Az előző uniós ciklusban a magyar kormány gyakran kifogásolta, hogy nem lehetséges uniós forrásokat fordítani a lakóépületek korszerűsítésére. Ezzel indokolta, hogy 2008–13 között mindössze 25 milliárd forint jutott a lakossági energetikai beruházások támogatására.

Az új, 2014-ben kezdődött időszakban azonban az Európai Bizottság lehetővé tette a lakóépületek korszerűsítését az EU-s forrásokból. A magyar kormány a Brüsszelnek eljuttatott operatív programokban 450 milliárd forintnyi forrást különített el energetikai korszerűsítésekre – köztük a lakóépületek felújítására. Lázár János nyilatkozata alapján mindez most hirtelen változni látszik.

Tudni kell, hogy a lakóépületek fogyasztják el Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (kb. 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát. A közintézmények energiafogyasztása ennek mindössze töredéke, azon egyszerű oknál fogva, hogy a 2,7 millió lakóépülethez képest a középületek száma igen csekély, mindössze néhány ezer.

Nem véletlen, hogy az idén elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában a kormány a lakóépületekben 38 PJ megtakarítást tűzött ki 2020-ig, a középületekben mindösszesen 1,6 PJ-t. A kormány által elfogadott számítások szerint a lakóépületekben sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületekben: előbbiben 1 PJ energia megtakarítása átlagosan 42 milliárd forintba, utóbbiban 95 milliárd forintba kerül.

A háztartások évek óta várják a beígért, ámde folyamatosan csúszó uniós támogatási programok megjelenését. Felmérések szerint a magyar lakosság 85%-a semmilyen megtakarítással sem rendelkezik. Ez a nagy többség önerőből nem tudja korszerűsíteni ingatlanját, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11%-a venne fel hitelt a beruházáshoz.

Érthető, ha az állam azt várja, hogy a háztartások is áldozzanak otthonuk felújítására. Ugyanakkor ugyanilyen jogos igény a lakosság részéről, hogy az állam is támogassa a hatalmas épületállomány korszerűsítését, hiszen ennek révén csökken az ország energia- és importfüggősége, javul a külkereskedelmi mérleg, és tízezrek juthatnak munkához vidéken is – ráadásul uniós pénzből.

A lakóépületek energetikai felújítása a nemzet érdeke. Ez a valódi rezsicsökkentés.