… függetlenségének megcsorbítása okán. S Budapest szinte azonnal Varsó segítségére sietett. Ami a legjobbkor jött, hisz’ ha a 28 tagállam nem egységes a büntető intézkedésekben, akkor azokat nem róhatják ki a tagállamokra.Márpedig a magyar vezetés közölte, hogy nem szavazza meg a lengyelek elleni szankciókat. Az Európai Bizottság úgy látja, az egységes Európa szétesésével fenyegető szövetség formálódik, amit nem lehet nem komolyan venni. Majd összeszedi azokat a pártokat, amelyek mind-mind az unió egységének megbontását idézték elő: kezdve a sort Marine Le Pennel, folytatva a holland Wildersszel, és idesorolja a cikkben az olasz Öt csillagot és az Északi Ligát, akárcsak a spanyol Podemost és a görög Szirizát, és végül a lengyel Jog és Igazságosság meg a magyar kormánypártot.
Az euroszkeptikus tábor erősödése azonban még inkább arra sarkallja Brüsszelt, hogy újabb megoldásokon törje a fejét az uniós egység visszaállítása végett. A Szputnyik Hírek nemzetközi kiadása ehhez még hozzáteszi: ha Varsó és Budapest egyezteti közös lépéseit, az az uniós intézményrendszer történetében az egyik legkomolyabb válsággal fenyeget.
Az ukrán Kommentaria lap arról számol be, hogy Magyarország 50 millió eurós hitelt ad Ukrajna számára. A szerződést áttekintve az ukrán kormány most hagyta jóvá a megállapodást, amit a pénzügyminisztérium közleménye ismertet. A tervek szerint a két országot összekötő, határhoz közeli útjavításokat és útépítést támogatja a hitelszerződés keretében a magyar kormány. A kamatmentes hitelt törlesztésére 18 évet kapott Kijev.
A Deutsce Welletől kezdve a Bloombergen, a France 24-en át egészen a Chicago Tribune-ig, az USA Today-ig a vezető sporthírek között szerepel a Reuters és az AP hírügynökségi jelentésére hivatkozva, hogy Orbán – találkozva a Tarlós Istvánnal és a MOB elnökével – döntött. Eszerint a kormány támogatja a 2024-i olimpia pályázatának a visszavonását. Hamburgot és Rómát Budapest követte a visszavonások sorában, így Los Angeles és Párizs marad versenyben. A Bloomberg idézi azt is, hogy a szétforgácsolódott ellenzék egységes volt az olimpiai népszavazás kérdésében, a Momentum kezdeményezésére pedig együtt gyűjtöttek össze jó félmillió aláírást a referendum megtartásának szükségességéről. Az eredmény nagy pofon most Orbán Viktornak a 2018-i választások előtt. A Momentum elárulta azt is, hogy az olimpiát szimbolikus ügynek tekintette a kormány megdöntésének célzatával.
Az argentin Ámbito ehhez még hozzáteszi az ellenzéki indoklást is: az esetleges korrupció miatt nem bíztak a pályázat eredményességében. A portál megjegyzi, az európai országok között a korrupciós mutató az egyik legmagasabb Magyarországon.
A The New York Times Fekete-Győr Andrást is idézi, aki szerint modern kórházakra, egészségügyi ellátásra és az iskolák fejlesztésére, az oktatásra kellene fordítani az olimpia megrendezésére tervezett pénzt.
És ha már külföldi lapszemle, akkor a Politicot is idézem, amelyik Donald Trump lapszemléjét szemlézi, mazsolázza. Ebből kiderül, hogy az amerikai elnököt igyekeztek leválasztani twiterről, de hiába. Mivel a negatív hírek kerültek ki általában a 140 karakteres hírfolyamba, a kampánystábja igyekezett róla szóló pozitív híreket elé tenni. Online médiát nem nagyon olvas az elnök, a nyomtatott sajtóból tájékozódik, alapvetően a The New York Timesból, ahonnan sok jóra általában nem számíthat. Így igyekeztek őt rávenni az alternatív médiafogyasztásra is, a Breibart és például a Washington Examiner olvasására, hogy megnyugodjék. Hisz’ itt a híreket jobbára az ő szája íze szerint tálalják.
Arra is panaszkodott a stábja, hogy ha sokáig magára hagyják, akkor a tv előtt ül, és az sem tesz jót. Ráadásul a felesége sincs vele a Fehér Házban, aki lekötné az idejét. Ezek a twitterezésre nézve mind veszélyes órák. Így született meg a kongresszusi meghallgatás előtt álló Neil Gorsuch alkotmánybíróra vonatkozó, dehonesztáló megjegyzése is. Tanácsadóitól és asszisztenseitől végül megkérdezték, szeretik, ha twitterezik a főnökük, mire szarkasztikusan csak ennyit mondtak: Maga mit gondol?