A Magyar Vegyészeti Múzeumot 1963-ban a Nehézipari Minisztérium létesítette azzal a céllal, hogy korunk egyik
nélkülözhetetlen iparágának, a vegyiparnak és a kémiatudománynak hazai emlékeit összegyűjtse, megőrzésükről gondoskodjék és az utókor számára hozzáférhetővé tegye. A múzeum 1969 óta működik a várpalotai Thury-várban. Alapítása óta mindvégig megőrizte kuriozitását, és Közép-Európa egyetlen önálló vegyészeti múzeumaként működik. (Forrás: vegyeszetimuzeum.hu)
A 385 Ft-os címleten a Várpalotai Vegyészeti Múzeum – balról jobbra haladva – a bélyegképet alkotó motívumok
sorrendje: llosvay Lajosnak (1851–1936), a hazai kémiaoktatás és orvosképzés jeles személyiségének díszoklevele; a múzeumnak helyet adó Thury-vár épülete; Bánffy-Hunyady János (1578-1646) Londonban élt magyar alkimista;
patikaedények a 19. sz. végéről, a 20. sz. elejéről és higanyos légszivattyú Than Károly hagyatékából.
A Rákóczi Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjaként működik Sárospatakon. A Rákócziak egykori vára ma
Magyarország legfontosabb Rákóczi kultuszhelye, évente több mint 100 ezer látogató keresi fel. „Rákócziak dicső
kora” állandó kiállítása szakmailag legrészletesebb, műtárgyait tekintve pedig a leggazdagabb a témában. Az állandó kiállítások sorában fontos kiemelni a hegyaljai szőlészetet és borászatot bemutató kiállítást is. (Forrás: spatak.hu)
A 280 Ft-os címleten a Sárospataki Rákóczi Múzeum következő műtárgyai, motívumai – balról jobbra haladva –
szerepelnek: I. Rákóczi György által Patak Héce nevű városrészén letelepített habán fazekasok termékei közül egy
kályhacsempe-részlet (17. sz.); a Rákóczi-vár épülete: a belső várudvar a Vörös-toronnyal (16. sz.) és a
Lorántffy-loggia; Angyalfej az Öregpalota északi kapuzatáról (16. sz.); a II. Rákóczi Ferenc által alapított üveghuta
terméke, egy fonaldíszes üvegkorsó (19. sz.); a Mikes család címerével díszített aranyozott ezüst cápás pohár
(1682) és szintén a II. Rákóczi Ferenc által alapított üveghuta termékei közül egy hutai üvegpohár (18. sz.).
Az alkalmi boríték és bélyegző grafikáját a témá-hoz kapcsolódó további motívumok díszítik. A bélyegek május 18-án jelentek meg 665 Ft össznévértékben, ofszet nyomatként a Pénzjegynyomda állította elő őket. A tervezőművész: Baticz Barnabás.
Művészetek, 2011: 150 éve született Koszta József és Rippl-Rónai József
A Magyar Posta Művészetek elnevezésű alkalmi bélyegsorozatán neves magyar alkotók műveit mutatja be. A 2011.
évi bélyegsorozat egyik címletén Koszta József Muskátlis kislány (1917 körül; Magyar Nemzeti Galéria) című
alkotásának részlete, a másik címleten pedig Rippl-Rónai József Női profil, Zorka (1916; Magyar Nemzeti Galéria) című festménye látható. A sorozathoz tartozó alkalmi borítékokat a művészek egy-egy alkotása – Koszta József:
Mákvirágok (1910-es évek; Koszta József Múzeum, Szentes) és Rippl-Rónai József: Utolsó önarckép (1927; Magyar
Nemzeti Galéria) –, az alkalmi bélyegzőt pedig aláírásuk díszíti.
Koszta József (Brassó, 1861. március 27.–Budapest, 1949. július 29.) festészeti tanulmányait a Mintarajziskolában
kezdte, majd a Müncheni Akadémián folytatta. Hazatérte után a Benczúr Gyula Mesteriskola növendéke lett és
neves festők – Lotz Károly és Székely Bertalan – tanították. Több díj és kiállítás után 1902–03-ban Nagybányán
alkotott. Tanulmányutakat tett Párizsba, Rómába és Hollandiába. Visszatérése után a Szolnoki Művésztelep tagja lett.
Visszahúzódó természetéből fakadóan közel 30 évig egy Szentes melletti tanyán élt és alkotott. 1937-ben a Szinyei
Merse Pál Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Műveiben főként a paraszti életet és az alföldi tájakat dolgozta
fel. Erőteljesen használta a fény–árnyék adta lehetőségeket, erős tónusos színeket alkalmazott. Ábrázolásmódjára
leginkább a drámai, expresszív realista formázás jellemző. Portrék, csendéletek és tájképek alkották munkássága
gerincét. 1948-ban Kossuth-díjat kapott. Képeit a szentesi múzeumra hagyta, amely hálából 1949-ben felvette
nevét.
Rippl-Rónai József (Kaposvár, 1861. május 23.–Kaposvár, 1927. november 25.) magyar festő, grafikus.
Kaposváron volt patikussegéd, majd Budapesten gyógyszerészeti mesteroklevelet szerzett. 1882-ben
házitanítóskodott és rajzórákat vett. 1884-től a müncheni Művészeti Akadémián, majd 1887-ben Párizsban
Munkácsy Mihálynál tanult, később segédje lett. Festészetén eleinte meglátszott Munkácsy hatása, de franciaországi
tartózkodása alatt új stílusirányzatokkal is megismerkedett. Hazatérése után, 1902-ben Kaposváron telepedett le.
Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) csoportnak, és részt vett a Nyugat
mozgalmában is. A festészeten kívül üvegablakok tervezésével és készítésével is foglalkozott. 1912-ben ő készítette
az Ernst Múzeum nagyméretű üvegablakát. Az I. világháború kitörésekor 1914-ben Párizsban elfogták és internálták, 1915-ben tért haza Kaposvárra. A posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyarországi képviselőjeként tartják számon.
Festészetére gazdag színvilág, stilizáló vonalak és dekorativitás jellemző. Az 1900-as évek elején finom pasztell-technikájú képeket festett. Kialakított egy sajátos stílust, amit „kukoricás”-nak nevezett: a festéket vattaszerűen, foltos felrakásokkal hordta fel vásznaira. Kaposváron tiszteletére Rippl-Rónai művészeti díjat alapítottak, 1978-ban pedig megnyílt a Rippl-Rónai József-emlékmúzeum..(Forrás: hu.wikipedia.org) A bélyegek május 18-án jelentek meg 540 Ft össznévértékben. Az Állami Nyomdában, offszet eljárással készültek.
A fotóművész Bokor Zsuzsa és Dömötör Mihály (Koszta József alkalmi boríték), a tervezőművész: Benedek Imre.
