A dohányzás egészségügyi és gazdasági következményei világszerte és Magyarországon is riasztóak. Statisztikai adatok[1] szerint a világon egymilliárd ember dohányzik, azaz a Föld lakosságának több mint 13,5%-a. Ez az arány Magyarországon magasabb: a teljes lakosság 29%-a dohányzik. A nemek arányát illetően elmondható, hogy a férfiak egyharmada, a nők negyede dohányos.[2] A dohányzás következtében évente világszerte 5 millió ember veszti életét, s további 600 000 ember a passzív dohányzás miatt hal meg.
Régebben dohányosok és nem dohányosok egy légtérben dolgoztak, s ez rengeteg konfliktust eredményezett. A dohányosok kiközösítve érezték magukat, a nemdohányzók pedig kénytelenek voltak elviselni a cigarettafüstöt, a passzív dohányzást, amely ugyancsak káros az egészségre. Az áldatlan állapot 2012 januárjában szűnt meg: azóta törvény tiltja a dohányzást zárt térben és a munkahelyeken.
A dohányfüst nélküli környezet megteremtése végett a dohányosok kiszorultak az éttermekből, iskolákból, egészségügyi intézményekből és a munkahelyekről. A rendelkezés értelmében általában az irodaházak előtt alakítottak ki számukra kisebb területeket, ahol rágyújthattak. Mi ennek a következménye?
A dohányosok társasági eseményként élik meg, ha lemennek az irodaépület elé cigarettázni, esetleg egy kávé vagy édesség kíséretében. A tervezett egy szál cigaretta helyett a társaság, a beszélgetés kedvéért rágyújtanak a második, esetleg harmadik szálra is, így máris többet szívnak, mint tervezték. A cigarettázáshoz pozitív élmény kapcsolódik – a szünet, feltöltődés, beszélgetés; a káros következményekre ilyenkor kevésbé figyel a dohányos.
A munkahelyi dohányzás új formája azonban újabb konfliktusokat szülhet: a nem dohányzók jogosan nehezményezik a munkaidő alatti, sorozatos cigarettaszüneteket. Az erős dohányosok esetében napi sokszor tíz perc is lehet a munkaidő kiesés.
Előfordul az is, hogy nemdohányzók csatlakoznak az épület előtt füstölgőkhöz, így bár önszántukból, de passzív dohányossá válnak, érintve ezáltal a dohányzás minden következményével. Jó, ha tudjuk, hogy a szervezetbe passzívan bejutó dohányfüst éppúgy tele van mérgekkel, mintha mi magunk szívtuk volna el a cigarettát.
A munkahelyi dohányzás veszélyes: a közös „füstölgés” a kollégákkal kellemes és érdekes élmény formájában még erősebb kötődéssel járhat a dohányzás iránt.
A füstmentes nap jó ok és alkalom lehet a dohányzásról leszokás megkezdésére. Ne feledjék, pofon egyszerű a módja: nem kell rágyújtani a következőre!
