A nemzetközi médiában nagy hullámokat vert az országgyűlés keddi törvénymódosítása, amelynek alapján szigorítják a menedékkérőkkel szembeni hatósági fellépést, és lehetővé teszik, hogy mindenkit, még a fiatalkorúakat is őrizetben tartsanak a szerb határnál, a menedékkérelem elbírálásáig. A tekintélyes Frankfurter Allgemeine Zeitung bécsi tudósítója írásában megállapítja: maga a magyar szabályozás egyfelől nem ideális válasz a menekültkérdésre, de jogszerű, mert európai válasz nincs. Viszont egyáltalán nem jogszerű az a gyakorlat, amit Magyarország szemére vetnek, nevezetesen a határsértők bántalmazása. A magyar kormány ezt vitatja, de nem járul hozzá ahhoz, hogy független vizsgálattal tisztázzák a helyzetet, az az állítás pedig, miszerint a vizsgálatra nincs is lehetőség, mert a hivatalos jegyzőkönyvekben nincs szó bántalmazásokról, cinikus, és azt a gyanút erősíti, hogy semmiképpen nem véletlen túlkapásokról van szó.

A hamburgi Die Welt kommentárja szerint Angela Merkel politikája és néhány kijelentése átgondolatlan volt, de erről nem szívesen beszél a kancellár és pártja, különben be kellene ismernie, hogy Orbán Viktor, „a budapesti Mefisztó” valójában „nem a pokol fejedelme” volt, amikor lezárta a magyar határt, és ezzel végeredményben a balkáni migrációs útvonalat is.
Név nélkül, nem nyilvánosan nyilatkozva a német kormánypártok csaknem valamennyi politikusa elismeri, hogy ésszerű döntés volt a magyar miniszterelnök részéről Közép-Európa kapujának lezárása – írja a hamburgi lap. „Lehet, hogy a magyarok egyszerűen őszintébbek, mint a német kormány?” – vetette fel a szerző, hozzátéve: Budapest elég nyitott ahhoz, hogy elvégezze mindazt, amit egyes megfigyelők „piszkos munkának” neveznek.
Az előbbi, konzervatív lapoknál liberálisabb szemléletű, müncheni Süddeutsche Zeitung úgy véli: az új szabályozással Orbán Viktor az eddiginél is szigorúbb eszközökkel folytatja saját személyes háborúját. A menedékjogot „de facto felszámolták” Magyarországon – állapítja meg a müncheni újság. Felhívja a figyelmet arra: a magyar miniszterelnök a menedékkérők távoltartását nem jogállami érvekkel indokolja, nem a túlterhelésből fakadó nehézségekre hivatkozik, hanem a lakosság homogenitásáról, az etnikai keveredés és a kulturális önazonosság elvesztésének veszélyéről beszél, és egyáltalán nem hajlandó befogadni menekülteket. Ugyanez a lap külön kommentárban minősíti alattomosságnak azt, hogy Orbán Viktor a terrorizmus trójai falovaként emlegeti a bevándorlást. A legtöbben, akik a balkáni útra léptek, éppenséggel a terror, a háború, az éhezés ellen menekülnek. Senkit nem akarnak terrorizálni, csak élni akarnak. Azt, hogy néhány terrorista menekültnek álcázza magát, nem lenne szabad a menedéket kereső százezrek nyakába varrni – írja a müncheni kommentátor.
Az ARD országos német köztelevízió híradójában elhangzott kommentár szerint az utóbbi időszakban naponta átlagosan 10 menedékkérő érkezett a 10 milliós Magyarországra, így hát legalábbis furcsán hangzik az új szabályozásnak az ostromállapotról szóló magyarázata. Orbán Viktor ugyanakkor – folytatódott az értékelés – fájó pontra tapint rá, amikor biztonsági indokokra hivatkozik, és a jogi határzárral lényegében az uniós külső határok jobb védelméről gondoskodik, aminek a szükségességéről Németországban is régóta egyetértés van. Azonban – tette hozzá a kommentátor – az emberi bánásmód normáitól nem lenne szabad eltérni, a magyar kormányfő végeredményben hitelteleníti a nagyobb biztonságra és ellenőrzésre vonatkozó, lényegében helyes törekvést.
A Der Standard című osztrák liberális lap azt írja, hogy a magyar kormányzat az állítólagosan fennálló migrációs nyomással indokolja a menekültjog szigorítását, bár a balkáni útvonal egy évvel ezelőtti lezárása óta erősen visszaesett az innen érkező menekültek száma. Ez – fogalmaz a lap budapesti tudósítója – nem akadályozza Orbánt a populista hangulatkeltésben. A magyar miniszterelnök a Der Standard szerint azt reméli, hogy példáját előbb-utóbb mások is követni fogják.
A Politico című amerikai portál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása felidézi, hogy a magyar migrációs politika már eddig is éles bírálatokra késztette az uniós intézményeket és az emberi jogi szervezeteket. Részletesen beszámol azokról a vádakról, amelyek szerint a magyar rendőrök gyakran bántalmazzák a migránsokat a szerb határ térségében. Ezeket a vádakat a magyar kormány határozottan tagadja – teszi hozzá a Politico.

