, Tűzvonalban, Nejem, nőm, csajom, Szabadesés) mint Henrik, igazi vonzó nőcsábász. Nem csoda, ha a film valamennyi szexjelenetében (van belőlük egy néhány) ő szerepel. De ezt olyan természetességgel teszi, ahogyan más beszél. Mikor szemet vet Lizára, természetesen neki is annyi.
A film tele van jobbnál jobb, epizódokban feltűnő színészekkel. Molnár Piroska formálja meg Márta nénit, Cserna Antal a furcsa gusztusú Károlyt, Reviczky Gábor az Ezredest, Kocsis Mariann Hildácskát, Gubik Ági a vérbő Inge szomszédasszonyt, Kovács Lehel a szekrénybe rejtőző Ludvigot. Szabó Győző a bérgyilkos Johnnyt, Bán János a Szívtipró randizót, Hajdu István Stevet, Nádasdi László az Őrmestert – és itt még vége sincs.
Ujj Mészáros Károly az elmúlt 12 évben 10 kisjátékfilmet rendezett, amely 14 díjat nyert 35 nemzetközi és hazai fesztiválon. A többi között két ízben elnyerte a MagyarFilmszemle Fődíját, legutóbb, 2008-ban az Alena utazása című kisfilmmel. Kb. 200 reklámfilmet is rendezett az elmúlt tizenöt évben. A Liza, a rókatündér az első nagy játékfilmje, amit igen alapos elő- és utómunkálatokkal, nagy igényességgel készített elő.
Nagyon fontos a film zenéje. Bármennyire hitelesen japánnak is tűnik föl minden, a számokat szöveggel és zenével együtt a produkciónak kellett megíratni és feljátszatni itthon, Magyarországon. Erre a munkára Tövisházi Ambrust kérték fel, aki végül öt dalt írt. Hármat maga énekelt fel ékes japánsággal, Balsai Móni énekli a vége-főcím alatt hallható dalt, szintén japánul. A film hatvanas-hetvenes évek zenei világát remekül megidéző aláfestő zenéket Csengery Dániel írta és hangszerelte. Külön dicséret ezért is. Az egyedülállóan stilizált és aprólékosan kidolgozott képi világ fotografálásaSzatmári Péteroperatőr, Hujber Balázs látványtervező és egy egész technikai stáb munkáját dicséri.
A Liza, a rókatündér 2015-ben Portugáliában, a Fantasporto fesztivál versenyprogramjában kezdi meg fesztivál-karrierjét, jelen lesz a Brussels International Fantastic Film Festival, a finnországi Helsinki Love & Anarchy Fesztivál, a csehországi Febiofest, és Japánban az Osaka Asian Film Festival versenyprogramjában is.
A 16 éven felülieknek megtekinthető film körül meglehetős nagy reklámkampány zajlik. Volt már róka örökbefogadás a Budakeszi Vadasparkban, karaoke-akció a film zenéjével, receptverseny, most pedig, a február 19-i bemutatót követően 20-án, pénteken este héttől a Cinema City Aréna moziban a közönség találkozhat a film alkotói közül Ujj Mészáros Károly rendezővel, Gubik Ági, Schmied Zoltán és Bede Fazekas Szabolcs színészekkel.