Magyarország 2014–20 között több mint 20 milliárd euró értékű támogatási forrásra számíthat az Európai Unió kohéziós és strukturális alapjaiból, így minden tekintetben a 28 tagállam legnagyobb nettó-haszonélvezői közé tartozik. A rendelkezésre álló támogatási források hatékony felhasználása végett a kormány jelenleg operatív programokat dolgoz ki, amelyekben meghatározzák a következő hét év kulcsfontosságú célkitűzéseit.
A jelenlegi beruházási tervek leggyakoribb indítékai a kapacitások bővítése, a korszerűsítés, valamint az új termékek vagy szolgáltatások bevezetése. Figyelemre méltó azonban, hogy minden hatodik beruházás K+F célokat is szolgál.
A most záruló ciklusban a cégek kétharmada pályázott támogatási forrásokra, és az esetek 60 százalékában el is nyerte. Több esetben azonban a felmérésben részt vevő vállalatok nem voltak jogosultak pályázati támogatás igénybevételére, mert az anyacégükkel vagy a vállalatcsoporthoz tartozó más kapcsolt vállalatokkal együtt már nem számítottak kkv-nak, azaz kis- és közepes vállalatnak. A DUIHK – nem reprezentatív – felmérésében részt vevő cégek közül jogilag minden harmadik nagyvállalatnak minősül, noha a gyakorlatban a magyarországi egység ténylegesen kkv-ként működik. A DUIHK éppen ezért azt ajánlja, hogy teremtsék meg annak a lehetőségét, hogy a Magyarországon működő leányvállalatok a tulajdonosi háttértől függetlenül folyamodhassanak támogatásért. Ha az uniós jog lehetővé teszi, a közép-magyarországi régió vállalatainak is meg kellene könnyíteni a hozzáférést a támogatási forrásokhoz, ha ezáltal például új munkahelyeket teremtenek.
Összességében megfelelőnek tartják a pályázatokkal foglalkozó intézményrendszert a cégek. A felmérésben (tessék kattintani!) a megkérdezettek 50–60 százaléka elégedett volt a pályázati folyamat egyes fázisaival, és csupán 20–30% volt elégedetlen. Kivétel azonban jóváhagyási/döntési eljárás. A most kezdődő tervezési időszakban a DUIHK szerint nagyobb átláthatóságra kell törekedni a döntési folyamatok során, a döntéseket világos és egyértelmű követelmények szerint kell meghozni és megindokolni. Továbbá azt is meg kellene fontolni, hogy a cégek már a végleges kifizetések előtt garanciák vagy előlegek formájában hozzájuthassanak a támogatás egy részéhez. Mindemellett pedig egyszerűsíteni kellene az eljárásokat, tisztábban, egyértelműen kellene megfogalmazni a pályázatokat, a pályázati feltételeket és vállalásokat.
Hiányérzet uralkodik a cégek körében támogatási lehetőségekről való tájékoztatás/tájékozottság tekintetében. A felmérés szerint 2006–13 között minden hatodik cég csak azért nem pályázott támogatásra, mert nem érezte kellően tájékozottnak magát. Jelenleg a megkérdezettek háromnegyede nem vagy csak részlegesen érzi magát tájékozottnak a 2014–20 közötti támogatási lehetőségekről. A cégek ugyancsak háromnegyede nem tudja, hogy a tervezett beruházás „beleillik-e” egy operatív programba. Éppen ezért célszerű lenne országosan az egyablakos tájékoztatóiroda-rendszer létrehozása, különösen vidéken is.
A felmérés részletes eredményei a DUIHK weboldaláról ingyenesen is letölthetők; tessék kattintani!
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamaráról (DUIHK) mintegy 900 tagvállalatával Magyarország legnagyobb bilaterális vállalati szövetsége. Éppen 20 évvel ezelőtt alapították mindenekelőtt a magyar–német gazdasági kapcsolatok támogatására. Céljaival és működési alapelveivel – a gyakorlati vállalati igények kielégítése, a kölcsönösség és a pártpolitikai semlegesség – az 1920-ban alapított Német–Magyar Kereskedelmi Kamara hagyományait folytatja. A DUIHK a közvetlen vállalati kapcsolatok platformja, átfogó, gyakorlatorientált szolgáltatásokat és információkat nyújt a cégeknek, képviseli tagjainak érdekeit és közreműködik az üzleti környezet folyamatos fejlesztésében. A DUIHK a világ mintegy 85 országában, több mint 120 városban működő német külkereskedelmi kamarai hálózat (AHK) tagja, valamint a Bajor és a Szász Szabadállam hivatalos magyarországi képviselője.