Magyar hajléktalan migránsokat is gyámolít a bécsi Caritas

Elmondta, hogy idehaza egész életében dolgozott, legutóbb 30 éven át egy büfében. Nagyjából 60 ezer forintot keresett, abból nem tudta fizetni a gyerekei iskoláztatását, áttelepült hát Ausztriába. Bécs városa különben úgy döntött, hogy télen senkinek sem kell az utcán aludnia, ezért az eddigi 600-ról 900-ra növelték a hajléktalanok számára fenntartott hálóhelyek számát. A Caritas vezetője úgy gondolja, majd kiderül, hogy elég lesz-e ennyi ágy.

Józsi úr Ursula asszonynak segít a tisztaruha-kiadásban. (Kép: KURIER/Gilbert Novy)

The Daily Telegraph vezércikke úgy véli, nem kell kétségbe esni amiatt, hogy a brit uniós tagság feltételeinek újratárgyalását csak a februári csúcsértekezleten veszik napirendre, mert a párizsi merényletek és Szíria miatt a biztonság most mindennél fontosabb téma. A hirtelen fókuszváltás ugyanis esélyt kínál Cameron számára, akinek az a legvitatottabb követelése, hogy a Kelet-Európából érkező uniós munkavállalók csak négy év után részesüljenek szociális ellátásban a szigetországban. A visegrádi államok már jelezték, hogy ez ügyben elutasítanak mindenféle hátrányos megkülönböztetést polgáraik számára…

A német kancelláriaminiszter bírálta Kelet-Európa több államát, köztük Magyarországot, Lengyelországot és a balti köztársaságokat, amiért egyáltalán nem akarnak befogadni menekültet, vagy csak nagyon keveset – tudósít a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Altmeier azt hányta a szemükre, hogy kivonják magukat az Európával szemben vállalt felelősség alól, ám hozzátette, hogy Berlin ezt nem fogja tudomásul venni.

Arról is beszélt, hogy meg kell fontolni, érdemes-e hosszadalmas tárgyalásokba bonyolódni a menedékkérők elosztása ügyében, vagy inkább azokkal az országokkal közösen kell megoldást találni, amelyek nyitottak a kvótára. Ugyanakkor a koalíciós partner CSU elnöke továbbra is nyomás alatt tartja Merkelt. Seehofer sürgette, hogy a kancellár az év végéig a saját eszközeivel szorítsa vissza a menekültáradatot, ha addig nem hoznak eredményt a nemzetközi intézkedések. 

A Die Welt a Politico brüsszeli irodavezetőjének írását közli. Florian Eder nem lát ellentmondást abban, hogy Orbán Viktor tegnap még kerítést húzott az ország köré, ma viszont már a szabad utazás megmentőjeként lép fel.

A vendégkommentár szerzője rámutat: itt a nemzeti érdekek által vezérelt hatalmi politikáról van szó. A magyar miniszterelnök és „Schengen barátai” bizonyosan nem akarják ugyan, hogy bárki ellenőrzés nélkül beutazzék az országukba, de a minden vizsgálat nélküli tranzitban nagyon is benne vannak.

Közben a német kancellár kényszerintézkedésekkel fenyegetőzik, ha valaki nem működik közre a menekültek elosztásában. A schengeni szabályok felfüggesztése pl. alkalmas lehet arra, hogy végre rávegye a görögöket a külső határok védelmére.

Merkel emellett arra is hajlandó, hogy a keleti-európaiakat – a polgárokat és nem a kormányokat! – a belső határok ellenőrzésével dühítse. De éppen az Európai Tanács elnöke volt az, aki megmutatta, milyen is egy hatalompolitikai fordulat. Saját országában az új kormány szabadulna ugyan tőle, ám Tusk váratlanul keményvonalasként lépett fel az unió intézményeiben, amikor veszedelmesnek nevezte Merkel látásmódját.

Az orbáni Kelet-Európa ily módon megbízható emberre talált Brüsszelben. 

Az Európai Bizottság alelnöke megerősítette, hogy hamarosan szír menekülteket telepítenek át Törökországból, de mint mondta, itt nincs szó semmilyen titkos megállapodásról – írja a Der Standard.

Előzőleg Orbán Viktor azt közölte, hogy bármelyik pillanatban jöhet 500 ezer ember, erről szerinte a színfalak mögött állapodott meg Merkel és Erdogan. Timmermans ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a leginkább érintett államok a múlt heti EU–török-csúcs előtt valóban egyeztettek a kérdésről, de konkrét számokat nem vitattak meg. A politikus egyben védelmébe vette, hogy a schengeni térségen belül több ország is visszaállította a határellenőrzést, köztük a németek és az osztrákok. Azzal érvelt, hogy a lépésre lehetőséget nyújt a közös határkódex, de arra ügyelni kell, hogy ne lépjék túl a két évben megszabott időkorlátot.

Az osztrák–német–benelux részvétellel létrejövő esetleges mini Schengent viszont elutasítja Timmermans. Szerinte inkább közösen kell ügyelni az EU külső határaira. 

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!