…elnökválasztás okozta kiszámíthatatlanságig negatív kockázatok halmozódását eredményezik – írja a többi között Katona Tamás kandidátus, a közgazdaság-tudomány habilitált doktora a lapunk rendelkezésére bocsátott legfrissebb elemzésében.
A magyar gazdaság ez évi fejlődése lényegesen elmarad a várakozásoktól – állapítja meg a szakember. A múlt években az uniós források erőltetett ütemű felhasználása viszonylag gyors növekedést eredményezett, ami meghaladta ugyan az Európai Unió, de nem érte el a térség országainak bővülési dinamikáját.
A Központi Statisztikai Hivatal a legutóbbi adatközléssel egyidejűleg felfelé módosította az előző évek GDP-volumenindexeit. Így a 2011. évi GDP-adatot 1,7%-ról 1,8%-ra, a 2012. évi csökkenést –1,7%-ról –1,6%-ra, a 2013. évit 1,9%-ról 2,1%-ra, a 2014. évit pedig 3,7%-ról 4%-ra módosította. A korrekciók megfelelnek a szokásos statisztikai felülvizsgálati gyakorlatnak, noha a két évvel ezelőtti adat 0,3 százalékpontos emelése kicsit magasnak látszik. Az idei előző negyedévek nyers adatait 0,2 százalékponttal, a naptárhatás kiszűrésével számított adatokat 0,3 százalékponttal emelte meg a KSH, szintén a szokásos felülvizsgálat részeként.
Az idei harmadik negyedévben a bruttó hazai termék volumene – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – 0,2%-kal nőtt az előző negyedévhez mérten, a nyers adatok szerint 2%-kal, naptárhatás kiszűrésével korrigált adatok szerint 1,8%-kal, az Európai Unióban általánosan használt szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint mindössze 1,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
A sokféle adat között az érdeklődő nem könnyen igazodik el. Ugyanakkor a módszertani pontosságnak mindegyik variációban fontos szerepe van. Megkönnyíti az áttekintést, ha az adatok használója valamelyiket tekinti mérvadónak, és ezt alkalmazza az összehasonlításoknál. Természetesen a nyers adat erre a célra csak igen korlátozottan használható, mert ez nem veszi figyelembe két időszak eltérő sajátosságait, így például a munkanapok számát vagy a szezonális hatásokat. (Nem érdemes összehasonlítani a nyári és a téli időszak építőipari termelését, vagy a decemberi és a januári kiskereskedelmi forgalmat). Így nem kifogásolható, ha a GDP-adatoknál akár a naptárhatás kiszűrésével, akár a szezonálisan és naptárhatással korrigált adatot tekintik mérvadónak. Az Eurostat az utóbbit veszi alapul, ezért célszerű ennek az alkalmazása, hiszen ez alapozza meg az egyes tagországok gazdasági teljesítményének homogén adatok alapján történő összehasonlítását. Tehát a relevánsnak tekintett adat kiválasztásában a statisztikusnak bizonyos szabadságfoka van.
Csakhogy a KSH a harmadik negyedéves előzetes GDP-adatok közlésénél ezen jócskán túllépett. A közzétett jelentésben két szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatot közöl, az egyiket, a szokásos módszertannak megfelelőt, amit kiegyensúlyozottnak nevez, és a bruttó hazai termék már ismertetett 1,4%-os emelkedését mutatja, valamint egy másikat, amit kiegyensúlyozás előttinek nevez, és a GDP 1,8%-os növekedését adja a harmadik negyedévre az előző év azonos
időszakához képest. A KSH jelentése ehhez hozzáteszi, hogy „a valós gazdasági folyamatokat ebben az évben kivételesen a kiegyensúlyozottnál jobban reprezentálják a kiegyensúlyozás előtti adatok”.
Ezt az eljárást a módszertan nem teszi lehetővé. A statisztikában lehet eltérő módszereket alkalmazni, de mindig előre kell meghatározni a követendő eljárást, majd ennek alapján kiszámítani a statisztikai mutatószámokat.
A KSH ezúttal egészen mást tett: a már kiszámított részadatok ismeretében választotta ki az alkalmazandó módszert. Ez a megoldás éles ellentétben áll a statisztikai etika elemi szabályaival, ilyet statisztikus nem tehet. Az alapot valószínűleg az adta, hogy a módszertani leírás szerint a már korrigált negyedéves adatokat bizonyos lépésben egybe kell vetni az éves adatokkal, és az összhang céljából újraarányosításra lehet szükség, de utólag. Lényegében a munkafolyamat egyik belső lépését emelték publikálási szintre abból a célból, hogy kedvezőbb adatot közölhessenek.
Nem zárható ki, hogy a KSH vezetői igyekeztek valamiféle kormányzati elvárásnak megfelelni. Csupán remélni lehet, hogy ez csak egyszeri kisiklás a statisztikai szolgálat tevékenységében, noha sajnálatosan az ilyen – igaz ennél lényegesen kevésbé veszélyes – jelek már eddig is láthatóak voltak.
A KSH adatközlésének ritkán előforduló eleme, hogy minden metódus szerint a harmadik negyedévi, az első félévi és az első háromnegyedévi GDP volumenindexek megegyeznek, azaz az év eddig felmért időszakában a bruttó hazai termék nyers adatok szerint 2%-kal, naptárhatás kiszűrésével 1,8%-kal, szezonálisan és naptárhatás kiszűrésével – kiegyensúlyozás előtt – ugyancsak 1,8%-kal, az elfogadott módszertan szerint számolva 1,4%-kal haladja meg az egy évvel azelőttit. A KSH természetesen ezt az utóbbi adatot közölte az Eurostattal, és ez az adat szerepel a statisztikai főigazgatóság honlapján. (Két évvel ezelőtt egyszer már előfordult, hogy a KSH a hazai publikációban nem ugyanazt az adatsort közölte, mint amit az Eurostat részére elküldött: a jövedelmi szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők akkor valóban tragikus adatait igyekeztek szépíteni.)
Az eltelt három negyedév gazdasági teljesítménye megerősíti: a bruttó hazai termék ez évben legfeljebb 2%-kal emelkedhet. A negyedik negyedév feltehetően erősebb növekedést hoz majd, de ez éppen a jelzett ütem eléréséhez lehet elegendő. Megjegyzendő, hogy a Magyar Nemzeti Bank szeptember végén közzétett inflációs jelentésében még 2,8%-os idei gazdasági növekedést prognosztizált, a jövő évben 3%-os GDP-növekedést vár. A kormány pedig egyenesen már erre az évre is a bruttó hazai termék 3%-os emelkedését vetítette előre.
Az elemzés teljes terjedelmében itt olvasható, tessék kattintani!