A koraszülések száma nem csupán hazánkban, hanem az egész világon növekszik. Két éve csaknem 15 millió gyerek született meg a 37. terhességi hét előtt, azaz minden kilencedik gyerek koraszülöttként jött világra. A közelebbről megvizsgált országok egyetlen közös jellemzője, hogy növekszik a koraszülések száma. Magyarországon az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2010-ben 8,6 százalék volt a koraszülések aránya, amely 1990–2010 között évente átlagosan 0,5 százalékkal emelkedett. Az Európai Unió tagállamaiban ez az arány hat százalék körüli, a skandináv országokban pedig mindössze 3–4 százalék. A világméretű statisztikában szereplő 184 ország közül Magyarország a koraszületések aránya tekintetében a mezőny 119. helyét foglalja el.

Nagy különbség mutatkozik a 28. hét előtt születettek túlélési mutatóiban a szegény és a gazdagabb országok között. A szegény országokban a legesendőbbek több mint 90 százaléka meghal élete első napjaiban, a tehetősebb országokban ez az arány átlagosan kevesebb, mint 10 százalék.

„A koraszülés súlyos népegészségügyi probléma is, hiszen a kis súlyú csecsemők életben tartása és megfelelő életminőségének biztosítása rengeteg pénzbe kerül. Az évente körülbelül 8000 koraszülött közül mintegy 5000 a koraszülött intenzív osztályon (PIC) kezdi életét. Ez rendkívül komoly kihívás az  egészségügy számára, hiszen ennyi új megbetegedés más szakterületeken nem nagyon jellemző” – mondta dr. Nádor Csaba, a Honvédkórház PIC-vezető főorvosa.

A koraszülés gyakoriságára sok tényező hat: a társadalmi, a gazdasági és a higiénés körülmények, az iskolázottság és a környezetkárosítás állapota, a táplálkozási szokások vagy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés aránya. Hazánkban, például, az északkeleti megyékben, a roma lakosság körében jóval gyakoribb a koraszülés az országos átlagnál.

Javulással járhat az ismert kockázati tényezők kiküszöbölése: a rossz, hiányos tápláltság, az elhízottság, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a dohányzás, a szájhigiénia, a fertőzések és az anya szélsőséges életkora, a többes terhességek és a kis korkülönbség.

„Mindez azonban nem elegendő, ha látványos javulást szeretnék a koraszülések számának csökkenésében. Nyilvánvaló, hogy a megelőzést kell középpontba helyezni, hiszen mind az újszülöttek életminősége, mind pedig egészségügyi-költségvetési szempontból ez a legjobb megoldás. Miután a lehetőségek adottak és a döntéshozók is – elfogadva a szakemberek álláspontját – a megelőzés fontosságát hangsúlyozzák, joggal bízhatunk abban, hogy a magyarországi helyzet már a közeli jövőben kedvezően változik” – mondta dr. Nádor Csaba, a Honvédkórház PIC-vezető főorvosa.

Az UNICEF koraszülésről

Tavaly 6,9 millió gyermek halt meg ötéves kora előtt. Ez azt jelenti, hogy 19 000 gyermek hal meg naponta olyan okok miatt, amelyek megelőzhetőek lennének. A koraszülöttség az újszülött-halálozások vezető, az ötéves kor alatti halálozások második leggyakoribb oka. A világon naponta 2600 gyermek hal meg koraszülés miatt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint a 37. hét előtti szülések koraszülésnek számítanak, ami kockázat az újszülöttre nézve. Az is veszélyes, ha az újszülött súlya nem éri el 2500 grammot, mert szövődmények alakulhatnak ki. Az ilyen pici súlyú újszülöttek szintén koraszülöttnek számítanak. 

A koraszülötteknél a későbbiekben nagyon magas a kockázata annak, hogy tanulási nehézségeik, valamint látással és hallással kapcsolatos problémáik lesznek. Megvannak az eszközök ahhoz, hogy egyszerű és megfizethető megoldásokkal megmentsék több mint háromnegyedét azoknak a koraszülött csecsemőknek, akik évente meghalnak. Például 400 000 koraszülött életét lehetne évente megmenteni azzal, ha szélesebb körben használnánk azokat a speciális szteroidokat, amelyek segítségével könnyebben lélegeznek az újszülöttek. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már egy 1000 grammos újszülöttnek is 90% esélye van a túlélésre. 

Magyarországon olyan magas a koraszülések száma, hogy nemcsak az európai átlagot haladja meg, hanem a hazai szakemberek már népbetegségként emlegetik. Hazánkban csaknem minden 10. gyerek (9%) a 37. hét előtt születik. Az európai átlag 6% körüli, de például a skandináv országokban nem éri el a 4%-ot sem. A koraszüléshez vezető kockázati tényezők között a dohányzás a leggyakoribb (és nem csak az aktív, de a passzív dohányzás is). A várandós anyáknak jobban oda kell figyelniük a stressz elkerülésére, az étkezésre is. 

Az UNICEF célja, hogy az ötéves kor alatti globális halálozási arány 2035-re két ezrelékre csökkenjen. Ehhez az újszülött-halálozások számának nagymértékű mérséklődésére van szükség. Az UNICEF célzott akciókkal támogatja az országok azon erőfeszítéseit, amelyek célja az újszülött halálozások csökkentése és a koraszülöttség kezelése.