Magyar kórház – Korea

A magyar kormány kezdeményezésére még 1950-ben a magyar dolgozók által „felajánlott” összegekből egy hadikórház felállítását határozták el, amelyet Rákosi Mátyásról, az (akkor már egyetlen)  párt főtitkáráról neveztek el. A kórházat az 1953. évi fegyverszüneti megállapodásig az Országos Béketanács tartotta fenn, majd ezután az Egészségügyi Minisztérium éves költségvetési tervében szerepelt, ebből fedezték a kórház berendezését, felszerelését, műszer- és gyógyszerszükségletét, valamint a magyar egészségügyi személyzet kiutaztatásának költségeit.

A Rákosi Mátyás Kórházban 1950–57 között nyolc orvos-egészségügyi csoport váltotta egymást, az intézményt többször kibombázták. Néhány költözést követően, a háborút lezáró fegyverszünet után 1954-ben áttelepült Szorivonba, ott még három évig működött, kifejezett phenjani kérésre. (Külön történet, hogy a románok is kórházat küldtek Koreába, a személyzetét erdélyi orvosokból verbuválták, így azok tudtak kommunikálni a magyar kollégákkal, a felügyelő céllal kirendelt román „specialisták” rémületére…)

A szocialista országok által a háború idején létesített kórházak közül a magyar most is működik. A kórház kertjében felállított kőoszlop emlékeztet a magyar egészségügyi csoport áldozatos tevékenységére. Az emlékoszlop a koreaiak szerint „a magyar és a koreai nép örök barátságának a szimbóluma”.

A magyar Baptista Szeretetszolgálat vezetői, Szenczy Sándor elnök (képünkön) és dr. Szilágyi Béla főigazgató 1998-ban jártak először Észak-Koreában. Az adományosztást a régi magyar kórházi kapcsolat felelevenítése tette lehetővé.

Felkarolták a szorivoni (angol átírásban Sariwon) árvaházat és a gyermekotthont, ahol 180–180 gyermekre fűtés és élelem hiányában gyakorlatilag a halál várt. Éppen 10 évvel ezelőtt a Baptista Szeretetszolgálat kénytelen volt befejezni a „Fogadj örökbe!”-programon keresztül Észak-Koreába irányuló támogatások gyűjtését, egyes intézmények támogatását azonban Phenjan továbbra is engedélyezi. 

Köszönöm a magyar baptistáknak, külön Kolozs Nagy Jánosnak a segítséget. (A szerző)