Ha már nőnap, akkor beszéljünk is róla egy kicsit – nemzetközi összehasonlításban. A Greek Reporter/Görög Riporter az Eurostat felméréséből válogatott adatokat, mintegy okulásul, mivel a görög nők politikai részvételüket tekintve az utolsók között kullognak. Nem mintha Magyarország nem lenne lemaradva, 2%-kal jobb csupán a mi kimutatásunk, azaz 13%. Ausztriában, Finn-, Svéd-, Franciaországban viszont példásan 50% feletti a nők aránya a politikai életben. Hazánk még a 33%-os európai átlaghoz képest is le van maradva.
A lesújtó adat ellenére a görögöknél legalább az elnök nő: dr. Katerina Szakellaropoulou a nőnap alkalmából azt üzente, hogy ideje lenne egy olyan társadalmat építenünk, ahol a nőre nem prédaként tekintenek, ahol a gyengédségét nem megadásnak, hallgatását nem kvázi-cinkosságnak tartják.
Kristýna Foltýnová írt az – ahogy ő fogalmaz – ellentmondásos Szputnyik V-ről részletekbe menő cikket a Szabad Európa/Szabadság Rádió angol nyelvű szekciójában. Az írásból az derül ki, hogy már 40 országban használják ugyan a Covid-19 ellen, és annak ellenére, hogy a világon elsőként kezdték meg a tömeges oltást Oroszországban, mind ez ideig a lakosság 1,5%-át sikerült csak beoltani, ráadásul csak egyszer. Így sokszorosan elmaradt Izraelhez, Nagy-Britanniához és az Egyesült Államokhoz képest.
Közvélemény-kutatások tömkelegével illusztrálja a cikk, hogy nemcsak a lakosság kétkedő a saját fejlesztésű oltóanyagával szemben, hanem még az orosz orvosok is. Sőt, az oroszok bíznak a legkevésbé az oltóanyagban – az Ipsos felmérése szerint. Ahhoz képest, hogy 2020 júniusában mutatták be a szert, két hónap múlva már Putyin hirdette, regisztrálták a világ első Covid-19 elleni szerét. Putyin viszont még mindig nem oltatta be magát.
Mindehhez képest a harmadik kísérleti, klinikai fázisnak máig nincs eredménye, noha tavaly szeptemberben kezdték el. Ugyanakkor a tekintélyes orvosi lap, a Lancet februárban megállapította, hogy a Szputnyik V hatékonysága 91,6 %-os. Belorusz volt az első Oroszországon kívül, ahol bevetették, Magyarország pedig az első uniós ország.
Ukrajna nem kér belőle, mert mint mondja, agresszor államtól nem kíván oltóanyagot venni. Eddig 1,2 milliárd dózist rendeltek Oroszországtól, de képtelen határidőre és maradéktalanul teljesíteni a megrendeléseket. Ellenben hat ország megkezdte gyártását, köztük India, Dél-Korea és Brazília.
Ezen adatok ismeretében Ursula von der Leyen is kérdezi: miért nem oltanak teljes gőzzel Oroszországban? Egyes magyarázatok szerint a gyorsaság és a geopolitikai befolyás további növelése fontosabb volt az orosz vezetésnek a szer biztonságosságánál. Miután a Szabad Európa szerint Oroszország az 5. legfertőzöttebb ország, ugyancsak adódik a kérdés is, hogy azátláthatóság hiányában, gyártás akadozása ellenére miért oly’ nagy az érdeklődés a Szputnyik V iránt szerte a nagyvilágban?
A Rutgers Egyetemen oktató David Kelemen a The Washington Postban elemzi az Fidesz távozását az Európai Néppárt parlamenti frakciójából, amit hamarosan a teljes kizárásáról szóló szavazás követhet. Ez jó hír szerinte, mert azt jelenti, az Európai Unió többé nem lesz az autokrácia otthona. Szerinte az EPP-nél azok után telt be a pohár, hogy meg akarta Orbán vétózni a Covid-segélyt és a hétéves uniós büdzsét, illetve amikor a Fidesz/Deutsch az EPP vezetőjét olyannak állította be, mint aki a Gestapo tagja is lehetne. Pár napra rá pedig Markus Söder, akit Angela Merkel utódjaként emlegetnek és aki sokáig kiállt a Fidesz mellett, kijelentette: a CSU azt szeretné, hogy az Európai Néppártot is hagyja el a Fidesz, ne csak a frakcióját. Kelemen szerint aligha tud Orbán új frakciót gyorsan kialakítani, inkább az ECR-hez, az európai konzervatívok és a reformisták frakciójához csatlakozik, ahol a lengyeleket erősíti majd. Viszont így sokkal könnyebb lesz fegyelmezni is Orbánt Brüsszelben.
Orbán hazai pozíciója is meggyengül a kizárással, nincs mögötte többé a német támogatás, s bár a Fidesz döntött a kilépés mellett, ezzel együtt megalázták a kormányfőt. Ahogy gyengül a Fidesz háttérországa, úgy erősödik a magyar ellenzék.
A lett televíziónak adott interjút Rigában járván Szijjártó Péter külügyminiszter. Kijelentette: ha naponta 100 ember hal meg, és naponta 30 millió euró a magyar gazdaság vesztesége, akkor nincs miért csodálkozni azon, hogy az orosz vakcinát is megrendelte az Európai Unió késlekedése miatt is Magyarország. Elmondta azt is, hogy őt feltehetően pénteken fogják orosz vakcinával beoltani.