Az ELTE Matematikai Intézetének PIT Bioinformatikai Csoportja elkészítette az emberi agy összeköttetéseinek konszenzus-modelljét: ez azt jelenti, hogy a személyes változékonyságot kiszűrve, a modell csak a sok alanynál megtalálható kapcsolatokat tartalmazza, azaz az agygráf egy egyén agya helyett a közös, emberi agygráf kapcsolatait írja le. Az ismertető publikáció 2015. április 7-én jelent meg a Neuroscience Letters hasábjain.  

Az adatok forrásául az Amerikai Egyesült Államok egy óriási kutatási programja, a Human Connectome Project szolgált. A nagy mennyiségű és kiváló minőségű diffúziós MRI-felvételből az ELTE kutatói 96 teljes agyi felvétel gráfját készítették el: a gráf csúcspontjainak az agyi szürkeállomány 1015 anatómiai tartományra való felosztása felel meg, azaz mind a 96 gráf 1015 csúcsú.

A gráf éleit úgy határozták meg, hogy két, szürkeállománybeli terület éllel van összekötve akkor, ha a diffúziós MRI (mágneses magrezonancia képalkotás)-felvételen idegrostokat sikerült a két terület között azonosítani. A megközelítés újdonsága a konszenzus-, azaz a referencia-gráf definiálása: egy él akkor kerül bele a referencia-gráfba, ha legalább 14 agyi felvételen szerepel, ugyanazokat a területeket összekötve. Ezzel az eljárással kiszűrhetők az MRI-felvételek hibái, valamint az egyéni változékonyság, és általános emberi referencia agygráfot lehet készíteni.

Az ELTE matematikus kutatói (Szalkai Balázs és Kerepesi Csaba doktoranduszok, Varga Bálint mesterszakos hallgató és Grolmusz Vince professzor) az így kapott referencia-agygráfot és szabadon paraméterezhető változatait ezen a weboldalon tették mindenki számára elérhetővé. A weboldal címe: „Budapest Reference Connectome Server” (Budapest Referencia Konnektóm Szerver), az oldalon helyet kapott egy rendkívül könnyen kezelhető, forgatható, agygráf-kirajzoló szemléltető alkalmazás is, amely egy gráf-csúcsra kattintva a csúcs anatómiai nevét és a csúcsból kiinduló éleket is megadja.

ELTE-publikáció a Science-ben

A világ egyik kiemelkedően rangos tudományos folyóiratának 2015. március 27-i számában jelent meg az a tudományos cikk, amelyben egy nemzetközi kutatócsoport sikerrel határozta meg a proton és neutron közötti tömegkülönbséget. A Science hasábjain közölt „Ab initio calculation of the neutron-proton mass difference” című tanulmányt a többi között Fodor Zoltán és Katz Sándor, az ELTE Elméleti Fizika Tanszék professzorai jegyzik.

A tanulmányt a Nature online kiadásában méltatta Frank Wilczek, Nobel-díjas fizikus. A professzor hangsúlyozta: „Ez az eredmény olyan mérföldkő, mely forradalmi fejlődést vetít előre a magfizikában.”

A 2004-ben kitüntetett professzor cikkében a kutatócsoport eredményeiről így ír: „A világon elsőként meggyőzően demonstrálták, hogy a fundamentális elmélet helyesen adja meg a proton–neutron tömegkülönbség előjelét (amely nem triviális, hiszen csak az elektromágneses járulék ellentétes eredményt adna), és a helyes nagyságrendet is megadták húsz százalék pontossággal. Tágabb értelemben is mérföldkőnek tekinthető a kvantum-színdinamika és a kvantum-elektrodinamika egyidejű figyelembevétele a számításokban.”