A kongresszust megelőző sajtótájékoztatón dr. Túry Ferenc, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének igazgatója felidézte dr. Kopp Mária, a nemzetközi tekintélyű magatartás-kutató emlékét, akinek kulcsszerepe volt a kongresszus előkészületeiben. A professzor szólt arról, hogy a biológiai és pszichológiai tudományok sosem voltak ilyen közel egymáshoz. A genetika tudománya is óriási fejlődésen ment keresztül. Ma már elfogadott tény, hogy a DNS-eket befolyásolja az életmód, a viselkedés, az aktivitás hatása is. Ez fokozza a magatartás-tudomány jelentőségét.
A magatartás-tudomány olyan tudományág, amely a holisztikus egészségszemléletet közvetíti, a betegség(ek) kialakulásában és gyógyításában, kezelésében is kiemelt figyelmet fordít a lelki, társadalmi, kapcsolati folyamatokra.
A 21. század társadalmának egészségi állapotát szem előtt tartva, a magatartás-orvoslás önálló tudományágként, a szomatikus orvoslás társaként vizsgálja azokat a társadalmi, pszichés tényezőket, környezeti hatásokat, amelyek meghatározó szerepet játszanak a nagy, népegészségügyi jelentőségű megbetegedések kialakulásában és lefolyásában.
A modern orvostudományban a magatartási tényezők vizsgálata és szerepe a különböző betegségek megelőzésében és kezelésében egyre fontosabbá válik, hiszen világszinten egyre nagyobb kockázatnak számítanak a nem megfelelő viselkedési minták, a helytelen életmód, a káros szenvedélyek. A legtöbb krónikus megbetegedés (például a szív- és érrendszeri betegségek) hátterében ma már tudományosan is bizonyított a lelki tényezők, a stressz, a megküzdés, az élethelyzetek változásának a szerepe. A lelkiállapot és az immunrendszer működésének kapcsolatát szintén tudományos eredmény bizonyítja.
Túry professzor elmondta: a pszichológia eszközeivel lehet segíteni a testi bajokon.
A magatartás-tudományi világkongresszus témakörei rendkívül széles tudományterületet foglalnak magukba: a kardiológia, a cukorbetegség, a daganatgyógyászat magatartás-tudományi vonatkozásai, a táplálkozás és az életmód, a HIV-kutatás, a munkahelyi stressz, az öregedés, a legújabb kutatási módszerek, az internetes alapú beavatkozások egyaránt a program részét képezik.
A kongresszuson bemutatandó svéd felmérés a kognitív viselkedésterápia kiújuló kardio-vaszkuláris eseményekre gyakorolt hatását vizsgálta szívbeteg páciensek körében. A vizsgálat idején 362, hetvenöt évesnél fiatalabb olyan férfit és nőt vizsgáltak, aki a múlt tizenkét hónapban a szívet érintő megbetegedésen esett át. A résztvevőket két csoportra osztották, az első csoport csak hagyományos terápiában, a második csoport a hagyományos kezelés mellett kognitív viselkedés-terápiában – egy éven keresztül húsz, két-kétórás stresszkezelő foglalkozás! – is részesült. Az eredmények szerint a viselkedés-terápiában részesült csoportban 41 százalékkal volt alacsonyabb az újabb, kevésbé súlyos, vagy nem halálos szívproblémák kialakulása, az újbóli akut infarktusok bekövetkezésének csökkenése elérte a 45 százalékot.
A budapesti világkonferencián a Semmelweis Egyetem munkatársai egy hét éve útjára indított magyarországi programon keresztül mutatják be a stresszkezelés hatékony és fenntartható módszereit. Az Egyesült Államokban kidolgozott és a magyar körülményekhez adaptált Wiliams Életkészségek (WLS) Program részeként egyszerű, a mindennapokban jól alkalmazható stresszkezelő stratégiákat és kommunikációs technikákat sajátíthatott el a már több mint 2500 résztvevő.
Az 1990-ben alapított International Society of Behavioral Medicine – a világ magatartás-tudósait összegyűjtő nemzetközi társaság – 2014–16 közti időszak elnökének választották dr. Stauder Adrienne-t, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének docensét.
