Vannak úgynevezett választások, működnek a bíróságok, de ezek csak arra jók, hogy segítsenek szabályozni a viszonyokat a klánon belül, illetve szétosztani az előnyöket. Monopolizálták a politikai befolyást és a korrupciót. A rendszer nem minősíthető ugyanakkor diktatúrának, hiszen akadnak benne látszólagos demokratikus rituálék.
Magyar Bálint szerint igazából azzal lehet a legjobban leírni, ha úgy képzeljük el, hogy az államot a szervezett bűnözés irányítja. Középen van a család, annak élén a pátriárka áll. Nem kormányoz, hanem rendelkezik a pozíciókkal, gazdasággal, státuszokkal és emberekkel. A főnök két célt tart szem előtt: növelni a vagyont és összpontosítani a hatalmat.
Az erőszak és ideológia a maffiaállamban eszközzé válik. A kormány csupán a legjövedelmezőbb üzletágakat ellenőrzi, a többit pedig lefölözi, hogy félreállítsa azokat, akik nem hajlandók fizetni.
Magyar szerint a maffiaállam gyilkol is, de csak olyankor, ha valaki nem tud kényszeríteni vagy megzsarolni, lásd Nyemcovot. A legsúlyosabb eszköz bevetése azonban csak ritkán szükséges, bőven megteszi a kényszer. A család legfőbb vonása, hogy vagy beleszületsz, vagy befogad, de nem hagyhatod el.
Magyarország – az olaszokkal együtt – úgy gondolja, hogy a nyár közepén nem lehet automatikusan meghosszabbítani az Oroszország elleni szankciókat – tudósít a Reuters. A hírügynökség szerint a két állam a Kreml legszorosabb szövetségese Európában és mostani bejelentésük arról árulkodik, hogy a kérdésben töredezik az unió egysége. Azokról a megtorló intézkedésekről van szó, amelyek az bankokat, valamint a védelmi és energiaágazatot érintik.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy ha a szőnyeg alá söprik a problémát, azzal nem lehet megoldani. Épp ezért itt a legfelső szinten kell határozni. A lengyel diplomácia vezetője ugyanakkor azt fejtegette, hogy ez ügyben kedvezőtlenek a kilátások, részben az orosz belső helyzet, részben Moszkva külpolitikája miatt. Sokatmondó, hogy a szakminiszterek tegnapi brüsszeli tanácskozásán nem is került napirendre ez a pont, nehogy súlyosbodjon a megosztottság.
A magyarok, az olaszok és a görögök azt hangoztatják, hogy az oroszok fontos partnerek, mind a kereskedelemben, mind energiaszállítóként, mind pedig a szír válság részeseként. Az USA viszont azt mondja, a szankciók attól függnek, hogy a Kreml eleget tesz-e Ukrajnában a Minszki egyezményben aláírt kötelezettségeinek.
Európa, állj meg a lejtőn! Erre figyelmeztet a menekültkérdés kapcsán az Európa Tanács emberi jogi biztosa. A The New York Times-nak írt vendégkommentárjában Nils Muiznieks rámutat: elvileg széleskörű védelem illeti a migránsokat, ám a mostani válság azzal fenyeget, hogy az unió és tagállamai alapvető ígéretektől lépnek vissza. Jól mutatja ezt a törökökkel tervezett megállapodás, mert abban törvénytelen és várhatóan nem is hoz majd eredményt az a rész, amelynek értelmében Ankara szír, iraki és afgán menekülteket is visszavenne, cserében Európa ugyanannyi menedékkérőt fogad be Törökországból. Ez az eljárás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, valamint a Genfi Konvenciót. És az Emberi Jogok Európai Bírósága már hozott érvényes ítéletet ilyen ügyekben.
A semmi is jobb a rossz megállapodásnál, tehát hogy kollektívan visszazsuppolják a menekülteket. És a szírek úgyis jönnek majd, csak éppen még kockázatosabb utakon. El kellene állni az egyezségtől, és a héten esedékes csúcson inkább a hosszabb távon kínálkozó megoldásokra kellene összpontosítani. Létfontosságú, hogy a tagállamok megosszák a válság megoldásának felelősségét, ideértve hogy egyenlően telepítsék szét a menedékkérőket. Ez utóbbiba a nem tagokat is be kell vonni. Ehhez politikai vezetésre és sok pénzre van szükség. De még többe kerül, hogy folytatódik a mostani káosz, ha továbbra is a szomszédokra tolják rá a problémát, ha kihátrálnak a vállalt emberi jogi kötelezettségek mögül. Hogy ez ne így legyen, ahhoz megfelelő politikát kell felmutatni.
Az Al-Jazeera televízió honlapja hosszú, megrázó képriportban számol be arról, hogy Magyarországon a túlélésért küzdenek a bűnözőkké nyilvánított menekültek, akiknek a helyzetét csak nehezíti a kemény időjárás, valamint a hatóságok zaklatása. Az országgyűlés két és fél éve hatalmazta fel a helyi önkormányzatokat, hogy közösségi munkával, vagy pénzbírsággal sújtsák mindazokat, akik közterületen alszanak. Igaz, a törvény egy részét tavaly a Kúria eltörölte, ám a Human Rights Watch kifogásolja, hogy a helyi hatóságok még hozhatnak olyan határozatokat, amelyek segítségével ki lehet szorítani a földönfutókat a nyilvános helyekről.
Ausztria elmulasztotta a határidőt, így most már ha akarna, akkor sem tudna visszaküldeni Magyarországra több tízezer menekültet – írja a Kurier. A Dublini Egyezmény értelmében ugyanis az osztrák hatóságoknak fél évük lett volna a tavaly őszi nagy roham után, hogy visszatoloncoljanak bárkit, és azután ügyükben a magyar társszervek folytassák le a vizsgálatot.
A lap emlékeztet arra, hogy a kancellár hónapokon keresztül bírálta az Orbán-kabinetet a menedékkérőkkel szemben alkalmazott bánásmód miatt. Segélyszervezetek arra figyelmeztettek, hogy az érkezőket embertelen körülmények közé kényszerítették Magyarországon. Egy közigazgatási bírósági döntés pedig le is állított egy kitoloncolást, mondván, hogy a magyarok a menekültek ügyében már nem számítanak biztonságos államnak.
Az osztrákok azért vártak ki, mert arra számítottak, hogy a helyzet javultával visszaküldhetnek mindenkit. Csakhogy közben eltelt a hat hónap, így most már Bécsnek kell ellenőriznie a kérelmek jogosságát, a magyarok megúszták a költségeket.
