A nagyvárosok listáján Budapest is nagyot lépett előre: a februári 80. helyről (28,9 Mb/mp) a 49.-re (40,9 Mb/mp) – adta hírül az internetet.hu távközlésiár-összehasonlító portál.
Az Európai Unió átlagánál nagyobb mértékben növekedett az internetsebesség hazánkban. Az EU átlagában 5 Mb/mp-cel nőtt az átlagos letöltési sebesség, hazánkban ennek csaknem kétszeresével – derül ki az Ookla és a Netindex adataiból. A legnagyobb növekedést júliusban és augusztusban mérték hazánkban, ami annak is köszönhető, hogy a szabadságos időszakban kevesebben használják a világhálót itthon, ekként a kínált internet-sebesség a szokásosnál kevesebb használó között oszlik meg.
A sebesség szeptember első felében is növekedett, ami leginkább a szolgáltatók infrastrukturális fejlesztéseinek, az egyre szélesebb körben terjedő optikai kábeleknek és a gyorsabb csomagoknak köszönhető. A múlt hónapokban például egyik szolgáltató megduplázta csomagjainak letöltési sebességét, egy másik pedig a múlt félévben mutatta be az addiginál gyorsabb technológiáját.
Országok letöltési sebesség szerint (az első három helyezett + kelet-közép-európai régió)
Forrás: Netindex.com (2014. szeptember 17.)
A magyar városokat tekintve még nagyobb növekedés tapasztalható. Februárban a legnagyobb letöltési sebességgel rendelkező Farmos településen 50,2 Mb/mp-t mértek, a szeptemberi adatok szerint a pálmát (109,4 Mb/mp-cel) a Pest megyei, csaknem 4000 lakosú Nagytarcsa vitte el.
A növekedést jól mutatja, hogy mára már több mint húsz településen – jellemzően leginkább Pest, Veszprém és Fejér megyben – mértek 50,2 Mbps-nál magasabb értéket. E listán bár Budapest (40,9 Mbps) a februári 38. helyről a 42. helyre esett vissza, a fővárosi internet-letöltési sebesség így is több mint tíz Mb/mp-cel tudott növekedni. A megyeszékhelyek közül Veszprémben (71,2 Mbps), Salgótarjában (56,1 Mbps) és Székesfehérvárott (46,5 Mbps) lehet a leggyorsabban internetezni. Az internetet.hu országosan több mint 200 internetcsomag letöltési sebességének összehasonlítását teszi lehetővé.
A nagyvárosok és a kisebb települések közötti különbség azzal az egyszerű indokkal magyarázható, hogy a sűrűn lakott területeken jóval több internetező osztozik az infrastruktúrán. Bár a nagyvárosoktól távoli területeken rendszerint rendkívül gyenge az internet-ellátottság, ha mégis rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra – például optikai kábel –, akkor a kevesebb használó mindegyikére jóval nagyobb szelet jut a rendelkezésre álló sávszélességből.
