Előörsnek számítottak egy olyan kontinensen, amelyről úgy tűnt föl, hogy elkerül mindenfajta tekintélyelvűséget. De ez már nem így van. Lengyelországban a Jog és Igazságossságon belül egy csoport azon dolgozik, hogy az állam átalakításával senki se kérdőjelezhesse meg a hatalmát.
Kaczynski azon van, hogy az országot a katolicizmus vezérelje. Ha csak lehetséges elutasítja a liberalizmust és a nyugat-európai befolyást. Magyarországot tekinti modellnek. Orbán 2010 óta megszelídítette a baloldali ellenzéket, elnyomta a médiát, telerakta engedelmes híveivel az alkotmánybíróságot, a választási rendszert a saját pártja érdekében alakította át és keményen lecsapott a civil társadalomra. Kaczynskival csupán Putyin megítélésében nem ért egyet. És akkor még ott van Csehország, ahol teljesen összefonódott a politikai és a gazdasági elit. A korrupció kikezdi a civilek bizalmát a térségben. Ezek az országok az unió tagjai, csakhogy kormányaik egyre kevesebb lojalitást éreznek a szervezet iránt. Ami pedig még megmaradt belőle, azt csak tovább gyengítette a menekülthullám.
Közép-Európa visszalép 25 évvel ezelőtt vállalt kötelezettségeitől.
Az Európai Parlament elnöke szerint Lengyelország az orosz irányított demokráciát követi, amikor az államot a pártérdekeknek rendeli alá – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Schulz kifejtette, hogy ez az európai politika veszedelmes putyinizálódását jelenti. Mint mondta, Strasbourgban a jövő kedden plenáris ülésen vitáznak majd a lengyel helyzetről, és ez jó alkalom lesz, hogy a demokrácia jobb- és baloldali erői közösen tegyék egyértelművé: ez a fajta politizálás ellentmond a földrész alapértékeinek.
A lapban megszólalt Viviane Reding, a Bizottság volt igazságügyi biztosa, jelenleg EP-képviselő, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogállam elleni támadás mindig azzal indul, hogy az alkotmánybíróságot veszik célba. Utána jön a sajtó, először a közmédia, majd a kereskedelmi rádiók, tévék. Úgy fogalmazott, hogy ez Putyin–Orbán és Kaczynski logikája.
Ugyanakkor visszautasította, hogy Európa beavatkozna a lengyel belpolitikába. Szerinte támogatást kell nyújtani a lengyel civil társadalomnak, mielőtt az elcsügged és feladja az ellenállást.
A Die Welt német konzervatív lap arra hívja fel a figyelmet, hogy az Uniónak nem szabad kíméletesen eljárnia Lengyelországgal szemben, mert a magyar példa mutatja, hogy a barátságos figyelmeztetés nem használ a tekintélyelvű államok esetében. Így az EU nem rettenhet vissza a támogatások megvonásától. Az új nemzeti-konzervatív kormány ugyanis nem kívánja magát zavartatni, hogy törvénybe öntse a demokrácia és a jogállamiság kétes értelmezését.
Ám Brüsszel részéről nem maradhat válasz nélkül, amikor Kaczynski elbocsátja a neki nem tetsző alkotmánybírákat és újságírókat, hogy hazafias vonalra állítsa át az országot. Orbán Viktor esete megtanította, hogy a halk fenyegetés hiábavaló, ha olyan kormányfőkről van szó, akik el akarják törölni a számukra terhes belső ellenőrző mechanizmusokat.
Ugyanakkor Brüsszelnek immár új eszközök is rendelkezésére állnak, nem úgy, mint korábban, amikor legfeljebb csak levelet tudott írni Budapestnek. A Bizottságnak ezúttal nem szabad félnie a diplomáciai ütközésektől. A visszafogottság egyébként sem helyénvaló, ha a másik oldalon bunkók vannak, akik semmibe veszik a demokráciát. Brüsszel a szubvenciók visszatartásával megfelelő jelet küldene a sok tízezer lengyelnek, aki az utcára vonul, ám valószínűleg nem képes jobb belátásra bírni a kormányt.
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!

