Magyarország és Szlovákia az Európai Bírósághoz kíván fordulni a menekültek kötelező elosztása miatt. A makacs ellenállás láttán a németek, osztrákok és mások azt fontolgatják, hogy a kvótarendszert csak kevesebb tagállamra terjesztik ki, az anyagi kötelezettségből viszont nem szeretnék kiengedni a közép- és kelet-európai államokat.

A Die Zeit az euró-, majd most a menekültválság alapján úgy látja, hogy az EU már nem több egoisták érdekszövetségénél, ám Európa így nem tud helyt állni a nemzetközi versenyben. Jelenleg úgy van, hogy többnyire a legkisebb közös nevező elve érvényesül, viszont azt be kellene látni, hogy a nemzeti politika az unióban mindig európai politika. Ez pl. Magyarország esetében azt jelenti, hogy a tagállamok elvileg közös értékeket követnek, lásd az alapszerződés 2. paragrafusát. Ám ha a tagok tartósan figyelmen kívül hagyják, hogy milyen összefüggés van a hazai és a közös politika között, akkor legrosszabb esetben szétesik az integráció. A legszerencsésebb esetben pedig megmarad a nemzeti érdekek által vezérelt érdekházasságnak, és ez utóbbi már kezd is kialakulni, ha azt vesszük, milyen mértékben erősödnek a jobb- és baloldali populista pártok.

Csakhogy a kisállamiság nem elegendő globális válságok esetében, gazdaságilag pedig a térség csakis együttes erővel tud versengeni pl. Kínával és Indiával. 2017 kulcsév lehet, ha akkor Marine Le Pen nyeri a francia elnökválasztást. Ugyanakkor ma épp olyan fontos az egyre szorosabb összefogás, mint az unió kezdetén, 1957-ben. Ha bármely tagországnak kétségei vannak, akkor szó lehet a többsebességes Európáról. 

Az EU mindenképpen ragaszkodik az áttelepítés tervéhez, mert szükségesnek tartja, hogy a tagállamok tisztességesen megosszák a menekültválság terheit – írja a The Wall Street Journal . Ezt a Bizottság alelnöke nyilatkozta. Timmermans azonban megjegyezte, hogy az egyezetésekbe be kell vonni az USA-t, Kanadát és Ausztráliát is, itt nem csupán Európa gondjáról van szó. Mint mondta, ez a módszer egyben válasz a terroraggodalmakra is, hiszen a célországok ily módon kiválogathatják, hogy kiket akarnak befogadni. Emellett jobban meg kell védeni a külső határokat, ehhez megint csak összefogás szükséges. A belső határok őrzéséről legfeljebb rövid távon lehet szó, ám az hosszú távon semmiképpen sem jelent megoldást.

Az unió különben igyekszik meggyőzni Magyarországot és Macedóniát, hogy kár egyoldalú eszközökhöz nyúlni. Alapvetően persze a konfliktusok forrásait kell felszámolni, pl. Szíriában, ezen nem segítenek a kerítések. Az alelnök megismételte, hogy nem szabad összekeverni a menekülteket és a terroristákat, előbbiek Szíriában éppen az utóbbiak miatt kénytelenek elhagyni otthonaikat. Európának pedig nem szabadna az ügyet kihasználni a migránsok 
lejáratására, a feszültség fokozására. 

Nagy figyelmet érdemes az osztrák Die Presse cikke: Egy neves bolgár politológus arra figyelmeztet, hogy az EU bukását hozhatja a menekültválság, ha Németország nacionalista irányt vesz. Az emberek ilyen helyzetben sokkal inkább hajlanak arra, hogy Brüsszellel szemben a saját kormányuknak higgyenek. Ivan Krasztev ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a szervezeten belül már az iraki háború idején megvolt a kelet-nyugati ellentét, amikor is az új tagállamok követték az USA-t, a nyugatiak viszont nem….

Ami Orbán Viktort illeti, Krasztev úgy gondolja, hogy a magyar kormányfő Merkel után a földrész második legbefolyásosabb politikusa, mert alternatíva a kancellárhoz képest. És a menekültkérdés kapcsán csak még népszerűbb lett, mert a válságban a bizalom ellentéte a félelem. A magyar vezető pontosan érti ezt, és meg is lovagolja. Nagyszerű érzéke van a korszellem iránt, egész Európában konzervatív ellenreakciót tapasztalni.

Sok mindenben igaza van, de pl. miként zárná le a határokat? Tűzparanccsal kiküldené a katonákat? Az a nagy előnye különben, hogy még soha nem próbálták ki a politikáját. A szakember mind Orbánt, mind Putyint igen tehetségesnek tartja. Mindkettő védtelennek és dekadensnek tekinti a Nyugatot. A különbség a két ország között ott van, hogy az oroszok kibírják, ha egy időre agresszív belső elszigeteltségbe vonulnak. A magyarok viszont Brüsszelből és a külföldi befektetőkből élnek. Orbán amúgy mindkettő ellen állandóan kirohan. Szóval nem lehet egy fenékkel két lovat megülni, de a miniszterelnök megmutatja, hogy mégiscsak lehet.

 
Több bölcsességet sürget az unió részéről Romano Prodi, mert különben félőnek tartja, hogy megbénul a szervezet – tudósít a Der Standard. A brüsszeli Bizottság volt elnöke ma sem gondolja, hogy elsietett lett volna a kelet-európai tagállamok felvétele, csak éppen senki sem sejtette, hogy teljesen nacionalista lesz az a két ország, nevezetesen a Magyar- és Lengyelország, amelyik a legtöbb segítséget kapta. Ugyanakkor nagy gondnak nevezi, hogy nincsenek államférfiak, akik előre vinnék az EU-t és belevágnak a szükséges politikai reformokba. Jelenleg nem is nagyon kínálkozik lehetőség, hogy Európa előbbre jusson. Nincsen sem közös kül-, sem közös védelmi stratégia. A helyzet olyan, mint Olaszországban a reneszánsz idején: sok városállam létezik, amely azután a saját útját járja. Kellene valaki, aki egyesíti őket – hangsúlyozza Prodi.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!