A „Magyarország köztéri galéria” révén egy hónapon át osztrákok és Bécs, különösen pedig a Hofburgot fölkereső sok százezer külföldi ismerkedhetnek meg az ízlésesen megkomponált, tömören, németül, magyarul és angolul megfogalmazott magyarázatokkal ellátott képek révén hazánkkal, történelmünkkel, tudományos, kulturális eredményeinkkel, idegenforgalmi kínálatunkkal.
Miként a köztéri kiállítást megnyitók szavaiból kiderült, a galériának többszörös apropója is volt: hazánk soros EU-elnöksége, Ausztria és Magyarország szoros történelmi kötődése és az idén 200 éve született Liszt Ferenc előtti közös tisztelgés. Elismerendő a bemutató tervezőinek és kivitelezőinek fegyelmezett igyekezete,
elkötelezettsége aziránt, hogy a közhelyeket elhagyva, eredeti módon, két-három mondatban, szuggesztív képekkel mutassák be Magyarország kiemelkedően gazdag kulturális és történelmi örökségét, idegenforgalmi kincseit, látványosságait, kínálatát, és hangsúlyosan azt, hogy mit ad(ott) országunk Európának, a világnak. Elhangzott a ma délutáni kiállításmegnyitón, hogy ez a köztéri galéria az egyik záróeseménye az ausztriai magyar külképviseletek (nagykövetség, Magyar Turizmus Zrt. és Collegium Hungaricum) példás igyekezettel megvalósított „Ungarn am Ruder” (Magyarország a kormányrúdnál) című rendezvénysorozatának. A tizennyolc poszteren látható a többi között a kontinens elsőként megépült kéregvasútja, a Kisföldalatti; a gödöllői kastély és kedves vendégéről, Sisiről elnevezett Erzsébet-híd, amely eredeti formájában (kis híján 110 esztendővel ezelőtt) a világ leghosszabb kábelhídja volt; az Eiffel-iroda által tervezett látványos Nyugati-pályaudvar, a „Nobel-díjas” pirospaprika…
Kovács Balázs, a Magyar Turizmus Zrt. bécsi képviseletének vezetője a köztéri galéria megnyitására meghívott magyar újságíróknak a többi között elmondta: a Bank Austria és a Statistik Austria legfrissebb elemzései szerint az
idén is Magyarország számít az egyik legkedvezőbb ár–érték-arányú turisztikai célországnak, ahol a legtöbbet ér az osztrákok nyaralásra szánt pénze. Az idén Magyarországon csaknem másfélszer több turisztikai szolgáltatást lehet vásárolni ugyanannyi pénzből, mint Ausztriában; az Ausztriában megkeresett minden száz euró 138-at ér, ha Magyarországon költik el. Vásárlóérték-paritáson számítva másfélszer több turisztikai szolgáltatást tudnak vásárolni az osztrákok nálunk, mintha otthon költenék el ugyanezt a pénzt. A Bank Austria Urlabseuro-listáján hazánkat egyedül Törökország előzi meg (143), s olyan kedvelt turisztikai célországokat hagyunk magunk mögött, mint Horvátország (137), Görögország (107), Franciaország (102) és Olaszország (99). Tekintettel arra, hogy egybehangzó felmérések szerint az osztrákok számára nyaralási célpontjuk kiválasztásánál elsőrendű szempont a kedvező ár–érték-arány, így a turisztikai főidény előtt közzétett „elfogulatlan és pártatlan” számítások igen biztatóak az Ausztriából várható vendégforgalmunk idei alakulását tekintve is.
Az Ausztriából hazánkba irányuló turisztikai forgalom a múlt években töretlen növekedést mutat. A gazdasági válság, az erőteljes osztrák belföldi kampány ellenére 2009-ben és 2010-ben nőtt az érdeklődés hazánkidegenforgalmi kínálata iránt. Tavaly minden eddiginél több osztrák vendégéjszakát regisztráltak a hazai kereskedelmi szálláshelyek, ahol 268 ezer osztrák vendég 742 ezer vendégéjszakát töltött el. Figyelembe véve, hogy az osztrák piac esetében a végleges statisztikai adatok az előzetesnél mintegy 10-12 ezer vendégéjszakával magasabbak, így becslések alapján az éjszakázások száma tavaly meghaladta a 750 ezret, amely – az összehasonlítható mutatók alapján – minden idők legjobb, Ausztriából érkező vendégforgalmának számít.
