A rektor szóvá teszi, hogy az előterjesztés értelmében a CEU köteles lenne New York államban – az akkreditálás államában – is campust nyitni ahhoz, hogy Magyarország által elismert diplomákat adhasson ki. Emellett eltörölnék azt a felmentést, amit eddig az egyetem oktatói közül a nem uniós állampolgárok kaptak a munkavégzési tilalom alól. A rektor tárgyalásokat kezdeményez a magyar kormánnyal.
A vezető amerikai lapok által ismertetett hírügynökségi beszámoló kitér arra, hogy Orbán Viktor kormánya új szabályokat kíván alkotni a külföldi támogatásban részesülő nem kormányzati szervezetekre vonatkozóan. Ugyancsak helyet kapnak a jelentésben a magyar határőrizeti szigorítások, beleértve a kísérő nélküli, 14 évesnél idősebb menedékkérők felnőttekkel együtt való elzárásának a szabályait, ezzel összefüggésben a strasbourgi emberi jogi bíróság által a magyar kormánnyal szemben tett lépéseket, valamint azt, hogy a két bangladesi menekültet a Magyar Helsinki Bizottság képviselte Strasbourgban – ami egyébként már vissza is vezeti az olvasót a sorosozás témájához, hiszen, mint az a hírügynökségi beszámolóból kiviláglik, a Magyar Helsinki Bizottság is részesült a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásából.
Arról egyébként, hogy Magyarországon hatályba lépett a hatóságok által a jogi határzár szigorításának nevezett intézkedéscsomag, lényegében az egész világsajtó beszámolt, különböző tálalásban és megfogalmazásban. A már említett The New York Times és a The Washington Post kitér egyebek közt arra is, hogy az illetékes uniós biztos felszólította Magyarországot az európai szabályok tiszteletben tartására, valamint hogy Orbán Viktor a menedékkérők őrizetbe vételét úgy állította be, mint ami Európa érdekét szolgálja.
A francia konzervatív Le Figaro megírja, hogy a menedékkérők konténertáborokban való összegyűjtése aggasztja az Európai Uniót, amely a humanitárius értékek tiszteletére inti Magyarországot.
A liberális szemléletű osztrák Der Standard úgy fogalmaz, hogy miközben az EU visszafogottan reagált a magyar eljárásra, a strasbourgi bírák leállították több menekült internálását.
A német konzervatív Die Welt és számos más médiatermék részletes cikkben számol be arról, hogy megkezdődik a konténerfalvak feltöltése a menedékkérőkkel. E tudósítások leggyakoribb fotóillusztrációja, mondhatni Magyarország legújabb képe a világban a szögesdrótkerítést felállító magyar katona, vagy – mint például a Le Figaroban – a magyar fegyőr.
Az elemzőbb írások közt például a tekintélyes londoni Financial Times arra helyezte a hangsúly, hogy a többi uniós tagállam – a korábbi intézkedésekkel ellentétben – ezúttal hallgatólagos beleegyezéssel fogadta a jogi határzárat szigorító magyar törvénymódosítást. Az európai döntéshozók által is szoros figyelemmel kísért Financial Times szerint a szélsőjobboldal térnyerésének idején az európai vezetők enyhítik a keményvonalas magyar bevándorlás-politikát érő bírálataikat. Ez azt a felismerést tükrözi, hogy keveset lehet nyerni Orbán Viktor kormányfő nyilvános fenyegetésével, aki „azzal tudta bebetonozni a hatalmát Magyarországon, hogy a liberális elitek, a globális pénzügyi körök és az uniós bürokraták ellen harcoló józan hazafi szerepében tetszeleg” – olvasható a cikkben.
Végezetül röviden megemlítek egy nem közvetlenül magyar vonatkozású, de Magyarországon is vitatott kérdést, a menekültek unión belüli elosztásának ügyét: az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál beszámol arról, hogy Ausztria szeretné meghosszabbítani a korábban elnyert, de mintegy két hete lejárt felmentést az Olaszországban, illetve Görögországban összezsúfolódott menedékkérők egy részének átvétele alól.