Maga a szerző, a Budapesten élő ausztrál fotós, Warren Richardson úgy meséli, hogy a szír csoport, amely mellé odaszegődött, macska-egeret játszott a rendőrséggel. A karhatalom időről időre jött és megerősítette a kerítést, hogy ne lehessen átjutni rajta. Csak éppen amint elment, a szírek újabb lyukat vágtak rajta. A rendőrök egyre dühösebbek lettek, a végén paprikaszprét szórtak a levegőbe. De négy óra alatt így is 200-an másztak át az akadály alatt. Egyébként a fotós a képhez nem használt vakut, pontosan azért, hogy ne árulja el hollétüket a hatóságoknak, némi világosságot csak a Hold adott.
A zsűri elnöke azt mondja, hogy a héttagú bizottság teljesen egyhangúan gondolta úgy, hogy csakis ez a felvétel lehet „Az év sajtófotója” a megtekintett csaknem 83 ezer fénykép közül – tudósít a Time magazin. Egyrészt: mert megragadja a Szíriából és más, háborús övezetekből elindult példátlan emberáradatot. Másrészt: mivel egyszerre könnyen felfogható, ugyanakkor sokatmondó. A szakember szerint minél tovább nézi valaki, annál inkább rájön, milyen mélységeket tár fel. A szögesdrót elárulja, hogy itt valamilyen határ van. Az elmosódott kontúrok utalnak, hogy a menekültnek rohannia kell, a fekete-fehér kivitel pedig azt mutatja, hogy éjszaka van. De akkor még ott van az emberi oldal, az egész tükrözi az új élet reményét, pontosan ezt fejezi ki a cím.
A francia AFP hírügynökség beszámol arról, hogy Magyarországon most először emeltek vádat a megszigorított terrorellenes törvény alapján. A szír menekültet azzal vádolják, hogy a múlt szeptemberben Röszkénél először bujtogatta az ott lévőket, majd részvett az összecsapásokban, miután lezárult a déli határ. A migránsok követ, botokat, palackokat hajigáltak, a rendőrség könnygázzal és vízágyúval igyekezett visszaszorítani a tömeget. Az incidensben 15 rendőr és 100–150 menekült sérült meg.
A tudósítás felidézi, hogy Orbán Viktort igen sok bírálat érte azért, ahogyan a hatóságok bántak az országon áthaladó több százezer emberrel, még mielőtt szögesdrót zárta el volna azok útját. A magyar kormány, amelyet már régóta azzal vádolnak, hogy lebontja a demokratikus normákat, most kemény, terrorellenes korlátozásokra készül, ideértve az internet-használat tilalmát, valamint a kijárási tilalom elrendelését. Orbán arra hivatkozik, hogy az európai államokat fel kell hatalmazni, hogy meg tudják védeni polgáraikat.
A T-Online portál jelentése úgy értékeli, hogy a minap az ARD német közszolgálati tévé vitája leszámolás volt Magyarországgal, a menekültválság európai megoldásának legszörnyűbb ellenfelével. A műsorban a berlini magyar nagykövet azt fejtegette, hogy itt a németek problémájáról van szó, a magyar kormány az unió érdekében emeltetett kerítést, voltaképpen szolgálatot tett a földrésznek. Merthogy rendnek kell lennie, és itt főleg gazdasági migránsokról van szó. A kvótáról pedig hallani sem akart.
Ekkor szólalt meg a televízió brüsszeli tudósítója, aki szerint nem méltó egy diplomatához, ha az kényszerként beszél egy demokratikusan hozott döntésről. Magyarország valóban schengeni kötelezettségének tett eleget a határzárral, viszont hallatlan, hogy milyen alávalóan és gusztustalanul bánt az érkező emberekkel. Azok nem is akartak maradni, mert nem kértek abból, hogy emberhez méltatlanul viszonyuljanak hozzájuk.
Majd így folytatta az újságíró: Magyarország mindent megtett, hogy megszabaduljon a területén lévő menekültektől. Emögött jobboldali populista megfontolások vannak, mindenekelőtt az iszlámellenesség, amit Orbán Viktor hónapok óta egyre jobban gerjeszt.
Egy olyan országban, amelyben a lakosságnak mindössze 0,06 %-a muzulmán. Egyébként a beszélgetésben nem szerepelt jobban az osztrák belügyminiszter asszony sem. Ellenben a német kereszténydemokraták helyettes vezetője azt hangoztatta, hogy a világméretű gondokat nem lehet nemzeti alapon megoldani. Nem jó az, ha valaki visszahúzódik a nemzeti csigaházba.
Az olasz kormányfő arra figyelmeztette a brüsszeli EU-csúcson a kelet-európai vezetőket, hogy kevesebb uniós támogatást kaphatnak, ha nem segítenek a menekültválság megoldásában – írja a New York Times/Reuters. Renzi az esti vacsoránál kifejtette: itt közös problémáról van szó, és ha ezek az országok nem szolidárisak, akkor azok a tagok is kevesebb szolidaritást tanúsítanak majd velük szemben, amelyek a legtöbbet fizetik be a brüsszeli kasszába. Ezek sorában Olaszország a 3. helyen áll. A politikus kilátásba helyezte, hogy keleti országok kevesebb pénzhez jutnak legelmaradottabb térségeik felzárkóztatásához. A szóban forgó szerkezeti alapokban van az unió hétéves pénzügyi előirányzatának nagyjából a harmada, a kedvezményezettek elsősorban a volt szocialista államok. Hollandia soros elnökként már felvetette, hogy a migrációs válság anyagi terheinek enyhítésére egy részt csoportosítsanak át a strukturális alapokból.
A Daily Telegraph Magyarországot is azok közé az alávaló tagok közé sorolja az unión belül, amelyek meg akarják akadályozni a brit tagsági feltételek újraszabályozását. Azt írja, hogy a jobboldali Orbán-kormány általában nem tart lépést Brüsszellel a bevándorlás és a nemzeti önrendelkezés ügyében, ezúttal pedig azt ellenzi, hogy az uniós polgárok az eddiginél kevesebb szociális juttatást kapjanak a szigetországban.
Ám ez akkora képmutatás, ami szinte csak azzal ér fel, amit a francia elnöknél látni. Egyetlen állam sem tett többet a magyaroknál a múlt évben, hogy kerítéssel zárja el a menekült-cunami útját és távol tartsa a tömegeket. Budapest szemében az emberek szabad mozgása csak saját magára érvényes.
(A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!)