Célszerű lenne – jegyezte meg a szakember –, ha a magyarországi fogadóhelyek az eddiginél pontosabban vezetnék a statisztikát, és a németül beszélő vendégeket állampolgársági illetőségük szerint jegyeznék föl a statisztikájukba. „Meggyőződésem, hogy ezáltal legalább tíz–tizenkét százalékkal finomodnék az osztrák statisztika” – mondta Kovács Balázs képviselet-vezető.
Ausztria hazánk második legnagyobb turisztikai küldőpiaca, ahonnan az éves turisztikai költés a múlt évek átlagában 90 milliárd forintra tehető. Magyarország a rövidebb szabadságolások számára dobogós célország az osztrák turisták számára, akik főleg az egészségturisztikai szolgáltatásokat és kulturális programokat keresik nálunk. Elmondta még, hogy a Magyar Turizmus Zrt. a mostaninál sokkal több osztrák fiatalt szeretne megnyerni Magyarország fölkeresésére, magyarországi tartózkodás céljából.
A ma megnyílt köztéri galéria után két hétig „Hungary Beach” néven Magyarország lesz a vendég a bécsiek kedvenc szórakozóhelyén: a Herrmann Strandbár köré épülő strandon és rendezvényhelyszínen, a Duna-csatorna partján, ahol fiatalok ezrei számára érdekes magyarországi turisztikai programokat és attrakciókat is kínálnak. Ugyancsak ezekben a napokban rendezik meg Linzben és Salzburgban a magyar napokat az EU-elnökség és a Liszt-év alkalmából.
A Magyarországot népszerűsítő-bemutató köztéri turisztikai kiállítás helyszínét a Bécset járó honfitársaink igen nagy része jól ismerheti. A Hofburg, azaz a császári palotaegyüttes meglátogatásának egyik kiindulópontja a Michaelerplatz, ahonnan a Mihály-kapun át a Ferenc József megbízásából 1888-ban épített Mihály-szárnyba (Michaelertrakt) léphetünk. Az emlékekben gazdag tér legértétekesebb épülete a VI. Lipót babenbergi herceg által 1221-ben alapított Szt. Mihály plébániatemplom. Katakombáiban a különleges klimatikus körülményeknek köszönhetően az oda temetettek mumifikálódtak; 1631–1784 között mintegy négyezren leltek ott végső nyugalomra.
Még ma is több száz, részben virágokkal és halálfejekkel kifestett koporsó és mumifikálódott test látható ott, nem kevesen barokk öltözetben, parókában. A kripta leghíresebb halottja Pietro Metastasio, Haydn ismerőse és a Mozart-operák librettistája. És ha már Mozart meg zene: a Michaelerkirchében (Mihály-templomban) tartották nem sokkal Mozart halála után, 1791-ben a mester legutolsó művének, a Rekviemnek az ősbemutatóját. Ott orgonált a 17 éves Haydn 1749-ben, aki a közelben, a Michaelerhaus (Mihály-ház) egyik padlásszobájában lakott 1750–55 között a híres karmester, Nicola Porpora alkalmazottjaként és tanítványaként – ma már elképzelhetetlen szegénységben. „Féregrágta zongorámon játszhattam, és nem irigyeltem semmilyen király boldogságát.”
A Michaelerplatz volt a mai német himnusz ősbemutatójának a helyszíne is. A Hofburg (császári palota) Mihály-kapujától balra emléktábla tudatja az arra járóval, hogy 1888-ig ott állt a Burgtheater (Várszínház), amelyben 1797. február 12-én II. Ferenc császár születésnapja alkalmából hatalmas sikerrel mutatták be Haydn császári himnuszát. Dallama 1918-ig („Isten óvja Ferenc császárt“), majd 1929–38 között („Végtelenül légy áldott“) Ausztria himnusza is volt. Hoffmann von Fallersleben szövegével „Deutschlandlied“-ként (Németország-dal) vált ismertté, harmadik versszakát („Egység, igazság és szabadság a német hazának“) ma nemzeti himnuszként éneklik a Német Szövetségi Köztársaságban.
Húsz évvel ezelőtt a Michaeleplatzon római település maradványaira bukkantak, ma bárki megtekintheti a kiválóan konzervált romokat.
A tér 20. századi érdekessége még a Loos-ház (ma a Raiffeisenbank központja); tervezője Adolf Loos (1870–1933) osztrák–csehszlovák építész/építészteoretikus, a közép-európai modern építészet úttörője volt. Loosról dr. Kubinszky Mihály soproni egyetemi tanár írta az eddig talán legteljesebb, magyar nyelvű monográfiát 1967-ben. A Loos-házról tudni illik, hogy éppen az idén 100 éves.
