Fehér ruhába öltözött nők százai tüntettek vasárnap délután a Budai Várban a múlt heti rendőri brutalitás ellen; a státusztörvény miatt demonstráló diákokkal szembeni rendőrségi akció ellen tiltakoztak. A tüntetőket az egykori karmelita kolostor előtt ezúttal nem rohamrendőrök fogadták, a Sándor-palota előtt pedig többnyire rendőrnők néztek velük farkasszemet. A fehér ruhások virágot is vittek, amit a rendőrnők nem vettek át, így az adományozók a lábuk elé helyezték a csokrokat. (A nyitó kép forrása: www.hvg.hu.)

Anyák napján kínos lett volna, ha könnygázzal és gumibottal oszlatják a tiltakozókat, mint tették azt a legutóbbi tüntetésen. A résztvevőket a szervezők – a Magyar Anyák és a Tanítanék mozgalom – a Facebookon hívták a tüntetésre, mert, mint írták, „mélységesen felháborít minket, hogy a gyerekeinket gumibottal, könnygázzal és fogva tartással bünteti a hatalom, azért, mert kiállnak az oktatási rendszer szétverése, kivéreztetése ellen. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy bántják a gyerekeinket.”

A szerdai rendőrségi brutalitás miatt nagy volt a felháborodás, igaz, nem mindenki értett egyet a tiltakozókkal, sőt, olyanok is akadtak, akik jogosnak érezték a Magyarországon egyelőre szokatlannak számító durva rendőri fellépést. Szalóki Ágnes népdalénekes például sokak meglepetésére és megrökönyödésére a következőket írta a Facebookon: „Szerintem tök oké, hogy néhány kordonbontót lefújtak könnygázzal az egytől egyig sorszámot viselő rendőrök…Az arányérzékem azt súgja, hogy az ellenzékiek mostani jajongása kissé túltolt. Akkor viszont nagy volt a hallgatásuk.”

Még szerencse, hogy nem ajvékolást, csupán jajongást írt a művésznő. Akinek a mondataiban az „akkor” a 2006-i eseményekre vonatkozott. Sokan igyekeznek – így Szalóki művésznő is – egyenlőségjelet tenni a 2006. szeptemberi és októberi „sajnálatos események”, valamint a mostani tüntetések közé, ám ez a párhuzam nem csupán mesterkélt, hanem múltmásításként is értelmezhető. Nem kívánjuk feleleveníteni, hogy mi történt 2006-ban, akit érdekel, nézze meg az akkori eseményekről készült képsorokat. (Ne a sajátosan szerkesztett, néhol manipulált felvételeket, amelyeket a kormányhoz közeli tévékben mutatnak, hanem az eredetieket.) Akkor a sokak szerint a Fidesz által felheccelt tömeg támadt a rendőrökre, tört, zúzott, fosztogatott. Minden olyan megállapítás, amely párhuzamot von a 17 évvel ezelőtti és a mostani események közé, hamis és kizárólag arra szolgál, hogy elmossa a mostani rendőri fellépés brutalitását.

A Magyar Anyák és a Tanítanék hívására megjelent fehér ruhás nők minden tiszteletet megérdemelnek. Más kérdés, hogy a kiállásuknak lesz-e, lehet-e eredménye. Orbán Viktor kormánya már számos esetben bizonyította ugyanis, hogy csak az erőből ért, a tárgyalási szándék és a megegyezésre való hajlandóság az ő szemükben nem erény, hanem a gyengeség jele. Láthattuk ezt a pedagógusok esetében, akikkel mind ez ideig érdemben nem tárgyaltak, de ugyanez történt az orvosokkal is, akiknek a tiltakozására Orbán Viktor azzal válaszolt, hogy egyetlen tollvonással csorbította a kamarájuk jogköreit.

A tanároknak, az orvosoknak, a megvert és könnygázzal lefújt gyerekek szüleinek, akik nem harcra, hanem együttműködésre szocializálódtak, változtatniuk kellene a harcmodorukon. Fel kéne végre fogniuk, hogy Orbán nem érvekkel, hanem széklábbal a kezében tárgyal, vele nem lehet vitatkozni, mert mire az első érv elhangzanék, ő addigra már tucatnyi tockost és sallert kiosztott.

A történet mindenesetre folytatódik: a Várban vasárnap tüntető magyar anyák, akiknek többsége életkorukból következően bizonyára a múlt hét szerdáján könnygázzal lefújt, gumibottal megvert, majd fogva tartott gyerekek szüleinek generációjából került ki, május 19-én folytatják a tiltakozást.