Huszonöt évvel a berlini fal leomlása után Magyarország eltávolodik a demokráciától – kezdődik a cikk a Szabad Európa Rádió honlapján. Negyedszázaddal ezelőtt az ország a demokrácia követésre méltó úttörője volt, ám manapság inkább riasztó példával szolgál. Ahogy Tamás Gáspár Miklós megfogalmazza: nem egyszerűen visszacsúszik a demokrácia útján, hanem robog az ellenkező irányba. A bírálók szerint lecsap a médiára és a civil szervezetekre, monopolizálja a hatalmat, szítja a jobboldali populizmus és nacionalizmus lángját.

A következmény: elnyomás, egyhelyben topogás, és félelem az erőszaktól. Hogy milyen a sajtó helyzete, azt a tudósítás a Klubrádió sorsán mutatja be. Az Ökotárs vezetője hasonló történetről tud beszámolni. Attól fél, hogy a vizsgálat nyomán bezárják a szervezetet. Móra Veronika úgy látja, hogy az ügy kapcsán a Fidesz üzenni az egész hazai civil szférának, mármint hogy az fogja be a száját, ha jót akar.

A tusványosi beszéd és más akciók után a magyar kormány számkivetett lett a nyugati közösségben. Egyetlen nyugati vezető sem kíván találkozni Orbánnal, az USA beutazási tilalmat rendelt el hat kormányzati és hatalom közeli ember ellen.  Kovács Zoltán szóvivő szerint a vádak mögött politikai megfontolások húzódnak meg. Azt állítja, hogy a kormány a négy év alatt sohasem szegte meg az európai értékeket. Továbbá nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a nem kormányzati szervezetek elleni vizsgálatból, mert a 80 ezerből mindössze 13 ilyen csoport érintett.

Ami a gazdaságot illeti, Szalay-Berzeviczy Attila azt mondja, a hatalomnak nagyrészt valóban sikerült a stabilizálás, de a növekedésre tett ígéret megvalósítása nagy gond lehet a következő négy évben, mert ahhoz verseny és külföldi befektető kell/ene. A már itt lévő cégek óvatosak, és nem szabad, hogy kellemetlen meglepetés érje őket az elkövetkezőkben.

Tamás Gáspár Miklós pedig arra mutat rá, hogy nem jó az, ha egy társadalom – intézményes lehetőségek híján – kénytelen tüntetésekkel megvédeni magát, mert az könnyen erőszakba fordulhat. Vagy az emberek a Jobbik táborába mehetnek át. Akár 2018-ban.

Ingó kártyavárnak nevezi az Al-Jazeera America összeállítása az orbáni Magyarországot. Mint rámutat, az internet adó elleni tiltakozások az ellenállás megélénkülését jelzik a Fidesszel szemben. Az emberek azért vonultak az utcákra, hogy kifejezésre juttassák elégedetlenségüket a kormányfő legújabb kísérletével szemben, azaz hogy megnyirbálja az ellenzéki véleményéket a neten, a szabad gondolkodás utolsó szabad terepén. Úgy tűnik, a demonstrációk rábírták Orbán, hogy elgondolkodjon. A pillanatnyi hátraarc fontos győzelmet hozott a szabadság számára az egész világon. Egy új, állampolgárok vezette mozgalom kezdetét jelentheti a miniszterelnök ellen, aki egyre inkább illiberálissá, tekintélyelvűvé változtatta országát. Az adó feladata leginkább az, hogy tovább erősítse Orbán teljhatalmát és az oldalvonalon tartsa az ellenzéket.
Amy Brouillette, a CEU tanára hangsúlyozza, hogy a politikus már régen a média ellenőrzésére használja az adókat és más pénzügyi terheket. Annak a törekvésnek a részeként, hogy kiszorítsa a piacról a külföldi és magánszolgáltatókat. Ám nagyon veszélyes lenne, ha digitalis Vasfüggönyt húzna fel. A Fidesz a választási győzelmek ellenére túl messzire ment, az emberek azt mondták: Elég! Orbán négy év alatt az egyik legnyugatiasabb, leghaladóbb közép-európai országból az EU egyik lemaradó tagállamává alakította át Magyarországot, amely a Fideszt és haverjait szolgálja. Puffogó nemzeti populizmussal és a törzsválasztóknak adott, jól célzott anyagi előnyökkel lojális választói bázist épített ki. De már a mostani tüntetések előtt több súlyos pofon érte a politikust. Így magára haragította az Egyesült Államokat, a Szabadság téri emlékművel pedig nemzetközi zsidó csoportokat bosszantott fel. Nem véletlen, hogy a megmozdulásokon nem csak az adót bírálták. Szombati Kristóf, a Heinrich Böll Alapítványtól azt mondja, a tiltakozások egy tartós ellenzéki mozgalom indulását jelenthetik, ami elvezethet a Fidesz megbuktatásához, mégha nem is a közeljövőben. Az újságíró nagy reményeket táplál Andor László iránt, ha az úgy dönt, hogy beszáll a belpolitikába. Orbán ugyanakkor alábecsülte a polgárokat, akiket tárgyként kezel. De ha elérkezik a változás, akkor az nem az uniótól jön majd, csakis a magyar politikából.

„Orbán, a szalámitaktikus” címmel a Spiegel című hetilap arról ír, hogy forrong a magyar néplélek, a miniszterelnök visszavonja ugyan a netadót, de még messze nem rendült meg a hatalma. A hangos tiltakozásokat már eddig is gyakran a halogatással szerelte le. Egy pár napig, persze, úgy tűnt föl, hogy inog az uralma, hiszen Magyarországon sokfelé, ritkán látható egységben tüntettek a felvonulók. A végén a kormányfő behúzta a vészféket… Orbán rájött: katasztrofális volt a kabinet kommunikációja és a politikusnak magának nagy károkat okozna, ha bevezetné az adót… A miniszterelnök soha nem fogadta el a vereséget, ritkán kötött kompromisszumot, illetve hajlott meg az utca nyomására.

Orbán megrendült, de nem számolták ki, éppen ellenkezőleg – írja a Handelsblatt. A liberális Magyarország csupán szakaszgyőzelmet aratott, amikor a konszernek, a sajtóorgánumok és a tömegek az adó jegelésére kényszerítették a politikust. A tiltakozók számára jóval nagyobb volt a tét, mint egy új közteher: sokak félelme szerint a kormány még jobban szűkíteni akarja a polgári szabadságjogokat. Nem kevesen azért vettek részt a demonstrációban, hogy követeljék az általános emberi jogokat, illetve elutasítsák a demokráciához méltatlan törvényeket. Ők Magyarország liberális lelkiismerete, azt a réteget képviselik, amely a társadalom szélére szorult. Az adó csak az utolsó csepp volt a pohárban, a hatalom elszámította magát, hiába próbálta aprópénzzel megnyugtatni az indulatokat. A tömegek és a szolgáltatók masszív ellenállása, a hatalom ellentmondásos kommunikációja és a nemzetközi visszhang végül azt eredményezte, hogy Orbánnak magához

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!